A házszabály módosítását kezdeményezte Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. Ennek részeként átalakítaná a szavazások 24 éves szokásjogát, annak érdekében, hogy a kétharmad minden esetben a rendelkezésre álljon. Jelenleg ugyanis nem lenne meg minden esetben a Fidesz kétharmada a parlamentben. A parlament már tárgyalja a Rogán Antal által beterjesztett házszabály-módosítást, amelyben legalább egy csapdát is elrejtett a fideszes frakcióvezető. (A mostani házszabályt februárban fogadta el a kétharmados parlament - ám az csak az új Országgyűlés megalakulásával lépett hatályba, amit Rogán máris számos ponton megváltoztatna.) A javaslat hatályon kívül helyezné a levezető elnökök szavazására vonatkozó szabályokat. A 24 éves demokratikus parlamenti szabályok szerint a parlamenti ülést levezető elnök soha nem szavaz a parlamenttel, csak abban az esetben, ha a szavazás döntetlenre áll, vagyis szavazategyenlőség alakul ki az igenek és a nemek között. Ekkor az adott kérdésben - akár egy törvényjavaslat sorsáról - az elnöki szavazat dönt. Ilyenkor általában az elnök arra szavazott, ahová a frakciója. A parlament ülését felváltva vezetik a kormánypárti és ellenzéki elnök, illetve az alelnök. Elnöki szavazat nagyon ritkán dönt akár csak egy módosító javaslat sorsáról, ugyanis a mindenkori kormánypárti frakció elemi érdeke, hogy elegendő képviselővel rendelkezzen a szavazásokkor. Rogán Antal frakcióvezető most úgy látja, hogy ez a 24 éves gyakorlat súlyosan antidemokratikus - érvelése szerint semmi nem indokolja a levezető elnök szavazati jogának korlátozását. A Fidesz politikusa hivatkozik a más uniós tagállamok gyakorlatára - így például sem a német, sem a francia, sem az olasz, sem a spanyol, de még az Európai Unió parlamentjében sem korlátozzák a levezető elnök szavazati jogát - ezek alapján idehaza sem indokolt. Rogán az indoklásban ugyan nem tér ki arra, hogy az unió többi kéttucat tagállamában milyen szabályok vonatkoznak az elnöki szavazásra - de vélhetően lehetne a magyar gyakorlathoz hasonló példákat találni. Kibújt a szög a zsákból - nem lenne meg mindig a kétharmad Hogy miért lett fontos az elnöki szavazás demokratizálásának kérdése, azt számunkra egy ellenzéki módosító javaslat vezette le. A Bárándy Gergely (MSZP) és Tóbiás József (MSZP) képviselők által jegyzett javaslat rávilágít a parlamenti matematikára: A Fidesz-KDNP a 199 fős parlamentben 133 képviselői helyet birtokol, ami pont a kétharmada a megválasztott országgyűlési képviselőknek. Az Alaptörvény vagy más jogszabályok előírják, hogy egy szavazáshoz nem a jelenlevő - hanem a megválasztott képviselők kétharmada szükséges - ez esetben minden fideszes politikusnak igen gombot kell nyomnia - vagy ha nem, akkor meg kell alkudni a szabályozásról az ellenzék egy részével. Ha minden képviselő jelen van az ülésen - senki sem beteg, senki nem halt meg, egy kormánytag-képviselő sincs külföldön - még akkor sem lenne meg a kétharmad, ha a pulpituson a kormánypárti elnök vagy egy kormánypárti alelnök ül, mert ő jelenlegi szabályok szerint nem szavazhana - világítanak rá Rogán javaslatának egy lehetséges indítékára a szocialista képviselők. Ezért is szükséges lehet az elnöki szavazat Rogán-féle "demokratizálása" - igaz ez esetben nincs megoldás a szavazategyenlőségre. A jelenlegi parlamenti matematikából az is következik, hogy e probléma vélhetően a következő négy évben kevesebbszer fordul elő, mint a kétharmados szavazásoknál az egy hiányzó voks. A megválasztott országgyűlési képviselők kétharmadának szavazat szükséges, többek között: • az Országgyűlés zárt ülésének elrendeléséhez, • ahhoz, hogy a köztársasági elnököt első körben megválassza az Országgyűlés, • a köztársasági elnök tisztségétől történő megfosztási eljárás megindításához, • az Alkotmánybíróság tagjainak és elnökének megválasztásához , • a Kúria elnökének, az ОВН elnökének megválasztásához, megbízatásuk megszűnésének kimondásához, • a legfőbb ügyész megválasztásához , • az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek megválasztásához, • az Állami Számvevőszék elnökének megválasztásához, megbízatása megszűnésének kimondásához - olvasható az ellenzéki módosító javaslatban. Egyszerűsödne a rapid törvényalkotás is Az ellenzéki képviselők Rogán egy másik javaslatában is némi sandaságot feltételeznek: Fidesz által pár hónapja elfogadott új házszabály szerint a jövőben végett kell vetni a rapid törvényalkotásnak, vagyis annak a gyakorlatnak, hogy a reggel beterjesztett - fontos vagy kevésbé fontos - törvényjavaslatot a vita korlátozásával még aznap meg is szavazzák a képviselők. Hamar munka ritkán jó - ez a törvényalkotásban is gyakran megesett: az elmúlt négy évben nem egyszer előfordult, hogy a rapid módon elfogadott törvényt (pl. a költségvetés módosítását) a hatályba lépése után újra kellett tárgyalni, mert hibákkal fogadta el a parlament. Az új házszabály szerint félévente csak hat sürgős és négy kivételes eljárásra lenne szükség, vagyis évi húsz rapid törvényre - miközben egy átlagos évben elfogadott törvények száma 150 körül mozog. A jelenleg hatályos házszabály szerint a kivételes vagy sürgős tárgyalás akkor lehetséges, ha azt az összes képviselő négyötöde megszavazza. Rogán Antal által jegyzett házszabály megtartaná a négyötödös arányt, de nem az összes, hanem a jelenlévő képviselők négyötödéhez kötné a kivételes és sürgős törvényalkotást. Az ellenzéki politikusok szerint a javaslat ily módon is tágítaná a kissé szűk kétharmad mozgásterét - olvasható a módosító javaslatban. Érvek és ellenérvek a vitából A parlament hétfőn tárgyalta a készülő házszabály-módosítást - tudósított az MTI. Az ülést vezető elnöknek is szavazati jogot adna a házszabály azon módosítása, amelynek vitáját hétfőn folytatta le a Ház. A házszabálytól eltérést a jelen lévő képviselők négyötödének támogatásához és nem az összes képviselő négyötödének voksához kötné a házszabály. A módosítást Balla György (Fidesz) ismertette az Országgyűlés hétfői ülésén. A képviselő elmondása szerint még egy változtatás esetében számít ellenzéki kritikákra, eszerint szavazati jogot kapna az ülés levezető elnöke is. Közölte: Európa számos országában és az Európai Parlamentben is szavazhat az elnök. A fideszes Gulyás Gergely szerint bár a politikai erőviszonyok érvényesíthetőségét is szolgálja a levezető elnöknek szavazati jogot adó változtatás, és szemben áll az elmúlt 24 év magyar gyakorlatával, a nemzetközi gyakorlathoz igazodik a változtatás. Emellett az alaptörvényből is az következik, hogy a házszabály ne legyen korlátozó az elnökkel szemben - érvelt. Hangsúlyozta: mivel a levezető elnököt a házelnök jelöli ki, a házszabály jelenleg lehetőséget ad számára arra, hogy a szavazásban korlátozza valamely alelnököt. A képviselő kodifikációs hibának nevezte, hogy a "jelen lévő" kifejezés kimaradt a házszabályból, amikor az attól eltérést a képviselők négyötödének szavazatához kötötték. Bárándy Gergely (MSZP) felelevenítette a házszabály megalkotásának körülményeit, miszerint igazságosnak ítélték, hogy a választási eredmények ismerete előtt határozták meg a működés szabályait. Bírálta, hogy európai példákat hoznak fel a változtatásokra, mert szerinte a kormányoldal az aktuális politikai helyzetének megfelelően, az éppen megszerzett kétharmad esetére válogatja össze őket. Szerinte a változtatást az indokolja, hogy a Jobbikkal együtt nincs meg a kormányoldal négyötöde. Úgy fogalmazott: a Fidesz-KDNP visszatért elmúlt négyéves gyakorlatához, személyre szabott, a saját célokat szolgáló jogalkotást követve. A jobbikos Apáti István szerint is hatalomtechnikai okokból változtat a házszabályon a kormányoldal. Mint mondta, ebben egyetért a szocialisták érvelésével. Kijelentette: az ország érdekét szolgáló ügyekben eddig is támogatást adtak a házszabálytól eltérő tárgyaláshoz, és ezután is biztosítani fogják ilyen ügyekben. Schiffer András (LMP) szerint akár egyet is lehetne érteni a javaslatokkal, ha nem a jelenlegi szituációban tárgyalják őket. Azt kérdezte: ha hárommal több vagy kevesebb mandátumot szerez a kormányoldal, "akkor is rájönnek ezekre az összehasonlító nemzetközi jogi példákra?". Pofátlanságnak nevezte a változtatást, és azt kérdezte: "nem szégyellik magukat", hogy aktuálpolitikai helyzethez mérten rángatják a parlament működési szabályait? A fideszes Balla György válaszában tisztességesnek, európainak és alkotmányosnak nevezte a változtatást, amely lehetővé teszi a kormányoldalnak, hogy éljen a választóktól kapott felhatalmazással. Bírálta az ellenzéket, különösen az LMP felszólalóját, mert szerinte csak vádaskodtak, érveket nem hoztak fel a javaslat ellen. Rámutatott: a házszabálytól eltéréshez most sem elég a kormánypártok szavazata. Az általános vitát az ülést vezető Jakab István lezárta. http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/bajban_a_fidesz_megsincs_meg_a_ketharmad.581846.html
