Az Európai Beruházási Bank infrastruktúrafejlesztési forrásaiból egy milliárd eurót különítene el Görögországnak Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter, aki öt fontos infrastrukturális beruházásra adna pénzt az ismét recesszióba süllyedő országnak. Minderről a Der Standard című osztrák lap hétfőn megjelent interjújában beszélt. "Amennyiben Görögországban feláll a szervezeti rendszer, hosszú távon is garantálható, hogy az ország ismét tőkepiac-képes legyen" - mondta a tárcavezető a lapnak. Úgy vélte, hogy az eurócsoportnak mindezt közvetlenül kellene előmozdítania, és csalogatnia a befektetőket. Schelling meglátása szerint öt fontos infrastrukturális beruházás valósulhatna meg, példaként az ország energia importját említette. Schelling javaslata szerint a befektetők például szélerőműveképítésébe invesztálnának, így Görögország függetlenebbé válhatna az energia importtól. Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit, usage worldwide/Wiktor Dabkowski "Amennyiben az egész euróövezetben és az unióban ismét pozitív a hangulat, úgy megindulhat a növekedés, visszaszorulhat a munkanélküliség" - mondta a miniszter és hozzátette: mindez ugyan nem a javulás fő oka, azonban segíthet a helyzeten. Pénteken megszületett az elvi megállapodás Görögország és hitelezői között a mentőcsomag következő részletének átutalásáért cserébe végrehajtandó reformokról. Több hónapig tartó kemény munka eredményeként sikerült elérni, hogy a görög kormány elfogadja azokat a gazdasági intézkedéseket, amelyeket 2019-ben és 2020-ban kell megvalósítania. Ahhoz, hogy a görög gazdaság versenyképesebbé váljon, a nemzetközi hitelezők egyebek között azt kérték Athéntól, hogy csökkentse tovább a nyugdíjakat és az adómentesség küszöbét, valamint hajtson végre újabb szabályzati változásokat az energia- és a munkaerőpiacon. Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnöke nem ilyen megértő a görögökkel Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet A nyugdíjrendszer és a jövedelemadózás reformjáért cserébe a hitelezők beleegyeztek abba, hogy a kormány növelje a szociális célú költségvetési kiadásokat, így például többet fordíthat a gyermekszegénység elleni küzdelemre, vagy éppen a lakhatásnak és a nyugdíjasok egészségügyi költségeinek támogatására. Let's block ads! (Why?) Forrás...
