„Mondom a rendőrnek, hogy én ezen simán átmegyek. Aszongya, nemáhogy. Mondom, de.” Kipróbáltuk a tesztkerítést Ásotthalomnál, konkrétan átmásztunk alatta. Ez a kerítés nem fogja visszatartani a fél világot már végigutazó migránsokat, legfeljebb a sok, a drótakadályon sértetlenül átkúszó migráns mellett rengeteg véres sebbel átérkező gyerek és felnőtt is lesz. Ráadásul a helyiek szerint a szerb oldalon már jól fogy a drótvágó olló is. Ásotthalom közelében pár napja az újságíróknak is megmutatták a migráns-távoltartó kerítések kínálatát, így mindenki közelről nézhette meg, mit is tud a szerb határ mentén felhúzandó drótköteg. Fontos tudni, hogy máshol viszont nem szabad a közelébe menni – egy kormányrendelet szerint aki illetéktelenül lép az építési területre, 50 ezer forintra bírságolható, aki akadályozná is az építkezést, az pedig 150-300 ezer forintra. Egyelőre még csak a vasrudakat szúrták le Kübekházától kezdve, a földből kilógó 1,6 méter magas rudak közé és talán a tetejére kerül a hivatalos nevén NATO-drótnak nevezett szögesdrót. Ezek mellé épülhet fel a négy méter magas kerítés, alul-fölül ugyanezzel a NATO-dróttal szegélyezve. (Ennek egy másik verziója szintén látható, amelyet nem fémoszlopok, hanem farönkök tartanak, de a szakemberek szerint olyan faigényes volna, hogy ilyenből valószínűleg kevés lesz.) Fotó: Ajpek Orsi Az igazi, négy méteres kerítés tehát még nem épül, csupán az elővédnek tekintett NATO-drótos megoldáson dolgoznak. Ez, ahogy korábban írtuk, azt jelenti, hogy a beharangozott vasfüggöny nem készül el az Orbán Viktor által novemberről augusztus 31-re előrehozott határidőig. Mivel először a vasrudak közé kihúzott NATO-drótos kerítés készül el, ezt teszteltük le. Ha arra gondolunk, hogy emberek százezrei a fél világon átjönnek azért, hogy eljussanak Németországba – ide igyekeznek a legtöbben, Ghánától Pakisztánig – akkor kijelenthetjük: kizárt, hogy ez a drót útjukat állja. A próbakerítésen a szögesdrót kihúzva egy körülbelül 50 centiméter átmérőjű hengerformát ad ki. Ebből kettő van egymás mögött, egy pedig rájuk fektetve. Átugrani reménytelennek tűnik, átmászni viszont korántsem az. A mindenféle cuccokat pedig simán át lehet dobálni felettük. Neee már! – mondta kétkedve az őrzéssel megbízott rendőr, amikor kétségeimről beszéltem a hatékonyságot illetően. Mondom a rendőrnek, hogy én ezen simán átmegyek. Aszongya, nemáhogy. Mondom, de. És mivel a kormány épp a demonstrálás céljából állította fel a kerítéseket, gondoltam, nincs ellenére, ha ezt le is teszteltem. Úgyhogy elindultam. Ha a menekült nem túl testes, akkor a drótok résein kis óvatossággal viszonylag egyszerű bejutni az első hengerbe. Ha alacsony is, még könnyebb dolga van: a hengeren belül hosszában lényegében akadálytalanul közlekedhet a megfelelő pontig, ahol keresztbe tovább mászhat. Fotó: Ajpek Orsi És hát mivel az ember lent mászik át, a két földön heverő szögesdrót-hengerre helyezett harmadiknak az égvilágon semmi, de tényleg semmi visszatartó ereje nincs, és ha lenne egy negyedik-ötödik, annak sem lenne. Az első hengerből a kettő közé közé jutni egy kicsit már bonyolultabb. Azonban ha az ember kellő lassúsággal, fekvőtámasz-pozícióban kúszik, ez sem túl nehéz feladat. A túloldalon kijönni pedig éppolyan egyszerű, mint a bemenet. Persze nem akárhol: meg kell keresni azt a pontot, ahol a két henger drótjai szinkronban haladnak, ilyenkor lehet rajta embernagyságú lyukat találni. A fél világ után ez nem lehet akadály Voltam én már elcsigázott stoppos, aki másfél napja nem evett semmit, és a hőségben, hátizsáktól nyomva vánszorogtam szomjúságtól ájulásközelben – mondjuk, aki 30 dollárból akar eljutni Budapesttől a marokkói határig és vissza, az ne csodálkozzon – persze, ez nem ugyanaz, mint amikor az ember a saját gyerekeivel együtt egész kontinenseket gyalogol át, mindenét hátrahagyva, hogy valahol új életet kezdjen. Abban a helyzetben nyilván másmilyen érzés megpillantani egy ilyen NATO-drótot (vagy még idiótább nevén gyodát, miszerint gyorstelepítésű drótakadályt), de ha ettől eltekintünk, egyáltalán nem nyomasztó nekiindulni a kerítésnek. Elvégre nem aknamezőről van szó és rohanni sem kell, legalábbis a határőrök miatt nem, hiszen egyik oldalon sem kell tartani attól, hogy fegyvert használnának. Más kérdés, hogy az embercsempészek tartanak a határőröktől, így – bár nem ez a jellemző –, ha a zöldhatáron is kísérik a menekülteket, ők sürgethetik a csapatot, ami miatt a pengés drótkerítés súlyos vágásokat okozhat. Éjszaka pedig nehezen tűnik átmászhatónak sérülés nélkül. A legfontosabb, hogy lassan, hirtelen mozdulatok nélkül haladjunk, ha ruhánk beakad a pengébe, akkor ne rángassuk, hanem türelmesen mozduljunk el visszafelé! Amikor aztán már a második soron is belül voltam, a rendőr odaszólt, hogy jól van, ő ezt nem is látta, jöjjek ki gyorsan. Miután pedig hosszában is végigmentem, odaszóltam neki, hogy itt belül még könnyebb közlekedni. Amikor kijöttem, csak ennyit mondott: Tyűha, akkor ezt meg kell erősíteni! Persze, embernagyságú lyukat találni a kerítésen csak nappal és sík terepen lehet igazán. Ha viszont gazos területre van húzva, és így kicsit megemelkedik a talajtól a drót, akkor a feladat már sokkal nehezebb lesz. Nehezebb, de azért nem annyira, hogy a jobb élet reményében otthonukat feladók ne vágjanak neki, akár sötétben és gazban is. Az eredmény így borítékolhatóan a sok, a drótakadályon sértetlenül átkúszó migráns mellett rengeteg véres sebbel átérkező gyerek és felnőtt lesz. És akkor a drótvágóról még nem is beszéltünk. Sajnos ilyen tesztet nem végezhettünk, de a menekültek majd szabadon kísérletezhetnek, hogy helyes kis ablakokat vágjanak a fonatba, és ebből a szempontból még a négyméteres kerítés sem tűnik áthatolhatatlannak. A helyiek szerint a szerb oldalon máris jól fogy a drótvágó olló. Olyannyira, hogy az M1 Híradója szerint már meg is történt az első kerítésávágás Ásotthalomnál, ahol 18 menekült akart így átjönni a határon. A rendőrség mindannyiukat elkapta. http://index.hu/belfold/2015/08/07/kerites_atmaszas-teszt/
