Bár már elmúltak azok az idők, amikor jogtiszta Windows-t vagy Office-t találni felért egy kisebbfajta csodával Magyarországon, még mindig jelentős az illegálisan letöltött és telepített szoftverek és rendszerek aránya. Ráadásul ez nem csak a magánszemélyek esetében fordul elő, vállalatoknál is sok esetben használnak kalózszoftvereket. A szoftvergyártó vállalatok szövetsége (Business Software Alliance, BSA) friss jelentésben foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy országonként milyen erős a szoftverkalózkodás. A kutatás szerint Magyarország viszonylag jól áll ezen a téren: 2015-ben az összes itthon használt szoftver 38 százaléka nem volt jogtiszta, ez egyébként 107 millió dolláros kereskedelmi értéket képviselő mennyiség. A nemzetközi átlag egyébként 39 százalék, tehát nagyjából ugyanott, sőt egy kicsit jobb helyen is vagyunk. Ráadásul a hazai trend lassú javulást is mutat: 2011-ben még az összes szoftver 43, 2013-ban pedig 41 százaléka volt illegális. Közép-Kelet Európában nálunk csak Csehország és Szlovákia teljesít jobban 33 és 36 százalékkal, viszont a régiós átlag 58 százalékon áll – olyan országok rontják le például, mint Moldova, ahol az összes telepített szoftver 86 százaléka valamilyen kalózmásolat, de Ukrajna is húzós a maga 82 százalékával. A BSA természetesen a szoftvergyártók érdekeit nézve igyekszik folyamatosan felhívni a figyelmet a jogtiszta szoftverek használatára, de persze olyan példákat is felhoznak, amelyek időnként valóban igazolhatóak. Az egyik ilyen az, hogy a nem jogtiszta szoftverek gyakran biztonsági kockázatokat jelentenek, egy kalóz Windows néha olyan sérülékenységeket rejthet, ahol könnyebben behatolnak hackerek, vagy egyszerűbben célhoz ér egy vírus. Ennek fényében például érdekes, hogy világszerte a kritikus üzletágakban (például bankok, tőzsdei és biztosítási vállalatok esetében) is 25 százalékos volt az illegális szoftverek használata. Ez egyébként sokszor nem tudatos – a céges informatikai vezetők szerint az alkalmazottak 15 százaléka használ a szervezeten belül valamilyen kalózszoftvert, bár a BSA jelentése szerint ez akár 25 százalék is lehet. Persze vannak erre hivatott megoldások is, például a nagyvállalatoknak szánt központi szoftvernyilvántartó, licenckezelő szolgáltatások, de ilyenekkel még mindig nem élnek elegen, ezért az informatikai szakemberek, rendszergazdák vigyázó tekintetét még mindig sokszor kikerülhetik a trükköző alkalmazottak.