Míg a német nagypártok a választási kampány alatt tabuként kezelték a migrációt, addig Sebastian Kurz, az Osztrák Néppárt kancellárjelöltje ráérzett a téma valódi társadalmi jelentőségére. A Századvég Alapítványnak az egész Európai Unióra kiterjedő felmérése is egyértelműen alátámasztja, hogy az osztrákokat leginkább a bevándorlás és biztonság kérdése foglalkoztatja. Mindenekelőtt azonban vessünk egy pillantást arra, hogyan alakulnak Ausztriában az erőviszonyok. Sebastian Kurz, Ausztria reménye? Az osztrák parlamenti választás során három fő jelölt verseng egymással: Christian Kern jelenlegi kancellár, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) jelöltje, Sebastian Kurz jelenlegi külügyminiszter, az Osztrák Néppárt (ÖVP) jelöltje, valamint Heinz-Christian Strache, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje. Sebastian Kurz az ÖVP korábbi elnökének lemondása után, májusban vette át a pártvezetői széket, majd saját listát állítva, közéleti szereplők bevonásával, valamint a minden társadalmi réteget lefedő konzultációs kampánnyal igyekezett új lendületet adni a pártnak. Két ellenfelével szemben előnye, hogy külügyi és integrációs miniszterként már olyan eredményeket ért el, amelyeket a választási kampányban ütőkártyaként tudott felhasználni. Személye fiatalos lendületet sugároz, a társadalmi konzultációi pedig egy olyan ember képét mutatják, aki minden réteggel, csoporttal, egyénnel igyekszik megtalálni a közös hangot. Martin Schulz szociáldemokrata német politikussal ellentétben, – aki szintén meglepetésszerűen robbant be a lehetséges jelöltek közé, kezdeti népszerűségét azonban hamar elvesztette – Sebastian Kurz pártjának támogatottsága május óta stabilan 33-35 százalék közt mozog. A legújabb felmérések szerint a választási versenyben 27 százalékkal jelenleg az FPÖ áll a második helyen, a jelenleg a kormányban többséget élvező szociáldemokraták pedig 23 százalékkal csupán a harmadik helyen futnának be. Kurz néppárti vezetőként markánsan jobboldali politikát képvisel, ami miatt gyakran azzal vádolják, hogy valójában az Osztrák Szabadságpárt programját másolja, s többek közt „elhalászta" belőle a számára fontos, migrációval kapcsolatos elemeket. Pesszimista az osztrák társadalom jövőképe A politikai kilátások mellett érdemes egy pillantást vetni arra, hogy milyen az osztrák társadalom hangulata. Ennek ugyanis jelentős hatása van mind a kampányra, mind a választások eredményére. A Project 28 kutatás alapján általánosságban elmondható, hogy az osztrák lakosság az uniós átlagnál negatívabban tekint a jövőbe: a megkérdezettek 41 százaléka gondolja úgy, hogy Ausztriában összességében inkább rossz irányba mennek a dolgok, míg 31 százalékuk szerint határozottan rossz irányba. 1. ábra: Összességében Ön szerint ma az Ön országában inkább jó, vagy inkább rossz irányba mennek a dolgok? Forrás: Századvég Szintén meglepő, hogy mi a véleményük az osztrákoknak a következő generációk életkörülményeiről. A megkérdezettek 66 százaléka érzi úgy, hogy gyermekei illetve a következő generációk rosszabbul fognak élni annál, mint amilyen szinten ma ők élnek. Ez az adat beleillik abba a képbe, ahogyan sok más fejlett nyugat-európai ország mellett Németország, valamint Franciaország lakossága gondolkodik. Ők szintén jóval pesszimistábbak az EU-s átlagnál. 2. ábra: Ön szerint az Ön gyermekei, vagy a következő generációk...? Forrás: Századvég Rendet és biztonságot Sebastian Kurz egyik legfőbb célja és egyben kampánytémája a rend és a biztonság megteremtése. Ennek érdekében meg kell állítani az illegális bevándorlást, hatékonyan kell védeni az EU külső határait, a balkánihoz hasonlóan pedig le kell zárni a földközi-tengeri útvonalat is. Angela Merkellel ellentétben Sebastian Kurz meghallotta az országában élők segélykiáltását. A Project 28 felmérése is jól mutatja, hogy szomszédaink súlyos problémaként tekintenek az illegális bevándorlásra. A megkérdezettek 64 százaléka nagyon aggasztónak, 26 százaléka pedig inkább aggasztónak ítéli a helyzetet. 3. ábra: Ön mennyire ítéli aggasztónak az illegális bevándorlók áramlásának problémáját az Ön országában? Forrás: Századvég Az EU külső határainak védelméről még szigorúbban nyilatkoztak a felmérés résztvevői: 84 százalékuk szerint az EU-nak jobban kellene védenie a külső határokat, mely jóval az EU-s átlag felett áll. 4. ábra: Ön inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet az alábbi állítással? Az EU-nak hatékonyabban kellene védenie az európai határokat. Forrás: Századvég Kurz zéró toleranciát hirdetett a politikai iszlamizmus ellen, a külföldről jövő befolyásolás csökkentése érdekében pedig felülvizsgáltatná az alapítványokra vonatkozó jogszabályokat és az egyesületi jogot. A néppárti jelölt szerint továbbá meg kell akadályozni a párhuzamos társadalmak létrejöttét, az integrációt pedig konzekvens eszközökkel kell elősegíteni. A bevándorlás befolyással van a befogadó ország kultúrájára és identitására, az integráció hiánya ezt a hatást pedig még inkább felerősíti. A Századvég Alapítvány elemzése szerint az osztrákok 76 százaléka gondolja úgy, hogy a bevándorlás megengedése megváltoztatná országának kultúráját, identitását. Ezzel az eredménnyel Ausztria az első az EU-s tagországok között. 5. ábra: Ön szerint az alábbi állítás inkább igaz vagy inkább hamis? A bevándorlás megengedése megváltoztatná országának kultúráját, identitását. Forrás: Századvég Mi az osztrák választás tétje? Ausztria az irányváltás lehetősége előtt áll. Sebastian Kurz célja, hogy új politikai stílusával Ausztriát európai szinten a középmezőnyből a csúcsra juttassa. Ehhez azonban az kell, hogy a hagyományos értelemben vett néppárt jelentős választói fordulatot vegyen. A kérdés az, hogy a választók mennyire látják át a helyzetet és mennyire kívánnak hozzájárulni ehhez. A végeredmény mindenképpen rajtuk múlik. Kurz népszerűsége ellenére azonban egyáltalán nem biztos, hogy ő foglalhatja majd el a kancellári széket. Elképzelhető ugyanis, hogy a választások után a szociáldemokraták (SPÖ) megkerülve őt, koalícióra lépnének az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ), s ezzel elvennék Kurztól és pártjától a kormányzás lehetőségét. Ez a fordulat azonban mind a szociáldemokratákat, mind a szélsőjobboldaliakat magyarázatra késztetné, ideológiájukat ugyanis mindennek lehet nevezni, de közösnek biztosan nem. Kérdés ráadásul, hogy az elmúlt két hét meghatározó közéleti témája, az SPÖ és az ÖVP körül kialakult botrány kinek a malmára hajtja majd a vizet, s milyen mértékben befolyásolja a választások kimenetelét. Osztrovszky Edina, a Századvég Alapítvány nemzetközi elemzője Szabó Dávid József, a Századvég Alapítvány külügyi igazgatója Let's block ads! (Why?) Forrás...
