[center:3cvooo5i]Az USA újragondolja az elképzelhetetlent Tegyük fel, hogy megtörténik az, amibe még belegondolni sem merünk és atomtámadás ér egy nagyvárost. Mit tegyenek ebben az esetben az emberek? Az amerikai kormány meglep? új üzenettel állt el?: senki ne meneküljön. Maradjanak bármilyen stabil épületben és ne jöjjenek ki, amíg a hatóságok biztonságosnak nem nyilvánítják a körülményeket. A tanács a legfrissebb tudományos elemzéseken alapul, melyek azt bizonyítják, hogy egy nukleáris támadás túlélésére jóval nagyobb az esély, ha azonnal elszigeteljük magunkat a robbanást követ? halálos sugárzástól. Ez az egyszer?nek hangzó taktika több százezer életet menthet meg. Még ha egy autóban maradunk, akkor is több mint 50 százalékkal csökkenthet? az áldozatok száma, persze egy pince összehasonlíthatatlanul nagyobb védelmet nyújt - állítják a tanulmányok. Ezzel együtt az Obama kormányzatnak els?sorban az eredmények köztudatba való elültetésével vannak problémái, mivel nem szeretnének vészmadárnak t?nni, ezért óvatos kampányba kezdtek. "Túl kell jutnunk azon a mentális gáton, mely szerint az esemény túlságosan borzasztó ahhoz, hogy akárcsak bele is gondoljunk" - nyilatkozott a New York Times-nak W. Craig Fugate, a Szövetségi Vészhelyzet Kezel? Ügynökség vezet?je. "Fel kell készülnünk a helyzet kezelésére, és segítenünk kell az embereket a legjobb védekezési módszerek megismerésében." Az évek során az USA f?ként kormányzati eszközökkel igyekezett megel?zni a nukleáris terrorizmust és korlátozni a veszélyeket. Több tízmilliárd dollárt költöttek a hírszerzést?l kezdve a nukleáris anyagok kereskedelmének nyomon követésén át, egészen a helyi hatóságok sugárzásmér? detektorokkal való felszereléséig. Az új irány a lakosság felkészítése lesz. Azok számára, akik túlélik magát a robbanást, az els?dleges tanács, hogy küzdjék le a menekülési kényszert és keressenek menedéket a halálos radioaktivitás el?l. Már néhány órányi védelem is nagymértékben növeli a túlélés esélyeit. Az atom-pusztítás rémét a hidegháború ültette el az emberekben, ami nem csupán az Egyesült Államokra igaz. "Túlélhet?bb, mint azt sokan gondolják" - nyilatkozott egy, a tervezésben részt vev? tisztvisel?, aki neve elhallgatását kérte. "A kulcs a nukleáris csapadék elkerülése." Az ismeretterjesztés részeként m?köd? Citizen Corps weboldal szerint a nukleáris detonáció "elvileg ezrek számára túlélhet?, különösen a megfelel? ismeretek és óvóhelyek birtokában". Az oldalon bemutatják, milyen épületek és helységek nyújthatják a legjobb védelmet a sugárzás ellen. Emellett az amerikai kormány egy általánosan elérhet?, 130 oldalas ismertet? anyagot is közzétett, ami ugyancsak a lakosság felvilágosítását szorgalmazza. A kiadvány szerint megfelel? ismeretek hiányában "az emberek sokkal inkább követik természetes ösztöneiket és megpróbálnak elfutni a veszély el?l, amivel végzetes sugárdózisnak teszik ki magukat". A kormánytól független szakért?ket megosztja a kezdeményezés. Az egyik oldal szerint a kormány túlreagálja az atomcsapás veszélyét, ami valójában nem is létezik. Peter Bergen az Új Amerika Alapítvány tagja, valamint a New York Egyetem jogi és biztonsági karának tanára szerint a belátható jöv?ben közel nulla az esélye annak, hogy egy terrorista csoport nukleáris fegyverhez jusson. Egy másik intézet szerint azonban a lehetséges következmények annyira súlyosak, hogy a kormányzatnak a mostaninál jóval erélyesebben kellene fellépnie az ismeretterjesztésben. A Fehér Ház elismeri, hogy tudatában van a kérdés kényes politikai mivoltának, ugyanakkor folytatja élénk tájékoztatási stratégiáját. Egy nukleáris robbanás vakító fénnyel, éget? h?vel és elsöpr? széllel jár. A t?zgömb és a gombafelh? felfelé viszi a radioaktív részecskéket, amit a szél terít szét. A kormány eleinte alig tudott valamit a radioaktív csapadékról, azonban az 1950-es években a hidegháború kibontakozásával a tudósok kísérleti robbantásokból megtudták, hogy a parányi részecskék többsége rendkívül radioaktív és halálos. Ekkor elindult az óvóhelyek kialakításának robbanásszer? hulláma, ami id?vel mind a lakosság, mind a kormány részér?l alábbhagyott, a több ezer robbanófejet számláló nukleáris arzenál fényében ugyanis mindkét fél egyre szkeptikusabbá vált a polgári védelemmel szemben. 2001. szeptember 11. után a központi hírszerzés vezet?je arról értesítette George W. Bush elnököt, hogy az al-Kaida atombombát rejtett el New Yorkban. A jelentés tévesnek bizonyult, az atomfegyverekkel kapcsolatos pánik azonban újra felfokozódott. Bush a megel?zésre fektette a hangsúlyt, ugyanakkor a katasztrófára való reagálást és az észlelést segít? eszközök beszerzését sem hanyagolták el. 2005-ben a Katrina hurrikán azonban rávilágított a katasztrófavédelem szegényes állapotára, így Amerika szinte egy emberként kérd?jelezte meg az atomcsapásokkal szembeni nemzeti felkészültséget. Ekkor merült fel a kérdés, hogy a túlél?ket óvóhelyekre vigyék, vagy megpróbálják evakuálni? Gyakorlat 1951-ben 2007-ben a kongresszus 5,5 millió dollárt különített el az atomkatasztrófa elhárítási tervezéssel kapcsolatos tanulmányokra, mondván a lakosság nincs tudatában, mi áll rendelkezésére egy ilyen helyzetben. A modellezést a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium vezette, a tudósok Washingtont, New Yorkot, Chicagót, Los Angelest és több más nagyvárost is megvizsgáltak számítógépes szimulációikkal. Az eredmények okoztak némi meglepetést. Például kimutatták, hogy az atomvillanás elvakítja az autósokat, ami eleve számos balesetet okoz, eltorlaszolva az utakat, jelent?sen megnehezítve a gyors kitelepítést. A legnagyobb döbbenetet azonban az a felismerés okozta, hogy akár néhány óvóhelyen eltöltött óra is hatalmas különbséget jelent a túlélési arányokban. "Ez megváltoztatja a játékszabályokat" - mondta Brooke Buddemeier, a Livermore egészségfizikusa egy konferencián. A Los Angeles-i szimuláció szerint, ha csak egy gépjárm? is a menedék, azzal máris 56 százalékkal kevesebb lenne a halálos áldozatok száma, míg egy egyszer? pince vagy alagsor, ami alig valamivel a felszín alatt helyezkedik el, 84 százalékos csökkenést jelent. A legalkalmasabbnak - a kifejezetten a célra készült óvóhelyekt?l eltekintve - a nagy irodaépületek középponti területeit, illetve a mélygarázsokat tartják, ezek viszonylag gyorsan és egyszer?en elérhet?k. 2009. január 16-án, négy nappal Bush elnök leköszönése el?tt a Fehér Ház elkészített egy 92 oldalas kézikönyvet az "esemény el?tti felkészülésr?l", ami azonban csendben el is sikkadt, mivel a politika kényes pontként értékelte a közvélemény informálását. Obama elnök nem sokkal beiktatása után globális kampányt hirdetett az atomterrorizmus ellen és felgyorsította a választervezés folyamatát, melynek részeként átdolgozták, és végre közzé is tették a fent említett kézikönyvet. A folyamat azonban igen hamar elkezdett akadozni, miután meghirdették Las Vegasban az els? él? gyakorlatot, melyben egy atomfegyverrel történ? terrortámadást szimuláltak volna. A gyakorlat 10 000 embert mozgósított volna, a kaszinók és az üzleti vállalkozások azonban tiltakozásba kezdtek, amihez Harry Reid nevadai szenátor is csatlakozott, mondván a szövetségiek elriasztják a turistákat. A tavalyi év végén a kormány lefújta a gyakorlatot, a politika felülkerekedett. Amikor a kormány júniusban el?állt az átdolgozott tervezési útmutatóval, felhívta a figyelmet, hogy a tervez?k kötelessége a lakosság "hatékony döntéshozásának" segítése, hangsúlyozva, hogy a legtöbb élet az els? 60 percben menthet? meg. [/center:3cvooo5i]
