Gazdaság Az éhezéstől sújtott Észak-Koreában virágzik az utcai evés

Lesújtó képet festett idén tavasszal az Észak-Korea élelmezésügyi helyzetét bemutató, átfogó ENSZ-jelentés. A mintegy 25 millió lakosú országban minden öt emberből kettő alultáplált, a lakosság 70 százalékának ellátása pedig a nemzetközi élelmiszersegélyeken múlik. Azóta a latorállam csak még szorongatottabb helyzetbe került a közelmúltban meghozott szankciók miatt. Ám mint Észak-Koreával kapcsolatban mindenről, az élelmezési kérdésekről is nehéz pontos képet alkotni. Phenjanban virágzik a street food, a helyiek körében zajlik az illegális élelmiszerkereskedelem.


Miután kipréselték belőle az olajat, a szójababot általában összegyűjtik, és a haszonállatok mezőgazdasági takarmányozására használják számos gazdálkodásban. Észak-Koreában azonban másképpen is hasznosítják. Masszává dolgozzák össze a babmaradékot, rizzsel keverik, a tetejére pedig csiliszószt öntenek. Az étel neve injogogi, ami ember készítette húst jelent, a fogás állaga és színe miatt – írja összeállításában a Reuters. Az ételt nemcsak otthon, hanem nagyobb városokban, főleg Phenjanban, az utcán is árulják. Észak-Koreában megerősödött a street food, de úgy tűnik, virágzó mikroszektor helyett, ez barterezésre épülő kényszermegoldás a szankciók sújtotta országban.



Kulináris élvezeteket nyújt az ország, melynek lakosságát éhezés fenyegeti

Forrás: 123rf
Túlélőeszközök


A Szovjetunió 1991-es felbomlása közvetett módon ahhoz is hozzájárult, hogy Észak-Koreában nem sokkal később összeomlott a központi élelmiszer-elosztási rendszer. A gazdasági megroppanást követő élelmiszerválság akkor mintegy 3 millió ember halálához vezetett az országban. Sokan annak köszönhetik életüket, hogy számos, addig mellőzött dolgot egyszerűen beemeltek az étrendjükbe, és az emberek közötti cserebere alapját a hús és más fontosabb élelmiszerek jelentették. Ide vezethető vissza az, ami a beszámolók szerint manapság Phenjan utcáin zajlik.A street food utóbbi években történt megerősödése után viszont most a megszorításoktól sújtott államban az emberek ismét csereberélnek, hogy élelemhez jussanak – gyakran olyan fogásokhoz, amelyeket Phenjan éttermei és street food árusai most is kínálnak a turistáknak.

Az injogogi-nak hívott fogás ennek az ellentmondásos helyzetnek szinte a szimbólumává vált. A szója tápértéke miatt lényegében húshelyettesítőnek hívott ételt az észak-koreai vendéglátósok éppúgy kínálják a turistáknak, ahogy saját fogyasztásra is készítik azt.
Korábban az injogogit húshelyettesítésre használták. Ma az íze miatt fogyasztják azt” – jelezte a változásokat Cho Uisung, aki Észak-Koreából menekült délre.



Észak-Korea nagyvárosaiban megszokottá vált a street food

Forrás: Getty Images
Feketepiaci generáció


Ugyanakkor a kirajzolódó kép meglehetősen ellentmondásos. Nincs pontos adat arról, hogy gazdaságilag milyen erőt vagy nagyságrendet képvisel a street food Észak-Koreában. Az viszont biztos, hogy Phenjanban több száz – főként állami tulajdonú – étterem várja a vendégeket,

az utcákon pedig egyre több street food árus kínálja a helyi csemegéket.

Kongsatang, alsatang, seokduejon – csak néhány az injogogi mellett a népszerű, egyszerű és olcsó ételekből.

Ám a nemrég hatályba lépett szankciók mégis komoly gondokat okozhatnak a közeljövőben. Észak-Koreában jangmadang névvel illetik azokat a piacokat, ahol a termelők portékájukat eladhatják, illetve terményeik egy részét közvetlenül is értékesíthetik, és amely a street food működésének egyik jellemző színtere. A most érkező információk szerint, a jangmadangok között mind nagyobb arányban vannak azok, ahol valójában szürke- vagy feketepiaci kereskedelem folyik.

Cserekereskedelem, húshoz és más értékes élelmiszerekhez való hozzájutás: egyes becslések szerint az országban több száz ilyen piac működhet. Ezek nagy része már nem is hagyományos piactér, hanem egy-egy városi lakásban, vagy félreeső helyen bonyolított feketézés, ahol főként ruhákat adnak élelemért.



A jangmadangok nagy szerepet töltenek be abban, hogy a lakosság élelemhez jusson

Forrás: AFP/Ed Jones

Gazdasági nagyságrendjét még becsülni is nehéz.

Egyesek szerint a mezőgazdasági termelők tényleges bevételének 70-80 százaléka származhat abból, hogy az erre engedélyezett termelésüket így értékesítik, és nem a klasszikus jangmadangokon. Egy észak-koreai menekült egyenesen
feketepiaci generációról beszélt, és arról, hogy ennek megerősödése az 1990-es évek elejére emlékeztető, túlélésre berendezkedő attitűdöt mutat.

A cikk második részében arról olvashat, mennyiért ehetnek egy jót a turisták a nekik ajánlott éttermekben és a helyi piacokon, és milyen ellentmondások jellemzik Észak-Korea élelemellátással kapcsolatos ügyeit!

Let's block ads! (Why?)

Forrás...