A titokzatos kőoszlopra Szicília partjainál találtak rá nemrégiben, izraeli régészek. Titokzatos kőoszlopra bukkantak a Tel Aviv Egyetem kutatói Szicília partjainál. A monolitba a hossza mentén, három, hasonló átmérőjű lyukat fúrtak, és a kutatók szerint legalább tízezer éves lehet. Ha ez így van, a történelemtudomány jelenlegi állása szerint nem készíthette emberi kéz. A tudósok persze, szinte könyörögnek: senki ne vonjon le hirtelen következtetéseket, de az ősi idegenek, más szóval a paleoasztronautika hívei már ünneplik az elméleteik beigazolódását – írja a brit Metro. [SIZE=x-small]Fotó: Tel Aviv University[/SIZE]A paleoasztronautika egy alternatív történelmi elmélet: követői szerint az emberiség múltjának legnagyobb rejtélyeire az a válasz, hogy fejlett, földönkívüli civilizációk látogattak meg bennünket. Az ő segítségükkel épültek például az egyiptomi piramisok, vagy a Húsvét-sziget híres szobrai. Az elmélet legismertebb alakja a svájci Erich von Daniken, aki 1969-es, Chariots of the Gods (Istenek szekerei) című könyvében arról írt, hogy az ősi vallások istenei valójában egy technológiailag fejlett, idegen civilizáció tagjai voltak. Scott Waring, UFO hívő kutató úgy gondolja, hogy a most talált oszlop Atlantiszból származhat: szerinte az elveszett város, természetesen az idegenek lakhelye volt. „A 15 tonnás mészkőoszlop, mechanikusan fúrt lukakkal lenyűgöző bizonyítéka annak, hogy intelligens lények látogattak a Földre a múltban” – írja Warnig az UFO Sightings Daily-n. „Sokkal régebben keletkezett, annál maikor az emberek elkezdtek komplex szerszámokat használni. Egy 15 tonnás mészkőoszlopot megmunkálni, és mozgatni még ma sem egyszerű feladat. Pláne, ha elektromos, vagy motoros gépek nélkül próbálnánk” –írja Waring. „Nem ismerünk olyan természetes folyamatot, aminek során létrejöhetett volna” – írja Zvi Ben-Avraham, az oszlopot megtaláló kutatócsoport egyik tagja. Az oszlop, mintegy 40 méteres mélységben feküdt, egy olyan terület mellett, ahol egy ősi civilizáció élhetett, mielőtt 9500 évvel ezelőtt elsüllyedt. A kutatók azt írják: „a Szicíliai Csatorna az egyik legsekélyebb része a közép-mediterrán régiónak, ahol egykor drámai következményekkel járt egy hirtelen tengerszint emelkedés. A mostani lelet arra bizonyíték, hogy milyen technológiai fejlettséget értek el a Szicília Csatorna térségében élő társadalmak a középső kőkorszakban.” Az oszlop egykori funkcióját még nem fejtették meg a tudósok, de arra tippelnek, hogy valamilyen világítótorony-féleség, vagy egy rögzítő rendszer része lehetett.
