Az ENSZ becslése szerint 2050-ig a világ népességének 60 százaléka él majd városokban, viszonyításképp: 2014-ben még csak az emberek fele volt városlakó. Hatalmas megavárosok jönnek létre: 34 településen lesz több mint tízmilliós lakosság, mintha Magyarország teljes lakossága egy városban élne. Ezzel pedig a városi élet kihívásai is fokozódnak. Intelligencia nélkül hosszú távon egyetlen városnak sincs jövője, hiszen az összeomlást kockáztatja – mondta Dr. Stefan Hartung, a Bosch igazgatótanácsának tagja a CES kütyüexpó nulladik napján Las Vegasban. Mike Mansuetti, a Bosch Észak-Amerika elnöke és Dr. Stefan Hartung, a Bosch igazgatótanácsának tagja Las Vegasban Fotó: 24.hu Bizonyos nagyvárosok már ma okosvárosnak tekinthetők, például Barcelona, Szöul vagy London. Egyre többen, egyre többet fektetnek okosváros-megoldásokba, nem csoda, ez a piac évente 19 százalékkal nő, a becslések szerint 2020-ra évi 800 milliárd dolláros (átszámítva 206 ezer milliárd forintos) forgalmat ér majd el. Előbb kicsiben, aztán nagyban Az okosváros, avagy a hálózatba kapcsolt város alapvető feltételét teremtette meg a dolgok internete (IoT), azaz hogy előbb az eszközök is összekapcsolódjanak. Ez minden területre kihat: a Gartner felmérése szerint világszerte 2020-ig körülbelül 230 millió házat kapcsolnak hálózatba – ez az összes háztartás 15 százaléka. Ugyanekkora, azaz két év múlva a becslések szerint már több mint 20 milliárd hálózatra kapcsolt eszköz lesz a világon, legyen szó telefonokról, laptopokról, tévékről, háztartási gépekről, autókról, drónokról, vagy akár lámpákról, villanyóráról, riasztóról. A Bosch jelenleg 14 átfogó okosváros-projekten dolgozik, többek között San Franciscóban, Szingapúrban, Tiencsinben, Berlinben és Stuttgartban. Jelenleg 14 városon dolgoznak, de egyre bővül a kör Fotó: 24.hu HIRDETÉS A San Francisco melletti San Leandróban ötezer olyan okos LED-lámpát szereltek be, ami csak akkor kapcsol be, ha valóban sötét van és szükség van rá. Ezzel a város a következő 15 évben körülbelül 8 millió dollárt, átszámítva kicsit több mint 2 milliárd forintot takarít meg. A városok eszik a legtöbb energiát Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint a városok a globális energiafogyasztás körülbelül 75 százalékáért felelősek. Ennek 40 százalékát az épületek okozzák. A világszintű energiafelhasználás 2035-ig 30 százalékkal nő a BP Energy Outlook 2035 című tanulmány alapján. San Leadnro milliárdokat spórol meg Fotó: 24.hu A lámpákban lévő szenzorokkal mérik a levegő minőségét is a százezer fős településen, a kamerák képe alapján pedig a forgalomirányítás hatékonyabban tudja terelni a járműveket. Dugó és parkolás: így megy el az időnk A városi forgalom 2050-ig körülbelül harmadával nő, ez pedig nagy kihívás elé állítja a városvezetést és cégeket, hogy a mobilitás és kényelem ne menjen a levegőminőség (emisszió), a biztonság (balesetek), és az egészség (stressz) kárára. Példaképp az amerikai autósok évente több mint 40 órát töltenek dugóban, ezzel bő 160 milliárd dollár, átszámítva 41,8 ezer milliárd forint veszteség keletkezik. Az idő harmadát a parkolóhely keresése teszi ki. A Bosch közösségi alapú parkoló rendszere lehetővé tette, hogy miközben halad az autó, automatikusan mérje a járművek közti üres helyeket, és feltöltse őket egy digitális térképre, így gyorsan meg tudjuk találni, hol van szabad hely. A szolgáltatást több német városban tesztelik, idén pedig húsz további amerikai városban indul el. A Daimlerrel közösen egy automatizált parkolási szolgáltatást is indítanak: a parkolóházban az autó maga keres szabad helyet és áll be oda, ezzel nem csak időt spórol, de hatékonyabb lesz a helykihasználás is. A rendszer jelenleg a stuttgarti Mercedes-Benz Múzeumban működik, ahol az okos infratruktúra összekapcsolódik a járművek fedélzeti szoftverével. Szenzorok figyelik az időjárást is A Bosch az Intellel közösen mutatta be a Climo klímafelügyelő rendszert. Ennek előnye, hogy százszor kisebb, mint hagyományos társai, és tizedannyiba kerül. A hőmérséklet mellett páratartalmat, széndioxid-szintet mér – összesen 12 tényezőt figyel folyamatosan. Egy apró időjárásfigyelő Fotó: 24.hu Az éghajlatváltozás hatással van az időjárásra is. A Bosch egy olyan újfajta árvízfigyelő rendszert mutatott be, amely már digitálisan, valós időben figyeli a folyók, tavak vízállását, így egy esetleges áradás esetén nem telnek el órák, mire az illetékeseket riasztja. Lényege, hogy az ultrahangos szenzorok és kamerák figyelik a vízszintet, vízsebességet, illetve az átfolyás mennyiségét, az adatokat pedig a felhőbe továbbítják. Ha kritikus határt ér el egy érték, lehetőség van a városvezetést, cégeket, illetve a lakókat SMS-ben figyelmeztetni. A rendszert jelenleg Ludwighsburgnál a Neckar folyón tesztelik. A megoldás iránt a gyakori áradással közdő, főleg indiai és dél-amerikai városok érdeklődnek. — Az idei CES további híreit itt találja. (Kiemelt fotó: Romy Arroyo Fernandez/NurPhoto/Getty Images)
