A 168 Órának Gábor György elmagyarázza, hogy a Fidesz és holdudvara miért irtózik mindentől, ami egyéni, ami nem uniformizálható. Szerinte a filozófiát azért törölnék el, mert az egyet jelent az önálló gondolkodással, a rendszerszerű szemlélettel, a kritikai attitűddel, a vitakészséggel. A vita nemcsak a tudásnak, hanem a demokráciának is az alapja, kiiktatása a demokrácia temetése. A gondolkodás, az önálló vélemény ugyanis felszabadítja, magabiztossá teszi az embert, megóvja a megfélemlítéstől is. Az orbáni hatalom célja a társadalom kiskorúsítása. A filozófus szerint ez a mostani hatalom politika alapvetése, ellentétben a filozófiával, amelynek nincsenek örök elvei. A Fidesznek hasznosabbak a mítoszok. Azok „örök kapaszkodókat” kínálnak, ki a nemzet hőse, ki az ellensége, ki a jó, ki a gonosz. Orbán erre alapozza a politikáját. Azt hiszi, ő egy orákulum, s úgy gondolja, az államnak nemzetnevelő küldetése van. Oktatási rendszerében erkölcstannal és hittannal klerikális újragyarmatosítás zajlik. Orbán iskolái kiképzőintézetek, ahol felülről jövő diktátummal új embertípust nevelnek. Orbánnak engedelmes klónok kellenek, akikben ki sem alakul a dolgok továbbgondolásának igénye, akik elfogadják a rendszer megváltoztathatatlanságát, vita helyett habognak, mert meg sem tanulják a logikai gondolkodás elemeit. Gábor György a filozófia hasznosságát megkérdőjelezőknek azt üzeni, hogy még mindig laposnak hinnénk a Földet, ha nem kérdőjeleznénk meg dolgokat. Emlékeztet arra is, hogy a világ legnagyobb cégeinek igazgatótanácsában egyre több a filozófus. Az innovatív gondolkodás elementáris érdeke egy társadalomnak. Különösen érdeke lenne egy olyan országnak, amelynek nincs nyersanyaga, nincs tengere, aranya. Amely „csak” fejekkel rendelkezik. Az orbáni hatalmat azonban ez nem érdekli – mondja a filozófus, aki fosztogatásnak nevezi, ahogy a rendszer saját klientúráját közpénzből felépíti, de úgy véli, van ennél nagyobb bűn is. Ugyanakkor rablás az is, hogy az önálló gondolkodást korlátozzák. Sőt ez a legnagyobb kifosztása az embereknek. Megbocsáthatatlan. És pontosan ez árulkodik az Orbán-féle szellemi tolvajok mérhetetlen cinizmusáról. Gábor György szerint ez teljesen tudatos. A hatalom rendszerszintű szemléletét éppen az oktatás átalakítása bizonyítja. Ők a jövőt érvek, vélemények, kérdések nélkül képzelik el. Ha pedig hagyjuk ezt, elfogadjuk, hogy Orbán befejezze a demokrácia totális lebontását. Akkor már nem lesz kérdés, mi az igazság, mert megmondják, és elhitetik velünk, hogy a „korlátolt világ a létező világ legjobbika” – mondja Gábor György a legfrissebb 168 Órában. Néhány éve Jakab Attila vallástörténész a Le Monde Diplomatique magyar kiadásában vallásként próbálta leírni az Orbán-rendszert. A kutató akkor azt írta, hogy a rezsim szellemi alapját a német katolicizmus intellektuális peremvidékén elhelyezkedő Carl Schmitt politikai teológiája, jogfilozófiája alkotja. Lényege, hogy a politikai cselekvést a „barát-ellenség” ellentétpár határozza meg, a morálnak nincs köze sem joghoz, sem politikához, bármi jogszerűvé tehető. Jakab Attila már akkor úgy vélte, hogy “mindinkább létjogosultságot nyer az orbánizmusnak vallástudományi módszerekkel történő vizsgálata és vallási fogalomrendszerrel való leírása”, amelyet igazi hungarikumnak nevezett, mivel annyira természetes a politika és a vallás összekapcsolása, hiszen mindent (különösképpen a pozíciókat) egyfajta vallásos hit leng körül, és nem irányzatok, nézetek, hanem hitrendszerek feszülnek egymásnak.