Olyan programozói kiadványt adott ki a Raspberry Pi alapítványa, amely tanároknak szól tanároktól. Célja, hogy a tapasztalatokat, módszereket könnyebben átadhassák egymásnak a pedagógusok. Hiszen talán éppen ez a digitális oktatási stratégia legnagyobb kihívása – nem csak nálunk, Európa-szerte. A britek két éve a nemzeti alaptanterv részévé tették a programozást, így a diákok nemcsak az informatika és digitális írástudás alapjait sajátíthatják el, de már azt is tanulják, hogyan tudnak a gépekre, eszközökre programot létrehozni. Magyarországon tavaly októberben fogadta el a kormány a Digitális Oktatási Stratégiát, így érdekes volt megnézni Londonban, hogy milyen következtetéseket vontak le a britek, mik a tapasztalatok, mi az, amivel megküzdöttek az iskolák, és főleg a tanárok. A legnagyobb kihívást a módszerek jelentették. Ugyanis már nem elég, ha az informatikatanár tudja, hogyan kell kezelni a kütyüket, a matek-, irodalomtanárnak és a rajztanárnak is rá kell jönnie, hogyan tudja beépíteni és hasznosítani ezen eszközöket az óráin. A tanárok kipróbálhatták a legújabb eszközöket és oktatói felületeket, Microsoft stand, BETT Forrás: Origo Ezekkel sokkal hatékonyabban is tudnak haladni, hiszen valós időben tudják követni a különböző feladatokra adott válaszokat, a programok elkészítik a statisztikákat, látszik az is, hogy milyen tempóban haladnak az osztályok, mely területek jelentik a legnagyobb fejtörést a diákoknak. Vegyünk egy példát: az órán dolgozatot ír egy osztály, ahogy egy diák elkészül, az eredmények rögtön megérkeznek a tanár eszközére, ki tudja értékelni. Ha az egyik feladatot egyik nebuló sem tudta megoldani, akkor azt utána rögtön közösen át tudják újra venni, együtt megoldhatják, így az információ átadása sokkal hatékonyabb, jobban el lehet mélyíteni a tudást, jobban megértik a tananyagot. Eszközzel és ne anélkül Az órai munkához nyújthat majd segítséget a Minecraft oktatói változata: a különböző modoknak hála akár töriórára, matekra is használható lesz a videojáték. Egy virtuális, kockákból felépített ókori Rómában kalandozva tudják a srácok elsajátítani a tananyagot. Egy ládát felnyitva Julius Caesar, Octavianus, a császárok és hadvezérek, a háborúk, a kalandozások kapcsán tehetünk fel kérdéseket. Sikeres válasz esetén újabb és újabb kulcsokat szereznek meg, amik beengedik őket a következő terembe. A gamification alkalmazásával játékosan tanulják meg vagy ismételik át akár otthon az órai anyagot. Minecraft oktató változat Londonban Forrás: Origo Az Intune for Education pedig segít abban, hogy a tanárok, az órarendek, a különböző osztályok és csoportok, illetve a hozzájuk tartozó appok csoportosítva legyenek. Az adatokat a felhőbe szinkronizálhatjuk, és onnan mindenféle eszközön (laptop, tablet, okostelefon) elérhetjük. Gyakorlatilag egy felügyeleti eszköz lesz az iskolákban akár már meglévő számítógépekre. Az iskolák sokszor nem ismerik fel, hogy a technológia mi mindenre van hatással – fogalmazott Londonban Mark Chambers, a több mint 2000 tagot számláló brit technológiaoktatási egyesület (NAACE) elnöke. A szervezet azon tanárokat, szakértőket, programozókat és törvényhozókat fogja össze, akik közösen próbálnak meg egy működő digitális stratégiát kidolgozni a brit oktatási intézmények számára. S bár a brit szakértőnek igaza van, még a BETT expóra kilátogató és a téma iránt érdeklődő tanárok is mind azt jelezték felém: amit itt Európa legnagyobb digitális oktatási konferenciáján látnak, az nemcsak újdonság számukra, de nehezen érthető, és főleg nehezen elsajátítható. Még ha kapnak is eszközöket, programokat, akkor sem biztos, hogy maguktól tudnák, mit is kezdjenek vele, hogyan tudnák jól beépíteni a tantervbe, a napi-heti-havi menetrendbe. És éppen ez a legnagyobb kihívás a briteknél is, s vélhetően lesz az majd nálunk is: a módszereket, az új megoldásokat és technológiai tudást átadni a pedagógusoknak. Forrás: AFP/Mona Boshnaq Az olcsó miniszámítógép A Raspberry Pi a világ első ötdolláros, azaz körülbelül 1500 forintos miniszámítógépe. Egy olcsó és apró PC, amelyhez könnyű hozzájutni. Könnyedén programozható, sok mindenre felhasználható: legyen szó akár zene- vagy filmlejátszásról, böngészésről, vagy éppen a kódolás oktatásáról. A cég közlése szerint eddig globálisan 12 millió példányt adtak el belőle. A megoldások és módszerek átadására több cég is ráfeküdt idén, Magyarországon is több Facebook-csoport és munkaközösség alakult ennek támogatására. A Raspberry Pi alapítványa egy angol nyelvű, 100 oldalas kiadvánnyal jelentkezett. A nyomtatott változat ugyan csak a brit tanároknak ingyenes, a .pdf-ben elérhető online verziót bárki letöltheti a helloworld.cc oldalán. Idén nem PC-vel, hanem magazinnal jelentkezett a Raspberry Pi Forrás: Origo A magazint tanárok írják tanároknak, hogy átadják az ötleteket, tapasztalatokat, módszereket. Lehozzák, milyen eszközöket vezetnek be az iskolában az olaszok, mit használnak a britek, mi a finnek stratégiája. Megtudhatjuk, milyen digitális oktatást segítő programot vagy hardvert jelentettek meg, mit kell róla tudni, teszteket és interjúkat közöl, s ami talán a legfontosabb: konkrét feladványokat mutat be lépésről lépésre, amit aztán egy iskolai órán is felhasználhatunk. A feladatoknál feltüntetik, hogy melyik korosztálynak ajánlják, milyen típusú (vizuális, blokkalapú kódolás vagy szöveges programozás), és mi kell hozzá (toll, papír, számítógép, Scratch vagy más program). #1 Átmenet Bemutatja, hogyan tudjuk ugyanazt létrehozni Forrás: Origo Így ha az alsósoknak megtanítottak első körben az ingyenes, blokkalapú Scratch használatát, a magazin bemutatja, hogy felsősként hogyan tudjuk őket könnyedén átvezetni egy szöveges programozói nyelvre. Hiszen a gondolkodásmódot már elsajátították, könnyebb lesz az átmenet. A magazin több linket is közöl, ahol elérhető a parancsok listája, illetve konkrét példákon át bemutatja, hogyan kell mondjuk egy háromszöget kirajzoltatni Scratchcsel, és hogyan kell ugyanezt megcsinálni Pythonnal. #2 Labirintus Egy másik feladványban az erdő közepén kirándulunk, amikor pár barátunk lemarad, és nem találja a helyes utat. Egyetlen biztonságos útvonal van, ha rossz ösvényre tévednek, veszélybe kerülnek. A koordinátáikat ugyan elküldték, de a túravezető nem vállalja a kockázatot, hogy valakit visszaküldjön, és még egy embert elveszítsen. Mi akkor a megoldás? Magunk helyett egy robotot küldünk a csapatért, az feltérképezi a labirintust, és visszahozza az elveszett barátokat. Robotokkal is megtaníthatjuk őket a programozói gondolkodásmódra Forrás: Origo A kicsiknek érdemes egy robotot bevetni: Beebotot, a Lego szettjeit vagy az azóta csődbe ment magyar fejlesztést, a lánctalpas Codie-t úgy kell programozni, hogy emberi beavatkozás nélkül végigmenjen és kijusson a labirintusból. Ha nincs eszköz, a gyerekek egymást is „programozhatják”. Egy papírra leírják a parancsokat, majd azokat hangosan felolvasva adják utasításba a csoporttársnak hogyan jusson ki a tantermi padsorok rengetegéből. A nagyobbak már különböző programokat is használhatnak, de akár Minecraftban is létrehozhatnak egy minél bonyolultabb összetettebb labirintust kockákból. A kreatív mód lehetőséget ad arra, hogy épületeket, utakat, pályákat, de akár egész városokat is létrehozzunk a blokkokból. Kódok segítségével úgy másolhatjuk, alakíthatjuk őket, ahogy jólesik. Városokat hozhatunk létre a tananyag megtámogatására Forrás: MinecraftForum Ezekkel a módszerekkel magunk is létrehozhatjuk az órához szükséges virtuális teret: a fent említett ókori Rómát, a matekfeladványoktól hemzsegő piramist, vagy épp Eger várát, ahol teremről teremre olvashatjuk el vagy hallgathatjuk meg Gárdonyi Géza: Egri csillagok című művét. A Raspberry Pi Foundation célja, hogy évente három kiadvánnyal jelentkezzen. Digitális oktatás: Let's block ads! (Why?) Forrás...
