Ami kirobbantotta az arab tavaszt, az segíti most a menekülteket

A témát ebben részben 'Hírek a Nagyvilágból' nonoka hozta létre. Ekkor: 2015. szeptember 20..

  1. nonoka /

    Csatlakozott:
    2011. január 02.
    Hozzászólások:
    27,115
    Kapott lájkok:
    2,448
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    [​IMG]
































    2011-ben, az arab tavasz idején a webkettes közösségi felületek, a Facebook vagy a Twitter mozgósították az embereket az elnyomó rezsimek ellen. Akkor a világot nem lepte meg az okostelefonnal tüntetők látványa. Most viszont gyakran elhangzó érv, hogy a menekültek és migránsok nem is annyira szegények, hiszen modern készülékekkel vágnak át Szíriától Magyarországig egy sor idegen országon. Holott ez nem flancolás, hanem mindennapi használati tárgy.


    Az Európába tartó úton az okostelefonok segítik őket a legjobban: ugyanazokon a közösségi oldalakon és webes szolgáltatásokon szervezik az útjukat, mint amelyeken az arab tavasz megmozdulásait. Zárt Facebook-csoportokba, Viber- és WhatsAppüzenetekben kapják meg a legpontosabb tájékoztatást arról, hogy merre a leggyorsabb és legegyszerűbb eljutni A-ból, B-be.
    Miután a becslések szerint már 250-300 ezer menekült már eljutott Európa valamelyik nyugati országába, egyre több hasznos tanácsot kaphatnak azok, akik most indulnak el Szíriából, Irakból vagy a török határról. Ez magával hozta azt is, hogy időben lecsökkent a távolság a Közel-Kelet és Európa között – legalábbis a menekültek szempontjából biztosan. Míg áprilisban még nem egy menekült mesélt 4-9 hónap hosszú utazásról, addig mostanra ez az idő 9-21 nap átlagosan.

    Néhány hónapja is népszerűek voltak már az okostelefonok, szinte minden migránsnál volt már egy. Azonban akkor a leginkább kézzel rajzolt vagy házilag nyomtatott térképek mutatták az utat, papírfecnikre írt telefonszámokon vagy címeken jártak kézről kézre az embercsempészek elérhetőségei.

    Májusban, Afran, egy szír fiú azt mutatta nekem, hogy egy alkoholos filccel a hátizsákjára rajzolt térképpel jutottak el a magyar határig.

    Onnantól csak annyit tudtak, hogy Budapestre tovább.

    [​IMG]
    Egy szír menekült mutatja Münchenben a Görögországba vezető hajóútjáról készült videót.
    Fotó: Sean Gallup / Europress / Getty



    Akik most elindulnak, már folyamatosan tájékoztatást kaphatnak arról, hogy hol és merre érdemes jönni. Mivel a legtöbb menekült nem beszél idegen nyelven, az arab nyelvű híradások pedig nem fedik le a történéseket percről, percre, a híreket is folyamatosan fordítják a csoportokban, sőt, tudósítanak is egymásnak a történésekről.

    Ne gyertek Magyarország felé! A határ zárva, rendőrök mindenhol. Verekedés van

    – ezt az üzenetet egy nagyjából 90 ezer tagú csoportba írta be egy szír fiú szerdán, mindössze 10 perccel azután, hogy menekültek egy csoportja megpróbált áttörni Horgosnál Magyarországra.
    Az ilyen bejegyzéseknek köszönhető, hogy a magyar határzár után lényegesen kevesebben érkeztek Röszkéhez, mint az ezt megelőző hetekben. Sokan Macedóniából, vagy belső Szerbiából eleve a horvát határ felé indultak tovább. A még újabb tippek már Romániát és Ukrajnát javasolják.

    Az éltető térerő
    Egy új országba lépés után sokak első dolga az, hogy

    beszereznek egy helyi SIM-kártyát.

    Ez biztosítja azt, hogy a menekültek könnyen kapcsolatot tarthassanak egymással az idegen környezetben: a családok így nehezebben veszíthetik el egymást. A feltöltőkártyás telefonokhoz a legtöbb helyen már semmilyen adatot nem kell megadni, bárki vehet magának egyet, szinte azonnal, körülbelül 3-5 ezer forintért.
    A gyárilag lehívható egyenleggel vagy egy feltöltéssel pont annyi adatforgalomhoz juthatnak, amely elég arra a rövid időre, amit egy adott országban töltenek – pl. két napra Szerbiában. A célállomásig nem egyszer három-öt SIM-kártyára is szükség van.

    [​IMG]
    Önkéntesek által felállított töltőpont és wifi hotspot a Keleti pályaudvarnál
    Fotó: Index



    A kártyás csomagokkal viszont nem állandóan az interneten lógnak, főként olyan webes kommunikációs alkalmazásokat használnak, mint a Viber, a Snapchat vagy a Whatsapp. Ezeken keresztül nem egy-egy ember üzenget egymásnak, hanem egész csoportok. A tagok között így szinte élőben fut körbe az, hogy éppen hol járőröznek a határon, vagy vannak-e rendőrök a vonaton. De itt lehet titkosan megüzenni azt is, hogy melyik címen lehet megtalálni egy becsületes embercsempészt.
    Elég gyakori, hogy egy család szétszakad: a férfiak előbb eljönnek, letelepednek, majd jeleznek a nőknek és a gyerekeknek, hogy jöhetnek. Ilyenkor ezek a kommunikációs alkalmazások felértékelődnek. Akik megérkeztek, ezen küldik a nagypolitika híreit, és más menekültek tapasztalatait, akikkel kapcsolatba lépnék. Innen tudják, hogy szeretteik merre vannak, ha kell hova tudnak segítséget küldeni.
    A kártyás adatforgalom még akkor sem tart ki sokáig, ha csak chat-applikációt használnak. Éppen ezért annyira fontos a legtöbb menekültnek, hogy valahol wifit találjon. Itt töltik le ugyanis azokat a térképeket, esetleg szótárakat, alkalmazásokat, amelyek jól jöhetnek az út folytatásában.
    A Facebook-csoportokban ehhez találhatnak még wifitérképeket is: az érkezési pontok környékén hol van ingyenes internethozzáférés, vagy mi a jelszó a titkos hálózatokon. Így akár videón is hívhatják a családtagjaikat, hogy megnyugtassák őket, éppségben vannak.
    http://index.hu/kulfold/2015/09/20/ami_kirobbantotta_az_arab_tavaszt_az_segiti_most_a_menekulteket/