Nikola Tesla vitathatatlanul a tudománytörténet egyik legérdekesebb figurája. Több száz szabadalom fűződik a nevéhez, a máig használatban lévő váltóáramú rendszerek mellett foglalkozott a röntgensugárzással, kísérletezett rádióval, sőt egyik szabadalmában a mai rádió-távirányítású játékok elődjét is leírta. Nemcsak termékeny feltaláló volt, hanem színes, különc egyéniség is. Humanista elveket vallott, szeretett viccelődni, ám létezett egy sokak számára kevésbé ismert, bizarr oldala is. Az amerikai kormányt különösen foglalkoztatták a tudós eredményei, többek között rejtélyes „halálsugara". Összeállításunkban részben W. Bernard Carlson Tesla - Az elektromosság korának feltalálója, valamint Marc Seifer Varázsló: Nikola Tesla élete és kora című könyvéből szemlézünk érdekesebb részleteket. Vihar idején született Nikola Tesla 1856. július 10-én éjféltájt született, ekkor épp vakítóan fényes villámlásokkal tarkított, hatalmas vihar tombolt. A családi legendárium szerint a bába valósággal pánikhangulatban volt, úgy vélte, Tesla világrajöttének körülményei rossz ómenre utalnak. „Meglátja, ez a fiú a sötétség sarja lesz" – mondta a szülésznő, mire az édesanya így felelt: „Nem, ő a fény gyermekévé fog válni". Egy valóban szórakoztató egyéniség Valószínűleg a legtöbb ember fejében Tesla egy magának való, sótlan kockaként jelenik meg, az elképzelés viszont nem is lehetne távolabb a valóságtól. Seifer szerint zseniális humorral rendelkezett. Egyszer például a híres íróval, Rudyard Kiplinggel ebédelt, a lakomáról a következő, viccesnek szánt levélben számolt be közeli barátjának: 1901. április 1. Kedves Mrs. Johnson! Vajon mi baja lehet velem ennek a tintalötyögtető Kiplingnek? Olyan tizedrangú szállodába merészelt meghívni, ahol garantáltan hajat és csótányokat tartalmazó levest szolgálnak fel előételként. Tisztelettel: N. Tesla A titokzatos halálsugár az amerikai kormány fantáziáját is megmozgatta A feltaláló 1943-ban bekövetkező halála után örökségének legnagyobb része a családtagokhoz került, több tárgyát pedig a belgrádi Tesla Múzeum vette magához. Állítólag néhány fontos iromány viszont az Egyesült Államok kormányához került, amit aztán titkosítottak. A titkosszolgálatok bizonyosan érdeklődhettek a tudós munkássága iránt, erről árulkodnak az FBI 2016-ban nyilvánosságra került dokumentumai. Az iratok Tesla kísérleteivel és az általa kigondolt „halálsugárral" foglalkoznak. Utóbbit egy „láthatatlan erőfalként" jellemzik, ami megakadályozna bármilyen USA ellen irányuló katonai támadást. Nikola Tesla (1856-1943) Forrás: AFP/Roger-Viollet Edison és Tesla: riválisok, de nem ellenségek A köztudatban az a kép él, hogy Tesla és Edison esküdt ellenségei voltak egymásnak, Carlson ellenben azt állítja, kapcsolatukat sokan félreértelmezik. Karrierjének elején Tesla még Edisonnak dolgozott, feladata a neves feltaláló motorjainak és generátorainak tökéletesítése volt, de rövidesen felmondott, hogy saját projektjét valósítsa meg: a váltakozó áramú indukciós motor megalkotását. Az úgynevezett „áramok harca" során a két férfi eltérő térfélen foglalt helyet: Edison az egyenáramú rendszer elkötelezett hívének számított, Tesla ezzel szemben a váltakozó áramú rendszer mellett tette le voksát. Carlson ugyanakkor kihangsúlyozza, hogy kapcsolatukat tekintve a két feltaláló inkább korának Steve Jobsa és Bill Gatese volt: az egyik briliáns üzletember, a másik látnok, egy valóságos „techguru". Forrás: Wikimedia Commons A környezetvédő Tesla aggódott amiatt, hogy az emberek a természeti erőforrásokat túl gyorsan felélik, ezért a megújuló energiaforrásokban látta a jövőt. Olyan módszerek kifejlesztésén dolgozott, amikkel energia nyerhető ki a levegőből és a földből. Ennek része volt például, hogy mesterséges villámokat hozott létre laboratóriumában. A természeti erőforrások jobb kihasználásáról a feltaláló így nyilatkozott egy korabeli interjúban. "Jóval azelőtt, hogy a következő század felvirradna, a módszeres újraerdősítés és a természeti erőforrások tudományos kezelése véget vet a pusztító szárazságoknak, erdőtüzeknek és árvizeknek. A vízenergia általános használata és az energia nagy távolságra való eljuttatása minden háztartást ellát olcsó energiával, és megszünteti az üzemanyagok elégetésének szükségességét." A humanista Környezetvédő szemlélete mellett emberszeretetéről is ismert volt. Soha nem a pénz, hanem az emberiség jóléte motiválta kutatásaiban, írják a szerzők. Ennek persze megvolt a maga hátulütője: állandóan anyagi gondokkal küzdött, több kutatási terve azért nem valósulhatott meg, mert nem tudta megteremteni hozzájuk a szükséges forrásokat. Pénzügyi nehézségein nem éppen a legbölcsebb módon igyekezett enyhíteni, egyes források alapján biliárd- és kártyajátékosként is tevékenykedett. E próbálkozások nem vezettek tartós eredményre. Ellentétben Edisonnal – aki kiváló üzleti érzékkel rendelkezett – nem halmozott fel jelentősebb vagyont, és végül – sokak állítása szerint - szegényen halt meg. Tesla idealizmusára utal, hogy egy olyan világot képzelt el, ahol nem a háború, hanem az új tudományos felfedezések válnak az emberiség prioritásává. Nikola Tesla (1857-1943) Forrás: AFP/Roger-Viollet/Jacques Boyer Megálmodta az okostelefont Kétségtelen, hogy Tesla egy zseni volt, elképzeléseit azonban sokszor nem sikerült gyakorlatba ültetnie. A transzatlanti rádió-összeköttetés megvalósításáért folytatott versenyben az azonnali üzenetküldés egy újfajta formáján gondolkodott, elképzelését mecénásának és üzlettársának, J. P. Morgan bankárnak vázolta fel. Eszerint Tesla összegyűjtötte volna a táviratokat és tőzsdejelentéseket a laboratóriumában, ahol az információk kódolása után mindegyik üzenethez új frekvenciát rendelt volna. Az adott frekvenciát végül egy kisebb, emberi kézben is simán elférő készülék kapta volna meg. Más szóval, Tesla fejében az okostelefon és a wifi egy őse öltött testet. Az elgondolást természetesen sosem sikerült megvalósítania. Hasonlóképpen nem tudta realizálni radar- és röntgenkészülékekkel, rádiócsillagászattal kapcsolatos ötleteit sem. A földrengéskeltő készülék legendája Az egyik, Teslát övező mítosz szerint sikerült egy földrengést előidéző találmányt alkotnia, amelyet manhattani laborjában őrzött. Többen úgy hitték, a kísérletek során a berendezés képes volt olyan földmozgást előidézni, ami kis híján romba döntötte a szomszédos épületeket. Persze erről szó sem volt, Tesla valójában egy nagyfrekvenciás oszcillátort alkotott. A remegő platform egyáltalán nem volt alkalmas egy város romba döntésére, de segített az emésztési problémákkal küzdő Mark Twainen. A villamosmérnök egy nap ráállította találmányára az írót, aki 90 másodperces intenzív rázkódás után olyan gyorsan szaladt a mellékhelyiségbe, mintha puskából lőtték volna ki. A szokatlan „emberkísérlet" egy szoros barátságot eredményezett a két férfi között. Forrás: AFP/MP/Leemage Szokatlan nézetek Több területen vallott furcsa, visszatetsző elveket. Bár az elektromosság kiemelkedő szakértője volt, mélyen hitt a rejtélyes képességekkel rendelkező éter létezésében, a kor tudományos elméleteivel szemben. Einstein relativitáselméletét nem fogadta el, mert nem illett össze a világképével. Többször beszélt élete során az általa kidolgozott fizikai rendszerről, ám ezt soha nem foglalta írásba. A feltaláló abban is mélyen hitt, hogy az emberiség megtisztítható és megtisztítandó a selejttől. Az 1930-as években támogatta a bűnözők és mentális betegségektől szenvedők sterilizálását, mert úgy gondolta, hogy ezáltal a világ a 2100-as évekre megszabadulhat a "nemkívánatos" elemektől. Arról is meg volt győződve, hogy a jobban üzemelő világot a nők uralnák úgy, ahogy a méhcsaládokat irányítják a királynők. Álmatlanság és kényszerbetegség Tesla igyekezett minden idejét a munkának szentelni, ez leginkább alvásszokásaiban érhető tetten: mindössze két órát aludt éjszakánként, habár délutánonként egyszer-kétszer megejtett egy kisebb szunyókálást. Ugyanakkor nemcsak a munkamánia, hanem a kényszerbetegségek is meghatározták az életét. Ki nem állhatta például a gömbölyű tárgyakat és az ékszereket. Főleg a gyöngyöktől borsódzott a háta: amikor egyszer a titkárnője ilyenfajta fülbevalót viselt, egyszerűen hazaküldte az asszonyt a munkából. Mindezek mellett a 3-as számjegy bűvöletében élt, és hatalmas gondot fordított arra, hogy evőeszközei a legfényesebben ragyogjanak. Rettenetesen félt a kórokozóktól, ami nagy valószínűséggel arra vezethető vissza, hogy gyermekkorában elkapta a kolerát, amibe majdnem belehalt. Tesla egyik gépe Forrás: AFP/Roger-Viollet/Albert Harlingue Tesla nézete szerint ahhoz, hogy az ember sikeres legyen, jól is kell kinéznie, ezért mindig nagy figyelmet fordított az öltözködésére és arra, hogy a fényképeken megnyerő módon pózoljon. Rémálmok formálták a képzelőerejét Teslának úgynevezett fotografikus memóriája volt, azaz az agya úgy működött, akár egy fényképezőgép, képes volt megjegyezni akár teljes könyveket is. Erős képzelőereje volt, a legenda szerint azért, mert gyermekkorában folyton rémálmok gyötörték, és csak elmebeli képességeinek fejlesztésével vált képessé arra, hogy irányítsa az ijesztő víziókat. Egy álom bukása Tesla legmerészebb álma egy olyan világméretű kommunikációs rendszer kidolgozása volt, amellyel nemcsak információkat sugároztak volna az embereknek, hanem ingyenes elektromosságot is. Ezt a feladatot hatalmas tornyoknak kellett volna ellátniuk, amelyekből végül csak egyetlenegy készült el Long Islanden: a Wardenclyffe-torony egy 56 méter magas építmény volt, amely azonban nem bizonyult hosszú életűnek, mivel 1917-ben lebontották. A Wardenclyffe-torony Forrás: Wikimedia Commons Egyesek az amerikai kormányt hibáztatták a kudarcért, az ország vezetői azt gondolták, a tornyot a németek kémkedés céljára használhatják. Az igazság ennél prózaibb: nem volt pénz a projekt folytatására, és a megfelelő technika sem állt rendelkezésre egy ilyen volumenű vállalkozáshoz. Let's block ads! (Why?) Forrás...
