[center:3rlyeqx9]Az agykutatás felé halad a webkeresés[/center:3rlyeqx9] Galyatet?n zajlik a SuperSEO konferencia, ami az els? nagy rendezvény itthon keres?optimalizálásról és forgalomelemzésr?l. A vendégek közt egyaránt jelen vannak a SEO-val foglalkozó szakemberek, a keres?hirdetéssel foglalkozók, illetve a felülettulajdonosok is, akik a fenti két funkciót végeztetik saját szolgáltatásukon.Az el?adók között érthet? okokból er?s a Google-jelenlét, a konferencia indító beszédet Heal Edina, a Google Magyarország vezet?je tartotta, majd Vadász Illés, a hazai iroda Analytics-szakért?je, illetve a dublini Google-iroda Search Quality Team vezet?je, Nebehaj Viktor osztotta meg a keres?k és webes tartalmak kapcsán a Google részér?l elárulható praktikákat, tudást és tapasztalatot. Mit gondoltunk 10 éve a webes keresésr?l Az el?adások többségében fókuszált, gyakorlati megközelítés?ek voltak, az egyik kivételt Gerényi Gábor Index-társalapító, MTE-elnök prezentációja jelentette, ahol azt próbálta meg felrajzolni, milyen irányba halad a webes keresés. A Retrospektív jöv?kutatás cím eleve paradox, de Gerényi a jöv? megfejtéséhez el?ször visszanyúlt 10 évvel korábbra. Az AI cím? film, amit Steven Spielberg és Stanley Kubrick közösen jegyez, nagyon jól példázza, hogy mit vártunk 10 évvel ezel?tt a keresést?l: a kék tündért keres? kisfiú pénzért teheti fel a kérdéseit, hiszen semmi sem drágább, mint az információ. A keresés kontextusalapú, az adatbázis mindent tartalmaz, ami írásosan, szövegekben fellelhet? a világról. Akkoriban viszont azt hitték, hogy a fejlett keres?t nem lehet az otthonokba vinni, hanem el kell menni hozzá, mint egy bankautomatához.[/center][center:3rlyeqx9][youtube]mzsqulKTwO0[/youtube][/center:3rlyeqx9][center:3rlyeqx9]A filmrészlet tanulsága az, hogy az információkeresés valóban óriási fejl?désen ment keresztül, s tényleg a világ szövegesen tárolt tudásbázisának jelent?s része elérhet? már a weben, és így kereshet?vé is vált. Ebbe beletartozik az elmúlt id?szakban eleve a weben létrejött tartalom, a felhasználói tartalom, a digitalizált könyvek, adatbázisok illetve adott esetben a mély web is, ami a nem szerkesztett szövegeket, ember által értelmezhet? információkat, hanem a háttéradatbázisokat, gépi adatokat jelenti. Értelmezési gondok A 10 évvel ezel?tti jóslat azon része is bejött, hogy a keres? továbbra sem képes értelmezni az emberi nyelv finomságait, s ahogy a filmben a kisfiú nem a gépnek szóló kérdését is magára vette és megválaszolta, úgy a mai keres?k sem tudnak különbséget tenni, hogy a vészhelyzet szóra keresve az amerikai sorozatra gondoltunk, vagy éppen azt szeretnénk tudni, hogy kell elállítani egy vérzést vagy hívni a ment?ket. A látványos kezel?felület a filmb?l viszont egyáltalán nem valósult meg, s?t az emberarcú számítógép elmélete egyre jobban kikopik. 10 év alatt rájöttünk, hogy a minimalista, egyszer?, átlátható kezel?felületek hasznosabbak, praktikusabbak és a hétköznapokban könnyebben használhatóak, mint a csilli-villi, animált, túlgondolt megoldások. Az sem jött be, hogy fizetni kell a keresésért, pedig 12-15 évvel ezel?tt, amikor a keres?k f?oldalai tele voltak hirdetéssel, senki nem gondolta, hogy a bannerek nélkül, vagy fizetés nélkül m?ködhet ilyen szolgáltatás. Hazavittük a webet, most meg elvisszük otthonról A Google persze felforgatta a piacot, s a keres? után néhány évvel kifundált AdWords rendszer megoldotta a bevételek kérdését is, illetve felületben is a Google mutatott utat, amit mostanság épp a Bing próbált feltörni egy színesebb keres?oldallal. Az otthonokba való eljuttatás akadályát régen a kis teljesítmény? PC-k és a kevés sávszélesség miatt gondolták, de ma már látjuk, hogy mobilon is több tíz Mbps sávszélességet tudunk elérni, s egyáltalán nem látszik, hogy a technológia megrekedt volna, a mai okostelefonok számítási kapacitása nagyságrendekkel nagyobb, mint az Apollo 11 ?rprogram teljes számítógépparkjáé, s?t, ma már egy mosógép is nagyobb számítási kapacitással rendelkezik mint az az ?rhajó. Már nem az számít meglep?nek, hogy hazavisszük a weben elérhet? szolgáltatásokat, hanem az, hogy elvisszük otthonról a zsebünkben. Gerényi szerint ma már nincs elveszett ismer?s, nincs beszerezhetetlen termék és nincs elfelejtett adat. Viszont továbbra is egyértelm?, hogy a webes keresés szöveg alapú. Ha videókat vagy képeket keresünk, akkor is többnyire címkékben turkálunk vagy címekre, leírásokra keresünk. Pedig ahogyan az újságot követte a rádió, majd a tévé, úgy a szöveges keresést is fel kell váltsa a hang és a kép, illetve a távoli jöv?ben, az emberi test m?ködésének jobb megismerésével egyre több biotechnikai megoldás jön majd szembe. Digitális lenyomatok A hangfelismerést és a képazonosítást eredetileg a tudósok a számítógépek irányítására, vezérlésére gondolták ki, de ez régen és most is interfész hibákhoz vezetett. Még most is nagyon messze vagyunk attól, hogy a hangfelismerés teljesen jól m?ködjön, akár gépvezérlésre, akár kommunikációra. A probléma leginkább az, hogy az egyedi hangszínekkel, illetve a nem tökéletes kiejtéssel és a kommunikációs zajjal a felismer?k nem sok mindent tudnak kezdeni, s a helyes felismerés aránya nagyon nem akar 90 százalék felé menni. Így a keresésben közvetlenül nem tudjuk használni. A hiányosságok ellenére viszont már most is használhatunk hangalapú keresést, amire még ég Magyarországon is van jó példa. Emlékezzünk a néhány évvel ezel?tt 200 millió forintért készített kormányszóviv?.hu oldalra, amely a nagy felhajtás közben elfeledtette a legtöbb emberrel, hogy a szolgáltatás mögé odatették a Mimóza nev? cég Mindroom szolgáltatását, ami a videóanyagokban található beszédet igyekezett felismerni, s a felismert szavak alapján az adott videót id?kódokkal ellátva felindexelte és kereshet?vé tette. A 90 százalékos pontosság itt pedig jó, mert minden elhangzott 1000 szóból 900-ra rá lehet keresni. Hasonló keres?technológia m?ködik a zenefelismerésben is. Egyrészt akkor, amikor a mobilunkkal a Shazam segítségével szeretnénk azonosítani egy számot, másrészt akkor, amikor a YouTube a szerz?i jogvédett tartalmak kizárása érdekében el?sz?ri a feltöltött videók hangsávjait. Egy algoritmus a kiadóktól kapott hangzóanyagokat végigdarálva készít minden számról egy, a felvétel és a keverés során kialakuló egyedi, nem összetéveszthet? egyedi hanglenyomatot. Ezzel a módszerrel az adatbázisban lév? hanganyagokat 100 százalékos pontossággal ismerhetjük fel, azaz kereshetjük ?ket. Mellette pedig léteznek dallamfelismer? algoritmusok is, amiknek akár fütyörészhetünk is. A csajozás a fejl?dés motorja A másik érdekes terület az arcfelismerés. Mindenki tudja, hogy a technológiai fejl?dés egyik hajtómotorja a csajozás/pasizás, s ez hatványozottan igaz az internetre. A Facebook már jelenleg is rendelkezik egy olyan masszív adatbázissal, ami egyaránt tartalmaz a személyiséget leíró adatokat és képi információkat, nem vagyunk messze attól, hogy valaki specifikálja, hogy milyen lány tetszik neki és a rendszer keres neki megfelel?t. Ugyanerre a Google is képes lehet, s nem titok, hogy a cég er?sen dolgozik képfelismer? algoritmusokon. A keres?ben már most is képes a rendszer felismerni arcokat, s a Picasa albumban egy korábban felcímkézett arcot gyakran felismer újabb képeken is. A Google Similar Images funkció pedig már most elkészíti az indexelt képek kicsinyített digitális bélyegét, ami alapján egymáshoz tudja rendelni az azonos témájú, szín? vagy egyéb paraméter alapján összefügg? képeket. A Facebook milliárdos fotóadatbázisa csak arra vár, hogy valamilyen fejlett értelmez? rendszer bányászni kezdjen benne... Ha pedig kissé elrugaszkodunk a jelenlegi eredményekt?l, s a science-fiction magasságokba emelkedünk, akkor Gerényi szerint érdemes a biológiai technológiák felé nézegetni, az agykutatás és az adatbázis-kezelés kombinációját összerakni. Ugyan ma még csak vízió szintjén létezik elképzelés arra vonatkozóan, hogy az agy emlékképeit képesek hogy lehetünk kiolvasni, de hosszútávon ez elképzelhet? lehet. Ugyan csak sci-fi, de jó eljátszani a gondolattal, hogy a videokamera feleslegessé válik, mert az emlékeket ki lehetne menteni az agyból, s a szemünk által látott képeket újra lehet nézni valamilyen formátumban. Tudnánk keresni a tegnap éjszakai álmainkban, meg tudnánk nézni, hogy kivel találkoztunk 20 éve vagy hogy hol voltunk tavaly nyáron. Ez egyébként a Futurama cím? rajzfilm Apple-t kritizáló "EyePhone" epizódjában t?nik fel, ahol az agyba épített okostelefon minden látott képet rögzít, s azonnal meg is lehet osztani azokat.[/center:3rlyeqx9][center:3rlyeqx9][/center:3rlyeqx9][center:3rlyeqx9]Sci-fi: elhiszed? A biotechnológia és az informatika közeledésének jelenleg a legnagyobb akadálya, hogy nem vagyunk képesek közös interfészt építeni, illetve az információ szervezése nagyon más az emberi agyban, mint az ember által épített számítógépben. Viszont nagyon érdekes, hogy a jelenlegi tudásunk szerint az agyban tárolt emlékek rendszerezése asszociatív, mondhatni linkeken keresztül m?ködik, azaz egészen hasonlóan, ahogy ma az internet tartalma felépül. Az emberi agy is fogalmakat és képeket tárol, s azokat logikai alapon köti össze. Amennyiben a fenti fejl?dés megtörténik és képesek leszünk az agyban tárolt információkat kinyerni, akár 50-100 éven belül, akkor Gerényi víziója szerint létrejönnek majd a mostani PageRankhez hasonló algoritmusok. Ijeszt? ez is, mint minden komoly fejl?dés. Ha még nem is a biotechnikát vesszük alapul, csak a jóval kézzelfoghatóbb hangfelismerést, akkor is adja magát a helyzet, hogy a SEO összeér a retorikával, s a közszerepl?knek meg kell tanulnia úgy beszélni, úgy nyilatkozni, hogy az keresés szempontjából releváns legyen. A Galyatet?n szervezett konferencia természetesen nem a jöv?vel, inkább a jelennel foglalkozik, s a résztvev?k elégedetten állhattak fel az el?adások után, ahol a keres?optimalizálás m?helytitkaival, trükkjeivel ismerkedtek meg, a gyakorló SEO és webanalitikai vagy egyéb keres?vel foglalkozó szakemberek véleményét kérdezhették meg arról, hogy egy webshop, szöveges tartalomszolgáltató vagy webes szolgáltatás üzemeltet?je mit tehet azért, hogy nagyobb, jobb, használhatóbb forgalom kerüljön az oldalára.[/center:3rlyeqx9]
