Újabb nehézfegyvereket vethet be a kormány a plázák és a külföldi hátterű hipermarketek elleni háborúban, ha egy megszületett, radikális tervezetet választ. Az elrendelné a boltok zömének vasárnapi zárva tartását, a külföldi hipermarketek által alkalmazott ingyenes buszjáratokat is betiltaná, és rendelkezhetne arról is, hogy két évnyi veszteséges működés esetén kötelező lenne felszámolni a bolthálózatot. Nehéz nem észrevenni, hogy a lapunk birtokába került tervek szerint január és március elsején életbe lépő módosítás-salátából a nemzeti kereskedelmi hálózatok jönnének ki igen jól. Keményen megsorozhatja a kormányzat a külföldi tulajdonú, napi fogyasztási cikkeket forgalmazó áruházláncokat, és általában a bevásárlóközpontokra is csapást mérhet – legalábbis ez derül ki a hvg.hu birtokába került, több törvény módosítását is tartalmazó, a kormányzati apparátus által kidolgozott, de a kormány elé még nem került tervezetből. Az abban foglalt intézkedések első ránézésre legnagyobb vesztese az Auchan, a Tesco, az Aldi és a Spar, amelyeket szélsőséges esetben végelszámolásra, azaz a törölköző bedobására, Magyarország elhagyására is kényszeríthet a kormányzat. Vége lehet a vasárnapi plázázásnak is. Törvény tiltja majd a nagy boltok vasárnapi nyitva tartását? Az egyik tervezet szerint -amelyről a Magyar Nemzet is beszámol - vasárnap tilos lesz kinyitniuk a plázáknak, boltoknak, hipermarketeknek. A törvénytervezet szerint az alaptézis, melyhez minden boltnak igazodnia kell, azt mondja ki, hogy a boltok naponta 6 és 22 óra között tarthatnak nyitva, de vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartaniuk. Az elképzelés néhány kivételt tenne a vasárnapi zárva tartás alól. Vasárnap a tejivók és a pékségek nyithatnak ki, de azok is csak félműszakban (reggel 5 és 12 óra között), az újság- és virágárusok 6-12 óra között lehetnek nyitva. Vasárnap: zárva Fotó: Stiller Ákos Azokra a boltokra nem vonatkozna a nyitvatartási tilalom, amelyek árusítótere 400 négyzetméter alatt marad. Mielőtt azonban a kisboltok üzemeltetői fellélegeznének, hozzáteszik: feltéve, "ha az általános zárva tartási időszakban kizárólag az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság legalább többségi befolyással bíró természetes személy tagja maga, vagy az előbbiekben felsoroltak segítő családtagja folytatja a kereskedelmi tevékenységet". Vagyis: ha a bolt családi vállalkozásként működik, és ott a rokonok dolgoznak. Nyitva lehetnek vasárnap a trafikok, benzinkutak, gyógyszertárak, éttermek, kávézók, mozik, színházak, piacok, pályaudvarokon és a reptéren levő üzletek. Maradnak az éjjel-nappalik Bár általánosságban 6-22 óra közötti nyitva tartást szeretne érvényesíteni a tervezet, az éjjelnappali boltok maradhatnak. A települési önkormányzatok azonban szabályozhatják az este 10 és reggel 6 között nyitva tartó üzletek nyitvatartási rendjét. A tervezet szerint jövő márciustól életbe lépő regulák betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi majd. A törvénysértőkre először a törvények által eddig lehetővé tett szankciók (például pénzbírság kiszabása) mellett először 5-15 napra (majd, újabb törvénysértés esetén 30, 90, 365 napra) bezárathatja az üzletet. Ha ez, a kereskedelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezet a parlament elé kerül, abból alighanem balhé lesz, mivel ilyen messzire a kereskedelmi multik - és ezzel együtt a fogyasztók - ellen eddig soha nem merészkedett a kormány. A döntés súlyát érzékelteti, hogy a hazai bevásárlóközpontok a heti forgalmuk mintegy 11-15 százalékát vasárnap termelik meg (ez az olyan "kicsik" mint a Penny Market, az Aldi, a Lidl esetében azonban felkúszhat 15-18 százalékig is). Ha ezeket a boltokat bezáratják a hét utolsó napjára, abból szakemberek szerint logikusan levonható a piaci versenykorlátozás alapos gyanújat is. S hogy erre miért van szükség? A tervezet indoklása szerint azért, hogy a vasárnap valóban pihenő nap legyen, a család együtt legyen, ne töltsék vásárlással az időt. Nem lehet veszteséges egy bolt két éven keresztül A másik kokit a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) olyan kiegészítése jelentené, ami bizarr módon gyakorlatilag megtiltja a veszteséges működést. Az indoklás szerint a tőkeerős üzletláncok (itt alighanem a multinacionális hiperekre utalnak) az árakat mesterségesen alacsonyan tartják, még annak árán is, hogy pár évig veszteségesek maradnak, hogy így szorítsák ki a piacról a gyengébb, magyar vállalkozásokat. Ennek az lenne az ellenszere a törvénytervezetet kidolgozók szerint, hogy a Ptk. kiegészülne azzal, hogy az a vállalat, amelyiknek a nettó árbevétele több, mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, és két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri az 50 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív, az köteles lenne a jogutód nélküli megszűnéséről határozni. Magyarul két veszteséges év után kötelezően be kellene zárni a céget. Amennyiben a második ilyen üzleti évről szóló beszámoló elfogadása után hatvan napon belül nem indítják meg a végelszámolást – amelynek során egyébként nem lehetséges megegyezés – , a bíróság kényszertörlést rendel el. Fotó: AFP / Remy Gabalda Az elmúlt két év működése alapján az Auchan, a Spar és az Aldi “hozza” a két egymást követő negatív mérleg szerint eredményt, és nettó árbevételük is bőven a “szükséges” felett volt – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Mindhárom lánc bőven milliárdos veszteséget hozott össze az elmúlt két lezárt üzleti évben, kevéssé valószínű tehát, hogy dirket negatív nullára játszanának. Necces a Tesco és a Lidl helyzete – azaz egy ide, egy oda eredménnyel zártak. A nemzeti kiskereskedelem vezető cégei azonban, a CBA, a Coop és a Reál, a széttagolt működési formáik miatt nem esnek a kiegészítés hatálya alá, vagyis őket nem fenyegeti a bezárás két veszteséges év után sem. De csak a széttagolt működési jogi forma miatt, hiszen a Reál Hungária Élelmiszer Kft. önmaga 11,5, illetve 7,3 milliárdos forgalmat jegyzett 2013-ban, illetve egy évvel korábban, de a hálózat honlapjáról kiderül, hogy 2011-ben az 540 Reál Élelmiszer és közel 1700 ReálPONT üzlet összesített árbevétele 367 milliárd forint volt. A Coop-üzletláncnál ugyancsak visszaütött, hogy nem képesek megfékezni az öntömjénezést, maguk ismerik el, hogy nagyon is érintettek lennének a szigorításokban, hiszen ugyancsak a saját honlapjukon közlik, hogy a szövetkezeti alapokból építkező Coop Gazdasági Csoporthoz tartozó 700 kereskedelmi kis- és középvállalkozás, tavalyi árbevétele 510 milliárd forint volt. A jelenleg 3225 egységet számláló CBA hálózat inkább eszénél volt, pontos számot nem írtak ki a honlapra, de abból, hogy egy nagyságrenddel több bolt tartozik hozzá, mint a Coophoz, jó eséllyel következhet, hogy az összesített árbevétel sem marad el az övétől. A hálózat honalpján szereplő kilenc regionális központ összesített árbevétele mindenesetre 144,5 milliárd forint volt 2013-ban. Mi micsoda? Hipermarketnek nevezi a tervezet az 5000 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzletet, függetlenül attól, hogy csak kiskereskedelmi tevékenységet folytat-e, vagy akár saját vásárlói kártyát kibocsátó rendszerén keresztül azonos helyen és időben kis- és nagykereskedelmi tevékenységet is. A szupermarket 400-2500 négyzetméter, a nagyméretű szupermarket pedig 2500-5000 négyzetméter közötti bruttó alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet. Speciális kategória a diszkont, mely 400 négyzetméternél nagyobb, de nem rendelkezik friss hús, húskészítmény és tejtermékek kimérésére szolgáló pulttal. A tervezet azzal is alátámasztja a hiperek kínzását, hogy kevés alkalmazottat foglalkoztatnak – azaz hatékonyan működnek. A javaslatok általános indoklása szerint a tőkeerős, nagy forgalmat bonyolító vállalatok jellemzően nem nagy foglalkoztatók. Ehhez képest a Tesco 20 ezernél, a Spar 14 ezernél, az Auchan pedig 6500-nál több alkalmazottal működik. A nemzeti láncok közül a Coop Csoport közöl adatot a honlapján, e szerint 32 ezer dolgozót alkalmaznak. Urbanizációs kataklizmát okoznak a Tesco-buszok A brutálisnak is nyugodtan nevezhető - jóváhagyás esetén - esetleges kormányzati offenzíva további lépése a városközpontokból, illetve a vonzáskörzetekből indított ingyenes céges bevásárlóbuszok betiltása lehet. “A Tesco-járatokként” elhíresült buszjáratokat az angol lánc mellett az Auchan is beveti, hogy még több embert csalogasson be magához. Ezeket a buszokat iktatná ki a törvénytervezet. És milyen indokkal? Nem fogják kitalálni: a tervezet tiltott közvetlen reklámnak definiálja ezeket a járatokat. A törvénysértést a tervek szerint nemcsak a szállítással, de már a buszos vásárlás lehetőségére való felhívással is megvalósítják a városszéli hiperek. Az illegális emberszállítással hatósági eljárást kockáztat a szállító, vagy a megrendelő. A nemzeti láncoknak megint csak nincs aggódni valójuk, hiszen üzleteik jellemzően a települések központjaiban, illetve tömegközlekedéssel könnyedén elérhető helyeken működnek. Amellett, hogy az intézkedés a korlátozottan mobil (autóval nem rendelkező) vásárlótömegeket az önerőből könnyebben elérhető üzletekhez irányítja, jól derékba töri az érintett buszos cégeket – a járatokat ugyanis nem a Tesco vagy az Auchan működteti, ők csak a megrendelők –, lévén ez az üzletág tokkal vonóval kiesni látszik januártól. Az indoklásban amúgy nem aprózzák el a "Tesco-buszok" mérhetetlen károkozásának taglalását, már-már urbanizációs kataklizmát vetítenek előre a járatok fennmaradása esetére: a sok város széli konzumálás “a belvárosi üzletek ellehetetlenüléséhez, bezárásához és ezáltal a belvárosi utcakép leromlásához, végső soron az épített környezet pusztulásához vezet”. A KDNP már három éve is akarta a szabad vasárnapot Amikor három éve a KDNP a Munka Törvénykönyvének átírásakor feldobta a boltok vasárnapi zárva tartását – és az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságáig jutott vele –, a kereskedelmi érdekszövetség szakmai érvként hangoztatta, hogy bár 31 európai ország közül 11-ben létezik valamilyen formában efféle korlátozás, szigorú tiltást csak Ausztriában vezettek be. A többi országban olyan vegyes szabályozás a jellemző, amivel a kis boltok vasárnapi működését engedélyezték, a nagyokét nem. A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége akkor azért ellenezte a törvénytervezetet, mert szerintük a szektorban dolgozó mintegy 540 ezer alkalmazott közül 35 ezret érintene hátrányosan. A nagyáruházak, ha vasárnaponként zárva kell tartaniuk, ma már igen komoly bevételtől és forgalomtól esnének el. Ráadásul az elbocsátások, illetve a csökkenő bevételek miatt közvetetten az államot is kár érné: elesne a vasárnapi forgalomból befolyt adóbevételektől is. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára akkor azt is hozzátette, hogy a fogyasztói szokások úgy alakultak át, hogy a vasárnap – főként a nagy áruházakban – kereskedelmi oldalról lényegében ugyanolyan munkanappá alakult át, mint a többi. Ha a vasárnapi zárva tartást mégis elrendelik – érvelt Vámos anno – azt az OKSZ szakmailag csak abban az esetben tartja elfogadhatónak, ha az a versenyegyenlőség érdekében mindenkire egyaránt vonatkozik. A KDNP az ügyben egyébként onnan kapott kosarat, ahonnan biztosan nem vártak: Orbán Viktortól. A miniszterelnök ugyanis 2011-ben, az akkori kormánya egy éves munkáját értékelő Gazdasági fordulat című konferencián azt mondta, hogy: "Akkor fogom támogatni a vasárnapi nyitva tartás eltörlését, amikor meg lehet majd élni Magyarországon öt nap munkából. De addig nem." Mindezt akkor az előtte felszólaló Demján Sándornak mondta azt hangsúlyozva, hogy a vasárnapi nyitva tartás korlátozása vagy megszüntetése nem a kormány álláspontja. Vállalkozás: Atombombát dobnának a boltokra - HVG.hu
