Az Egyesült Államok nagyon közel küldte az egyik csatahajóját Kína egyik mesterséges szigetéhez a Dél-Kínai-tengeren. A USS Lassen küldetése papíron a térség hajózásának biztosítása, de a szakértők szerint egy erődemonstráció Pekingnek. Kína ugyanis saját területének tekinti a földdarabot, amin mindössze egy kifutópálya van. Az Egyesült Államok haditengerészete egy irányított rakétákkal felszerelt rombolót vezényelt egy kínai mesterségesen feltöltött zátonyhoz. A Spratly-szigetekhez tartozó mesterséges földnyelvet valamivel kevesebb mint 12 tengeri mérföldre megközelített a USS Lassen - közölte egy amerikai védelmi tisztségviselő kedden. Ez a távolság szimbolikus: Kína a parttól számított 12 tengeri mérföldön belüli részt saját felségterületének tartja. Az Egyesült Államok így üzente meg, hogy az épített szigetet nem tekinti az ország területének. Erődemonstráció Kína hátsókertjében Az Egyesült Államok 2012-ben jelentette be, hogy flottáinak nagyobbik részét – köztük néhány repülőgép-hordozóját – a csendes-óceániai térségbe vezényli. Az elmúlt időszakban több határvita indult Kína, a Fülöp-szigetek, Vietnám, Korea és Japán között, mert a térségben sok az olajban, földgázban és más erőforrásokban gazdag lelőhely. Emiatt ez a világ egyik legveszélyesebb területe. Az USS LAssen hadihajó a Dél-Kínai-tengeren. Fotó: Handout A flotta áthelyezésének másik oka, hogy az elmúlt időszakban Kína felpörgette hadi fejlesztéseit. Továbbépítené és megőrizné nagyhatalmi státuszát. Az Egyesült Államok ezért megmutatta: nem engedi át a csendes-óceáni térséget, ha kell áthelyezi ide hadereje jelentős részét. Mit akar Kína a semmiből felhúzott szigetekkel? A Dél-kínai-tenger vitatott hovatartozású szigetei mellé egyre több mesterséges is megjelenik, amikre már kifutópályák épülnek. Az USA-val hadgyakorlatba kezdő Fülöp-szigetek tart Kínától, vietnami katonák is haltak már meg az olajban gazdag szigetekért.Tovább A tengeri hadviselés atombombájaként szokás emlegetni a repülőgép-hordozó hajókat. Egy ilyen birtoklása hasonló státuszszimbólum, mint egy atombomba birtoklása. Ez az egyik legdrágább fegyvernem: megépítése, működtetése és birtoklás több tízmilliárd dollárba dollárba kerül. Nem véletlen, hogy a világ haditengerészetei közül csak kevesen engedhetik meg maguknak. Az Egyesült Államok emiatt szinte egyeduralkodó 11 anyahajójával. Oroszországnak, az USA legnagyobb katonai riválisának csak egy darab van, miközben még Olaszországnak is csak kettő – ezzel az olaszok a másodikok a listán. Kína egyetlen repülőgép-hordozóval rendelkezik. Ez sem saját fejlesztés: 2012-ben egy be nem fejezett ex-szovjet hajót vettek meg Ukrajnától. A Liaoninget egyelőre nem veti be a pekingi hadvezetés. Évekig eltarthat, míg a kínaiak megtanulják használni, nem véletlen, hogy jelenleg csak kiképzőhajónak használják. Anyahajópótlék halászoknak A nagyhatalmi státuszát építő és erősítő Kína viszont nem engedheti meg magának, hogy ne fokozza katonai jelenlétét a Dél-kínai-tengeren. A térségben tucatjával vannak olyan kis szigetek és zátonyok, amelyek alatt jelentős kőolaj- és földgázkészletek lehetnek. Ha másért nem, halászati szempontból mindenképpen jelentősek. Éppen emiatt Peking a legtöbbet magáénak tartja. Bevethető repülőgép-hordozók hiányában Kína egyre több szigeten kezdett támaszpontokat építeni. Sőt, az utóbbi időben, ha a természet nem adott megfelelő helyet erre, akkor építettek egy szigetet oda, ahova éppen kellett. A zátonyok és a sekélyebb területek feltöltését Peking a halászattal magyarázta. A kikötőkre épített házak és egyéb létesítményekre is azt mondták az itt kikötő halászhajóknak készültek. Spratly-szigetek a Dél-Kínai-tengeren. Fotó: Handout Washington viszont egyszerűen tengeribázisoknak veszi ezeket. A Pentagon 2014 óta többször közölt jelentéseket, melyek szerint a mesterséges földarabokra húzott kifutópályák katonai célokra is használhatóak, és a kísérő épületek is megerősítik ezt: radarok és fejlett rakétarendszerek is telepíthetők a területre. Az Egyesült Államok a szövetségeseinek is üzent Washington nem fogadja el Kína szuverenitását a szigetek felett, és jelezte, hogy haditengerészetének hajói nem a jövőben sem fogják elkerülni. A kínai kormány erre közölte, nem fogja engedni, hogy felségvizeit a hajózás szabadságára hivatkozva megsértsék. Az Egyesült Államok kijelentése gesztusértékű: október elején Japán és további 10 térségbeli ország aláírta a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) néven ismert szabadkereskedelmi megállapodást. A TPP-tárgyalásokat 2010-ben kezdte az Egyesült Államok, Ausztrália, Peru, Vietnam, Szingapúr, Új-Zéland, Chile és Brunei. Malajzia 2010-ben, Mexikó és Kanada 2012-ben, Japán 2013-ban csatlakozott. Joko Widodo, Indonézia elnöke hétfőn találkozott Barack Obamával, és jelezte, csatlakozna a megállapodáshoz. Ugyanígy tett korábban a Fülöp-szigeteki kormány is. USS Lassen a Dél-Kínai-tengeren 2015. októberében. Fotó: AFP A TPP tagjai többnyire olyan országok, amelyeknek van területi vitájuk Kínával. Washington a USS Lassen bevétésével világossá tette számukra, hogy támogatja őket. http://index.hu/kulfold/2015/10/27/egyesult_allamok_hadihajok_kina_mesterseges_szigetek_ttp/
