Albert Flórián (Hercegszántó, 1941. szeptember 15. – Budapest, 2011. október 31 Albert Flórián az egyetlen magyar aranylabdás válogatott labdarúgó, a Nemzet Sportolója. Becenevei Császár és Flóri voltak. Az 1950-es évek végétől az első kiemelkedő képességű játékos. Nagyon fiatalon lett elismert labdarúgó. Az 1950-es évek végétől az első kiemelkedő képességű játékos. Nagyon fiatalon lett elismert labdarúgó. Kiválóan cselezett, labdáit vonzotta a kapu. Önéletrajzaiban önkritikusan megemlíti, hogy nagyon szeretett játszani, de nem szeretett edzeni. Életpályája konfliktusokkal terhelt volt. 1974. március 17-én fejezte be az aktív játékot. „ Rendkívül szerény volt, rokonszenves a csapattársak számára is. Tisztelettudó, jó magatartású, jó modorú, intelligens fiatalember volt a magánéletben éppúgy, mint a pályán. Nem rúgott meg ellenfelet. Amellett hihetetlen, bámulatos cselezőkészsége volt, ami kivételes adottság, olyan, amit nem lehet megmagyarázni. Baróti így könnyen és gyorsan megtalálhatta a nagy hármast, Göröcs, Albert, Tichy személyében. A külföld is fölfigyelt erre a csodálatos mozgástechnikára és gólérzékenységre. 67-ben megérdemelten ítélték neki oda az Aranylabdát. ” – Szepesi György Pályafutása alatt végig, 1958-1974-ig a Ferencváros játékosa volt. Az 1962-es világbajnokságon négy góllal a torna gólkirálya volt. 1965-ben VVK-győztes. 1967-ben nyerte el (eddig egyedüli magyarként) a legjobb európai labdarúgónak járó Aranylabdát. A Ferencvárosnál bajnoki és különböző kupamérkőzéseit összeszámolva összesen 537 mérkőzésen lépett pályára a felnőtt csapatnál, ezeken 383 gólt szerzett. Háromszor lett gólkirály. Négyszer nyert magyar bajnokságot, egyszer nyert MNK-t. Magyarországon kétszer választották az év játékosának. Többször is szerepelt a Világválogatottban és az Európa-válogatottban. EB- és olimpiai bronzérmes. Magyar bajnok: 1963, 1964, 1967, 1968 Gólkirály: 1960, 1961, 1965 MNK-győztes: 1972 VVK-győztes: 1965 Aranylabdás: 1967 Világválogatott: 1968, 1973 Európa-válogatott: 1972 Aranylabda díjazottak Előző díjazott: Bobby Charlton Albert Flórián 1967 Következő díjazott: George Best Albert Flórián pályafutása alatt végig, 1952-tól 1974-ig a Ferencváros játékosa volt. A Ferencvárosnál bajnoki és különböző kupamérkőzéseit összeszámolva összesen 537 mérkőzésen lépett pályára a felnőtt csapatnál, ezeken 383 gólt szerzett. Háromszor lett gólkirály, négyszer nyert magyar bajnokságot, egyszer nyert Magyar Népköztársasági-kupát. 1965-ben megnyerte a Vásárvárosok Kupáját, miután 1–0-ra győztek az olasz Juventus ellen. 1958. november 2-án debütált a felnőttcsapatban, mikor a Ferencváros a Diósgyőr ellen játszott a Népstadionban. A mérkőzésen máris két gólt szerzett. 1960-ban bajnoki ezüstérmes lett a csapattal, és 27 góllal a gólkirályi címet is megszerezte. 1961-ben ismét gólkirály lett 21 góllal, holtversenyben Tichy Lajossal. 1963-ban a Ferencvárossal bekerült a Vásárvásorok Kupája elődöntőjébe, azonban csak a bronzérmet szerezték meg, mivel 3–1-re kikaptak a jugoszláv NK Dinamo ellen. Ezt ellensúlyozta, hogy magyar bajnokok lettek, majd a következő évben is megismétlődött a siker. 1965-ben csak a második helyet szerezték meg a bajnokságban, de Albert 27 góllal, immár harmadszorra, gólkirály lett. A Fradi a Vásárvárosok Kupájában ebben a szezonban is szárnyalt, ezúttal egészen a döntőig, ahol a Juventus legyőzésével a kupát is megszerezték, Albert az 1965-ös Aranylabda szavazáson pedig a hatodik helyen végzett Magyar válogatott 1958-ban, 17 évesen lett válogatott játékos. Előtte 25 évvel történt hasonló eset. Az egyre eredményesebb csatársornak nem sokkal később már ünnepelt csillagává nőtte ki magát. 1959. június 28-án mutatkozott be a válogatottban Svédország ellen. A mérkőzés 3–2-es magyar sikert eredményezett. 1959. október 11-én Belgrádban, élete harmadik válogatott mérkőzésén három gólt is szerzett a jugoszláv válogatott ellen. Ezután eredményes volt Svájc és az NSZK ellen is. 1960-ban bekerült az olimpia magyar válogatott keretébe is, a tornán a bronzérmet szerezték meg. A válogatott csoportelsőként jutott az elődöntőbe, ahol azonban Dániától vereséget szenvedtek, majd a bronzmérkőzésen 2–1-re győzték le Olaszországot. Albert 5 gólt szerzett a torna során: egyet India [3] ellen, valamint kettőt-kettőt Peru [4] és Franciaország [5] ellen. Az 1966-os világbajnokságon kiemelkedő játékot produkált, amire felfigyelt az európai sportsajtó. 1969. június 15-én Koppenhágában a Dánia elleni világbajnoki selejtezőn súlyos sérülést szenvedett. 1974. május 29-én elbúcsúzott a válogatottól is. Pályafutása alatt 75 válogatott mérkőzésen 32 gólt szerzett. Utolsó évei és halála 2007. december 21-én délben átkeresztelték az Üllői úti stadiont, a neve Albert Flórián Stadion lett. 2011. október 7-én Budapest IX. kerületének díszpolgárává választották. Az elismerést Bácskai János, a kerület polgármestere nyújtotta át Albertnek. 70 évesen, 2011. október 31-én hunyt el szívinfarktus következtében.[6] 2011. november 6-án kísérték utolsó útjára a budapesti Óbudai temetőben. A szertartást Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyés püspök celebrálta. A temetésen több százan vettek részt, többek közt Orbán Viktor miniszterelnök, Schmitt Pál köztársasági elnök, Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke, Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, Czene Attila sportért felelő államtitkár, valamint Albert korábbi csapattársai közül Rákosi Gyula, Szűcs Lajos és Mészöly Kálmán.[7][8][9] A magyar labdarúgó-válogatott 2011. november 11-i mérkőzését Albert Flórián-emlékmérkőzésnek nyilvánította a Magyar Labdarúgó-szövetség. Edzőként 1974-ben a Ferencváros technikai vezetője 1979-től edzősködött Líbiában Az ifjúsági első csapat edzője Kitüntetései Az 1962-es világbajnokságon négy góllal a torna társgólkirálya volt. 1967-ben nyerte el (eddig egyedüli magyarként) a legjobb európai labdarúgónak járó Aranylabdát. Magyarországon kétszer választották az év játékosának. (1966 és 1967) Többször is szerepelt a Világválogatottban (1968, 1973) és az Európa-válogatottban (1972). A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994)[11] Ferencvárosért emlékérem (1999) A Nemzet Sportolója (2004) 2007-ben Hercegszántó díszpolgárává választották.[12] Budapest díszpolgára (2010) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2011) A Ferencváros díszpolgára (2011) Sikerei Magyar bajnokság bajnok: 1962–63, 1964, 1967, 1968 ezüstérmes: 1960, 1965, 1966, 1974 gólkirály: 1960, 1961, 1965 Magyar Népköztársasági-kupa-győztes: 1972 Vásárvárosok Kupája 1962-1963: bronzérmes 1964-1965: győztes 1967-1968: ezüstérmes UEFA-kupa-bronzérmes: 1971-1972 Olimpiai bronzérmes: 1960 Európa-bajnokság 1964: bronzérmes 1972: negyedik helyezett 1967 Aranylabdás. Emlékezete Az Albert Flóriánról elnevezett FTC stadion, 2011 Születésének 71. évfordulója alkalmából 2012. szeptember 14-én a róla elnevezett stadionban mutatták be a Magyar Posta által kibocsátott emlékívet. A Baticz Barnabás grafikus tervezte emlékíven egy Albert Flóriánról összeállított kompozíció és a labdarúgó aláírása látható. A kapcsolódó emléklap belső oldalán Vitray Tamás magyar és angol nyelvű megemlékezése olvasható.
