Csalásvádak, botrányok, korrupció, Katar, rabszolgák, kihívó nélküli elnökválasztások, írtuk tegnap a FIFA elnökének, Sepp Blatternek az ezeket figyelmen kívül hagyó újraválasztásáról, de Zürichben, ahol pénteken ismét megkoronázhatnák, hirtelen minden megváltozott, amikor a rendőrség egy villámrazziában számos FIFA-tisztségviselőt letartóztatott. Szerda hajnalban több FIFA-vezetőt tartóztattak le Zürichben, ahova a szervezet éves kongresszusára érkeztek. Csalás és pénzmosás a vád ellenük. Kicsit szimbolikus, hogy az elnökválasztásra is összehívott kongresszus balhéval indult, és ki tudja, hogy még ennél is nagyobb csattanóval zárul-e a kongresszus. Sepp Blatter már 17 éve a világ futballjának a feje, és tavaly szeptemberig úgy tűnt, hogy nyugdíjba megy, és átadja a nemzetközi futballszövetség elnökségét, hiszen már 79 éves. De aztán olyan hírt közölt, aminek nagyon sokan nem örültek: ismét elindul a FIFA-elnökválasztáson. A svájci 1998 óta – sajátos módszerekkel – irányítja a világfutballt, de a legutóbb terminusa már annyira botrányosra sikerült, hogy érthető lett volna, ha nem erőlteti tovább az elnökösdit. A FIFA történetének egyik legnagyobb botránya a katari vb és az orosz vb kijelölésével indult 2010-ben, majd a következő években sorra jöttek a korrupciós vádak és a támadások a szervezet ellen, amit egy idő után már mindenki a svájci sportvezetővel mosott össze. Blatter hárított, cáfolt, és ragaszkodott hozzá, hogy 2018-ban Oroszországban és 2022-ben Katarban legyen a futball-vb. Közben levezényelt egy nagyjából színjátékkal felérő vizsgálatot a két világbajnokság ügyében, ennek az lett a vége, hogy a FIFA végrehajtó bizottsága által levont konklúzióval még a jelentést elkészítő ügyvéd sem értett egyet, és nyíltan kritizálta a vezetést. Nem ez volt az egyetlen gond a leginkább vitatott 2022-es tornával: A munkakörülmények miatt számos emberjogi szervezet tiltakozott. A nagy bajnokságok menetrendjét felborítja, mivel nem lehet nyáron megrendezni. A katari világbajnokság lesz ugyanis az ókor óta a legmonumentálisabb sportesemény, amit rabszolgák munkájával mások szórakoztatására hoznak létre, csak éppen amíg elkészül, néhány ezer ember életét veszti az embertelen állapotok miatt. Nemrég már a katariak is elismerték, hogy eddig legalább ezer ember halt meg az építkezéseken, de sokáig ezt is igyekeztek eltussolni. A rabszolgásdi egyébként a 2018-as vb-t szervező oroszoknak is megtetszett, mert a napokban olyan hírek érkeztek, hogy rabokkal építtetnék fel a tornát, mivel olcsó munkaerőről van szó, és Szocsi óta tudjuk, hogy mekkora költségvetésből hoznak ki egy világeseményt Oroszországban. Hiába a támadások, a tornát már nem nagyon lehet megfúrni, ahogy – legalábbis tegnapig úgy tűnt – Blattert sem. Lennart Johansson az UEFA elnöke és Sepp Blatter a Fifa elnöke 1998-ban Fotó: Alexander Hassenstein A FIFA-elnök ugyanis hihetetlenül nagy túlélő. A korrupció- és csalásvádakhoz volt ideje hozzászokni, tulajdonképpen az egész Blatter-korszak csalásváddal indult 1998-ban, amikor az UEFA-elnök Lennart Johanssont verte meg a FIFA-elnökválasztáson. Joao Havelange FIFA-elnök a sorozatos botrányok miatt akkor köszönt le, Blatter pedig az ő bizalmi embereként teljesen képben volt a szervezeten belüli állapotokról; a svájci élvezte a közel-keleti tagság támogatását, és éppen ezekből az országokból vesztegették meg a szavazásra jogosult afrikai tagokat fejenként ötvenezer dollárral, hogy szavazzanak rá. A lapok még azokat a párizsi szállodákat is megnevezték, ahol a vádak szerint a lefizetések történtek. Blatter és tábora persze mindent tagadott, még tizenhárom évvel később, a 2011-es választáson is: Fenntartom: mivel nem voltam ott, nem lehettem én. A szomáliai futballszövetség vezetője azt állította, hogy a választáson százezer dollárral akarták megvesztegetni, de hiába szorgalmazták, nem indult vizsgálat, csak egy zseniális Blatter-bonmottal gazdagodott a világ, amikor a történtekről kérdezték: A meccsnek vége, lefújták, a játékosok visszatértek az öltözőbe. Ennek ellenére kemény évek következtek, vizsgálat indult a FIFA pénzügyei miatt, sőt Blattert a saját főtitkára is feljelentette a svájci hatóságoknál, azonban a 2002-es elnökválasztáson nagy többséggel újraválasztották a kameruni Issa Hayatou-val szemben. Aztán 2007-ban már kihívója sem akadt, ahogy legutóbb sem. Kisebb-nagyobb balhék Blatter irányítása alatt Az 1998-as elnökválasztás után azzal vádolják, hogy csalással választották meg, a vádak lefizették a tagokat, hogy Blatterre szavazzanak. 1999-ben a szomáliai futballszövetség vezetője azt állítja, 100 ezer dollárral próbálták megvesztegetni, hogy szavazzon Blatterre. 2002-ben a FIFA-főtitkár Michel Zen-Ruffinen feljelentette Blattert; a végrehajtó bizottság több tagja szerint az elnök átlépett a hatáskörén, és saját belátása szerint, szabálytalanul bánt a szövetség pénzével. 2010-ben úgy dönt a FIFA végrehajtó bizottsága, hogy Oroszország kapja a 2018-as, Katar a 2022-es futball-világbajnokságot. A következő években a FIFA-t többen támadják, oknyomozó cikkek jelennek meg, hogy a katariak megbundázták a szavazást. A végrehajtó bizottság több tagja ellen eljárás indult, egyeseket felfüggesztettek, mások inkább lemondtak. Még az FBI is nyomozást indított a katari pályázat ügyében. 2010-ben John Terry, a Chelsea és az angol válogatott védőjének botránya után tett abszurd kijelentést. Terry egyik válogatottbeli csapattársa barátnőjével csalta meg a feleségét, ám a FIFA elnöke a védelmére kelt: „Ez az egész csak a konzervatív angol megközelítés miatt lett ekkora ügy. Ha valamelyik latin országban történik, még gratulálnak is neki." A 2011-es elnökválasztáson Blatter kihívó nélkül indul, miután a katari Bin Hammam, Blatter korábbi támogatója visszalépett az indulástól, mert azzal vádolták meg, hogy több CONCACAF-zónás szavazót meg akart vesztegetni, de több ellenfeléről is kiderült valamilyen botrányos ügy. 2012-ben a FIFA vizsgálatot rendel el a katari és az orosz világbajnokságot ért vádak ügyében. A jelentést elkészítő Michael Garcia 2014-ben megállapítja, hogy egyes FIFA-tagok vétettek az etikai szabályok ellen, és egyesekkel szemben eljárást javasolt. Az etikai bizottság vezetője nem látta indokoltnak, hogy újra szavazzanak a két vb-vel kapcsolatban. 2013 májusában, mikor Lydia Nsekera, a Burundi Labdarúgó Szövetség elnöke bekerült a végrehajtó bizottságba, Blatter ezekkel a szavakkal köszöntötte: „Mondjon valamit, hölgyem, otthon a nők úgyis annyit fecsegnek, most itt is folytathatják!" 2013 októberében a FIFA-elnök az Oxford Egyetemen tartott előadást, ahol Cristiano Ronaldónak sikerült beszólnia: „Cristiano Ronaldo olyan peckesen jár a pályán, mint egy parancsnok." Mindezt gúnyos mozdulatsorral imitálta, a Real Madrid bocsánatkérést követelt. Pedig a 2011-es elnökválasztásra már a korábbi szövetségesei is ellene fordultak, köztük Mohamed bin Hammam katari sportvezető is, aki kénytelen volt visszalépni a választástól, mert vesztegetési botrányba keveredett, pénzért akart szavazatokat venni, úgyhogy eltávolították a FIFA-ból. Blatter ellen is vizsgálatot folytattak, de őt ártatlannak találták. Így végül senki nem indult ellene, és 203 tagból 186 megerősítette a svájci elnököt, negyedjére. Mindezek után már nem is annyira volt meglepetés, hogy tavaly szeptemberben, korábbi terveivel ellentétben bejelentette az indulását. Még az UEFA-elnök Michel Platini belement a támogatásába, miután Blatter 2011-ben azt kérte az európai szövetségektől, hogy álljanak mellé, és aztán az utolsó elnöksége kitöltése után távozik. Nem így lett, Platini pedig ezt nem felejtette el neki. A francia UEFA-vezér szerint Blatter egyszerűen retteg a FIFA utáni élettől, hogy eljelentéktelenedik. Blatter azonban így indokolta a folytatást: Az én küldetésem sosem ér véget. A 2014-es Sao Pauló-i kongresszus után az volt az érzésem, hogy a legtöbb tag támogatott, és a nemzeti szövetségek kérleltek: kérünk, folytasd, legyél az elnökünk a jövőben. Ha azt hiszi, kezdi kapiskálni, milyen abszurd állapotok uralkodnak a FIFA-n belül, akkor téved, ugyanis az idei elnökválasztáson is sikerült rátenni egy lapáttal a Blatter-kultuszra. Többen is elindultak, vagy csak indulni terveztek az 1998 óta irányító FIFA-vezér ellen, de a versenyben maradtak – köztük Luis Figo és Ali bin al-Husszein herceg – a CONCACAF-zóna kongresszusán azzal szembesültek, hogy teljesen felesleges és értelmetlen az egész. Fotó: szarvas A kongresszuson, ahol az elnökválasztás is téma volt, Blatter ellenfelei nem kaptak szót, ehelyett több tagország vezetője is óriási Blatter-felszopásba kezdett: A Dominikai Köztársaság szövetségének elnöke, Osiris Guzman olyan történelmi személyekhez hasonlította Blattert, mint Mózes, Abraham Lincoln és Martin Luther King, de Jézust és Nelson Mandelát is felhozta hasonlatként. A Trinidad és Tobagót képviselő tisztviselő szerint Blatter egyenesen a futball atyja. A korábbi futballsztár Luis Figo ezután jelezte, ha egyesek beszélhetnek, másokat viszont elhallgattatnak, akkor a futball és a demokrácia veszít, holott a szavazásnak demokratikus folyamatnak kellene lennie. Figo vissza is lépett, ahogy nem maradt versenyben a holland Michael van Praag sem, igaz, ő Blatter kihívójának javára lépett vissza. Ő lett végül Ali bin al-Husszein, az esélytelen kihívó a pénteki elnökválasztáson. Pontosabban, kedden, a svájci rendőrség razziája előtt még esélytelennek tűnt. Szerinte sürgősen változtatni kell a FIFA-n belül uralkodó állapotokon, mert morálisan a béka segge alatt van a szervezet. A mélypontról egyébként korábban más FIFA-tagok is nyilatkoztak. Ali herceg megemlítette, hogy a FIFA elveszítheti a legnagyobb szponzorait, ha Blatter marad az elnök, mert már a cégeknek is vállalhatatlan a svájci személye, és ez előbb-utóbb anyagi összeomláshoz vezethet. Hogy a korrupció mennyire ráragadt a szervezetre és az elnökre, arra példa, hogy a hírek szerint Blatter nem mer az Egyesült Államokba utazni, mert ott azonnal letartóztatná az FBI. Korábban felmerült az is, hogy Blatter álljon ki tévévitára a jelöltekkel szemben, de természetesen ezt az elnök nem vállalta, pedig az angol tévétársaságok még a Wembley-t is bedobták helyszínként. Az angol sajtó viszonya mondjuk az utóbbi években nagyon megromlott a Blatterrel, miután a 2018-as világbajnokságot az oroszok kapták Anglia helyett. A katari vb-pályázatról is az angol lapok közöltek több tényfeltáró anyagot, ám ezeket semmilyen FIFA-vizsgálatban nem vettek figyelembe. Herceg, reformer, sportdiplomata A harminckilenc éves Ali bin al-Husszein a jordán király harmadik fia, 2011 óta a FIFA ázsiai alelnöke. Az idén januárban jelentette be, hogy elindul Blatter ellen az elnökválasztáson. Angliában és Amerikában tanult, 25 évesen lett hazája futballszövetségének vezetője. Elérte, hogy a női futballistáknak ne kelljen hidzsábot viselniük a mérkőzéseken, és sokat tett azért, hogy jövőre Jordániában legyen az U17-es női világbajnokság. Szerette volna, hogy Michael Garcia korrupciós jelentése nyilvános legyen, sikertelenül. Blatterrel korábban jó kapcsolatot ápolt. Ali bin al-Husszeint nyíltan eddig csak az UEFA támogatta, de Blatter mögött már Afrika, Óceánia és a CONCACAF-zóna is felsorakozott, úgyhogy Michel Platini támogatása kevés lehet. Amúgy pont a mostani kongresszuson hozhat Európa-ellenes törvényt a Blatter vezette FIFA: kizárnák a kontinenst a 2026-os világbajnokság pályázói közül, hogy másoknak maradjon esélye. De mi Blatter titka? Blatterről sokan mondják, olyan magabiztossággal mozog a vezető politikusok körében, mintha ő maga is egy országvezető lenne, sokan úgy is kezelik. Nagyon megnyerő tud lenni a személyes beszélgetéseken, jó diplomáciai érzékkel rendelkezik. Ezt a tekintélyét igyekezett bevetni nemrég, amikor az izraeli miniszterelnökkel és a palesztin elnökkel is találkozott, mert a palesztinok megpróbálták kitúrni Izraelt a FIFA-ból. Az ügy a FIFA-kongresszus egyik napirendi pontja lesz. Blatter jól érzett rá arra is, hogy az elmaradottabb országok vezetőit mivel lehet maga mellé állítani. Afrikában a mai napig népszerű azoknak a programoknak köszönhetően, melyeket a szegényebb országok felzárkóztatásukra indított. A kétezres évek elején kezdődött Goal projekttel több afrikai ország futballját fejlesztették, edzőközpontok, pályák, stadionok épültek. A Blatter mellett nyilatkozó afrikai futballvezetők szerint ezt a mai napig nem felejtik neki. „Ez egy olyan dolog, amit az európaiak nem érthetnek" – fogalmazott Kwesi Nyantakyi, a ghánai futballszövetség elnöke. A Goal program folytatódott az elmaradott térségekre koncentrálva. És az is Blatter mellett szól, hogy a FIFA anyagilag sikeres. A FIFA-nak az elmúlt négy évben 5,7 milliárd dollár bevétele volt, a legtöbb pénz a világbajnokság tévés jogaiból folyt be. A bevételek révén tizenhárom százalékkal több pénzt oszthattak szét a 2014-es vb-n, mint a négy évvel korábbi tornán. Összességében 438 millió dollár profitot termelt a nemzetközi szövetség az elmúlt négy évben, és ezt az üzleti jelentésükben többször ki is domborítják. Közben a tartalék is 1,5 milliárd dollárra nőtt, nagyjából 100 millióval évenként. Ha Blattert megválasztják, akkor 83 éves koráig irányíthatja a világfutballt. Túlélte elnöksége legnagyobb botrányát, amit a katari világbajnokság hozott a nyakára, és leszerelte a korrupciós vádakat is egy belső vizsgálattal, aminek semmilyen következménye nem volt még. Elődjéhez, Havelange-hoz hasonlóan a FIFA nagy túlélője, mialatt többen is kibuktak alóla. A 2018-as orosz világbajnokság után köszönhet le. Bár ilyesmit most már meg sem ígért. http://index.hu/sport/futball/2015/05/27/fifa_elnokvalasztas_sepp_blatter/
