A Brüsszelből érkező fejlesztési pénzek fontossága talán a leggyakoribb érvelés az Európai Unió mellett. Természetesen hazánk gazdasági szerkezetének torzulását, iparának elhalását, mezőgazdasági termelésének egyoldalú függőségbe hozását már nem szokták elemezni, ahogyan azt sem gyakran, vajon tényleg hazánk érdekeit szolgálják-e az unió által nagy keggyel (és hatalmi arroganciával) visszaosztott pénzek. Völgy nélküli völgyhíd, hegy nélküli alagút, utas nélküli metró, belvárosi tanyafejlesztés, minden sarkon szökőkút. Értelmetlen látványberuházások - uniós közreműködéssel. Túlépített, felesleges autópálya-rendszer, túlárazott, méregdrágán felújított vasúti pályák, tökéletesen felesleges négyes metró, látványberuházások, szökőkutak, térkövek, nem létező hegyek alá épített alagutak és nem létező völgyek fölé épített völgyhidak országa lettünk. Természetesen nem állítjuk, hogy minden fejlesztés felesleges is volna, de a mindenkori kormányok sikerpropagandája mögött egy homlokegyenest más világ bontakozik ki. Egy olyan univezum, ahol 10 százalékos munkanélküliség, értelmes, gazdaságfejlesztés helyett napszámban dolgoztatott bedolgozó munkások multivilága a valóság. Az Alfahir.hu most sorra vette az utóbbi évek legkirívóbb beruházásait, hogy bemutassuk, a nagy Unió-álom nem több, mint pár ezer milliárd értelmetlen látványberuházás. Egyben olvasóink segítségét is várjuk, ha Önöknek a saját környezetükben tudomása van botrányos pályázatokról, túlárazott és/vagy értelmetlen beruházásokról, ne legyenek restek, írják meg nekünk a szerk@alfahir.hu címre! Túlárazott vasútfejlesztések Míg a szocialista kormányok idején az autópálya-építés volt a nagy biznisz, az elmúlt négy év során a vasúti infrastruktúra fejlesztésében volt az igazán nagy pénz. Nem is nagy, töméntelen. Míg a Tárnok - Székesfehérvár közötti 67 kilométer hosszú vasúti pályát "potom" 135 milliárdból hozták ki, addig a Szajol - Püspökladány közötti - szintén 67 kilométer hosszú szakaszt már 161 milliárdból. Persze biztosan véletlen lehetett, hogy míg az előbbi felújítását az SZCKM-2008 Konzorcium (tagjai: Szentesi Vasútépítő Kft = Strabag, Swietelsky Vasúttechnika Kft., a Közgép Zrt. és a Kelet Út Kft., míg utóbbit az SZ-K-2011 Konzorcium (Közgép és Swietelsky Vasúttechnika) és a K-P-2011 Konzorcium (Közgép, Swietelsky Vasúttechnika, Szentesi Vasútépítő) nyerte el. De az szintén jó kérdés, hogy vajon mi került kilométerenként 2 - 2 és fél milliárd forintba... Persze, ezekre legalább elmondhatjuk, hogy elkészültek. Kevésbé áll jól a Budapest - Esztergom vasútvonal felújítása, amely joggal nevezhetnénk a leginkább elszúrt, elügyetlenkedett beruházás díjára. A telekkisajátítások miatt több mint egy éves csúszásban lévő rekonstrukció Pilisvörösvár - Budapest szakasza 25,4 milliárd forintba kerül, így az kilométerenként 2 milliárd forintunkba fáj (összehasonlításképpen: az első TGV Párizs- Lyon szakaszának kilométere 870 millió forintba került, de a híres gyorsvasúthálózat legújabb, 2011-ben átadott szakasza sem került többe 3 és félmilliárd forintnál, viszont ott egy alagutat és 7 viaduktot is megépítettek). Az Észak-Buda közösségi közlekedését nagymértékben akadályozó szerencsétlenkedés miatt bosszankodás és kényelmetlenség okozta anyagi és nem anyagi kárról nem is beszélve... Belvárosi tanyafejlesztés Bizonyára sokan emlékeznek még az utóbbi évek egyik legarcpirítóbb pályázati végeredményére, amikor Rogán Antal ötödik kerülete 226 millió forintot nyert a tanyafejlesztési program keretében. A Demszky Gábor-i értelemben vett világváros fideszes zsúrfiúja által uralt újdosült tanya ezt a pénzt a Hold utcai piac fejlesztésére nyerte (amúgy a program 3,487 milliárdos keretéből a legtöbbet az V. kerület kapta). A rögtön négy pályázattal induló belváros a tanyai termékek piacra jutásának elősegítésével indult, s nyert. De hogyan is áll a tanyasi termékek piacra édesgetése a Hold utcában? Röviden? Sehogy. A Hold utcai piacon bérlők alig vannak, igaz legalább vevő sincs, már csak egy közvetlen négyes metró lejárat kellett volna ide, hogy teljes legyen az idill. Az úgynevezett fejlesztés során lecserélték a bejáratot, van vakvezető sáv és már Braille-írásos térkép is segíti a vakokat, gyengén látókat. Az üresség persze érthető: a belvárosban lakók vagy a Fővám, vagy a Lehet térre járnak bevásárolni. Persze mindegy is lenne. A vidéknek szánt pénzre lecsapott hazánk egyik leggazdagabb régiója, nyert, és ahelyett, hogy a valóban rászoruló térségeket fejlesztenénk, az ötödik kerület egy elfeledett piacán szép új fotocellás ajtó és járólap került. Négyes metró Minden idők legpazarlóbb, egyben legszükségtelenebb beruházásának díjára vitán felül a négyes metró a legesélyesebb. A gigantomán, betonba öntött totális értelmetlenség könnyed 452 milliárd forintunkba került, ez 332 milliárddal több, mint ahogy annak költségét 1996-ban kiszámolták. Az unió ebből 180 milliárddal "támogatta" az építkezést, bár a második ütemre - az értelmetlen pénzszórásról híres Uniótól némileg váratlanul - még ők is azt mondták, hogy ezt azért már ne.Tíz évig kerülgettük Demszky Gábor álmának gödreit, és még nagyon-nagyon sok évig fogjuk nyögni azt a tetemes veszteséget, amit kitermel magából a néhány lézengő utas által használt szellemmetró. És mindeközben az egykori városvezető szabadlábon, senki által nem zavartatva éli életét. Alagutak hegyek nélkül Alagutat, alagutakat kéne fúrni, csakhogy nincs hegy. Nem baj, majd hordunk rá földet, hogy lehessen alá alagutat fúrni. Igen, ez a vidéki Magyarország négyes metrója, a pécsi MSZP-lobbinak köszönhető szellem-autópálya. Mikor 2010-ben átadták az M6-os és M60-as autósztráda Szekszárd és Pécs közötti szakaszát, kaptunk hozzá négy alagutat és három völgyhidat, könnyed 40 milliárd forintért. Persze ez az összeg szinte eltörpül amellett, hogy a sztráda építése és 28 éves üzemeltetése 267 milliárd forintunkba fáj, amit amúgy 2038-ig kell törlesztenünk. A nem létező hegyek alá épült alagutak és a nem létező völgyek fölé épült hidak mellett persze az is sokatmondó, hogy az alig használt autópálya azóta évi 40-60 milliárd forint veszteséget "termel", ami egy olyan országban, ahol pár százmilliós megtakarításért egész régiók vasúti és buszos közlekedését lehetetlenítik el, fölöttébb "furcsa". Vagyis pont nem az. Csak a politikus szeret átadni, és szeret a szolgálati Audiból gyönyörködni a tájban. "Nem tudjuk" Az M7-es autópálya Körőshegyi-völgyhídjának értelmét a Hídépítő elnök-vezérigazgatója, Apáthy Endre foglalta össze-e két szóba, amikor azt kérdezték tőle, miért pont erre a helyszínre építették a völgyhidat. A tökéletesen felesleges, nagyzoló műtárgy több mint 40 milliárd forintunkba került 2007-es árakon számolva. Már az építése során sem értette senki (köztük maguk az építók), hogy miért viszik fel egy hegyre az autópályát, hogy aztán építhessenek egy hidat utána. Szakértők szerint tizedannyiból ki lehetett volna hozni a költségeket egy ésszerűbb útvonalon, de nem, valaki egyszer jól járt itt is. Térdmagasságú kilátó? A fentebb olvasható eltapsolt százmilliárdok után inkább megmosolyogtató, mint botrányos volt a bodrogkeresztúri kilátó-gate ügye. A mindössze negyven centiméter "magas" kilátóról szinte a teljes magyar sajtó cikkezett, ám a tervezői magyarázatra már gyakorlatilag senki nem volt kiváncsi. Mi erre most rábukkantunk, íme, A magyarázat: Kilátó építése és környezetének rekreációs célú rekonstrukciója. Tervezői koncepció: "A területen egy kijelölt pont megépítése és a környék rendbetétele, a kilátópont megközelítésének kiépítése. Itt nincs más építményre szükség, hiszen a víztározó dombjai és a rádiótorony mellett eltörpül minden építmény és fölösleges költség." A beruházás nettó összege: 31.980.000 Ft, Áfával együtt: 38.376.000 Ft. A részletek: 1. a kilátópont alépítménye, felépítménye, kőműves munka, kőfaragás, bronzkészítés , földmunka: 10.900.001 Ft 2. eszközbeszerzés: ülőpad, szemetes, virágtartó stb: 1.330.000 Ft 3. környezetrehabilitáció,infrastruktúra építése: 1000m2 út építése, ősfenyves rekonstrukció, terepkialakítás, 190 négyzetméter közösségi tér építése, 120 méter kerítés készítés, 15db irányítótábla készítés, kihelyezés, 3db út kialakítása, füvesítés, facsemete ültetés, törmelék szállítás, tűzrakóhely kialakítás, tereprendezés / 19.750.000 Ft. 4. Áfa: 6.396.000 Ft Szökőkutak Aki esetleg tíz éve nem járt kishazánkban, annak úgy is tűnhet, ha másra nem, hát arra jó volt az Európai Unió tagjává válni, hogy teleszórhassuk városaink köztereit különböző szökőkutakkal. Van hangos és zenélő, van fénylő, szivárványszínekben pompázó, szobát formázó - automatizált, vagy épp söröskorsó formájú, vagy éppenséggel ködfüggönyt csináló. Az ilyen csiri-viri köztéri kampányszökőkutak legszebb példái Rogán Antal házibirodalmában, az ötödik kerületben, Lázár egykori birtokán, Hódmezővásárhelyen, de rengeteg van Kaposváron és Debrecenben is. Pár évvel ezelőtt a regnáló polgármester arca valóban felderülhetett, amikor elérhetők lettek uniós pénzek a városközpont-rehabilitációs projektekhez. A roppant kampánykompatibilis "fejlesztések" jóvoltából újulhattak meg a vidéki városok közterei, sokszor elképesztő pénzszórásról tanúbizonyságot téve. Félreértés ne essék: fontos, hogy az épített környezet - így mondjuk a városaink történelmi közterei méltó módon nézzenek ki, de egy országban, ahol minden 10-dik felnőtt lakosnak nincs tartós munkája, ott nem ez a prioritás. Tény, hogy jó ránézni a megújult közterekre, a csobogó kutakra, sétálni a szépséges térköveken. Időnk van rá, hiszen munkahelyet már nem sikerült teremteni az uniótól visszakapott pénzükből. http://alfahir.hu/az_eltapsolt_milliardok_orszaga
