A világ virágos növényeinek nagyjából a harmadát, és a bolygó étkezési növényeinek 35 százalékát porozzák be állatok. Az egyik legjelentősebb munkát a méhek végzik, a rovarok száma azonban az utóbbi időben drasztikusan csökkent. Japán kutatók egy csoportja most bejelentette, hogy megtették az első lépést egy módszer kifejlesztése felé, amely a jövőben elláthatja majd a méhek beporzó feladatát. A szakértők ugyanis olyan ragacsos gélt hoztak létre, mellyel egy Matchbox-méretű eszköz képes felszedni, majd lerakni a virágok pollenét. Mijako Eidzsiro, az új tanulmány szerzője szerint fejlesztésük teljesen úttörő. Néhány robottól már elvárják, hogy beporzásos kísérleteknél is használhatóak legyenek, de egyet sem próbáltak ki még – tette hozzá a kutató. Az egyedi gélt egyébként a véletlennek köszönhetően találták fel. Mijako ugyanis közel egy évtizede egy elektromos vezető folyadék megalkotásán dolgozott, az anyagot azonban íróasztala egy fiókjában hagyta. Nyolc évvel később a még mindig nedves gél előkerült, nem sokkal azután, hogy a kutató megnézett egy dokumentumfilmet a fogyatkozó méhek problémájáról. Tulajdonképpen leejtettem a gélt a földre, és észrevettem, hogy rengeteg port nyelt el, így minden összeállt a fejemben – ismerte el a szakember. Az anyag valóban ideális a pollenek összegyűjtéséhez, ugyanis elég ragadós a virágpor felszívásához, viszont ahhoz elég híg, hogy a por ne tapadjon teljesen bele. Jó, jó, de akadnak még problémák A felfedezés után Mijako csapata nekilátott, hogy felmérje, valóban használható-e a gél? Ehhez apró cseppeket helyeztek hangyák hátára, majd beengedték őket egy tulipánokkal teli dobozba. Másnap a kutatók észrevették, hogy a géllel bekent élőlények rengeteg virágport gyűjtöttek össze. Egy másik kísérletben fotokróm vegyületeket adtak az anyaghoz, ettől a gél UV-sugárzásban és fehér fényben színváltóvá vált. Az átalakított anyagot legyekre vitték fel, ettől a rovarok színváltó képességre tettek szert. Mijako bízik benne, hogy a jelenséget felhasználhatnák álcázására. Mivel a legtöbb élőlényt igen nehéz rávenni a beporzásra, a kutató úgy döntött, robotokat fog használni. Ehhez először a méhek apró, virágport gyűjtő szőrét kellett lemásolnia, így hát csapatával lovak sörényéből hozta létre azt a szőrréteget, melyet géllel bekenve aztán a műanyag drónok aljára erősített. A szakértők ezután beporzási kísérleteket végeztek, a 100 próbálkozásból 37 volt sikeres -a szőrtelen vagy géltelen robotok teljesen haszontalanok voltak. Bár jelenleg elég nehéz a drónok irányítása, Mijako bízik benne, hogy a GPS, vagy a mesterséges intelligencia segítségével egy napon megoldódhat a probléma. A technológia használata előtt egyelőre az is akadályt képez, hogy az apró robotok előállítása igen költséges, az akkumulátoruk pedig csupán három percnyi repülést bír. Hogy a természetes beporzók helyettesítése mennyire működhet, még kérdéses. Jelenleg a bolygón nagyjából 3,2 billió méh él, ha egy-egy drón előállítása csupán egyetlen centbe kerül, a rovarok helyettesítése így is elképesztő összegeket emészthet fel. Éppen ezért talán egyszerűbb megoldás lenne a méhek megóvása. (Live Science)
