Kultúr Austin Egyeteme Turkálhat Gabriel Garcia Márquez Magánéletében

Márquez útlevele

Hiába számított az amerikai imperializmus hangos kritikusának, és politikai aktivizmusa miatt hiába nem engedték be az országba évtizedekig, Gabriel García Márquez most mégis Texasba vándorol. Illetve csak a magánarchívuma, amit Austin város egyeteme vásárolt mega tavasszal elhunyt Nobel-díjas családjától.

A több mint ötven év írásos és tárgyi emlékeit felölelő gyűjtemény, melyben az író tíz regényének, köztük a Száz év magánynak kéziratanyaga is szerepel, az egyetem központi irodalmi archívumának, a The Harry Ransom Centernek tulajdonába került. A vételárat nem hozták nyilvánosságra. A Márquez-kollekcióba tartozik az a beszéd, amelyet a szerző a Nobel-díja átvételekor mondott el, ezen kívül kétezer levél is, köztük például Carlos Fuentesnek és Graham Greene-nek küldöttek, valamint jegyzeteket Márquez 1998-as látogatásáról a Fehér Házban, ahol arról kérdezte Bill Clintont, vannak-e tanácsadói, akik nem fanatikusan Castro-ellenesek. Az egyetemhez került az író két Smith Corona írógépe és öt Apple számítógépe, valamint számos fotóalbum és emlékkönyv is. A gyűjtemény írott anyaga zömmel spanyol nyelvű, az egyetem könyvtára pedig a teljes anyag egy részének digitalizálását tervezi, hogy könnyebbé tegye a hozzáférést.

Kapcsolódó cikk:

Gabriel Garcia Márquez hangot adott Latin-Amerikának

Az intézmény latin-amerikai irodalomkutatója, Jose Montelongo szerint a gyűjtemény olyan, mint egy nyitott ablak egy neves alkimista laboratóriumára, aki nem szereti, ha mások is megismerik legjobb bájitalainak receptjét. A gyűjtemény megmutatja Márquez gyengeségeit, a művek elvetett változatait, lecserélt szavait. A magánarchívum azért is olyan jelentős, mert Márquez szerint az, hogy a kutatók mindent tudni akarnak az életéről és munkásságáról, olyan, mintha meglátnák fehérneműben. Épp ezért semmisítette meg gyakran a napi jegyzeteit, de még a Száz év magányhoz készített családfáknak is menniük kellett. Fia, Rodrigo szerint a tökéletességre törekedett, a maximalisták pedig nem szokták mutogatni a félkész műveiket. Bár apja mesélt készülői könyvei szereplőiről, de a könyvet csak akkor mutatta meg bárkinek is, ha már legalább kilencven százalékban készen volt.



Bár nem ellenezte, hogy a felesége, Mercedes megőrizze könyvei kéziratát, a családi legendák szerint annyira nem szerette volna, hogy a magánéletében turkáljanak, hogy az eljegyzésükön felajánlotta a nőnek, hogy visszavásárolja a szerelmesleveleket, amiket korábban neki írt. Márquez nem szeretett levelezni, alig pár levelet írt a családjának, és családi életét is inkább telefonon, mint papíron élte.

A Ransom Center hatalmas irodalmi gyűjteménnyel rendelkezik, jelentős Jorge Luis Borges, William Faulkner és James Joyce archívuma van, de őriznek kéziratokat a Nobel-díjas Samuel Beckett-től, T. S. Eliottól, Ernest Hemingwaytől és John Steinbecktől is.

Forrás: NYTimes, MTI


Austin egyeteme turkálhat Gabriel Garcia Márquez magánéletében - KönyvesBlog