Nem az első alkalom, hogy az Egyesült Királyságban márkabotrányba fullad valamelyik nagy kiskereskedelmi áruházlánc új termékcsaládjának bevezetése. Az Aldit, a Lidlt és a Tescot is többször felszólították már arra, hogy kerüljék azoknak a sajátmárkás termékeknél a „farm" szócska használatát, melyeknél a hús ténylegesen nem gazdálkodásból, hanem húsipari forrásból kerül a csomagolásba. Nem fér a bőrébe a Tesco, a legnagyobb brit kiskereskedelmi lánc. 2016 tavaszán vezették be egyes nyershús-termékeiknél a Tesco Value nevet váltó Woodside Farms megnevezést, mely a cég újmárka-építésének egyik állomása volt. Csakhogy Notthinghamshire-ben valóban működik egy ilyen nevű, fenntartható gazdálkodást folytató farm – írja a The Guardian. Vezetőiknek és az őket támogató nonprofit szervezetnek most lett elegük abból, hogy a Tesco még mindig csak alkudozni akar. A farmgazdálkodás a hívószó a vásárlóknak A vásárlók egyre inkább érdeklődnek a kistermelői áruk után. Ezért keresik azokat az élelmiszereket, amelyek fenntartható gazdálkodást folytató egységekből származnak. Emiatt a Tesco tavaly hét darab, új, saját márkás, "farm" jelzővel ellátott termékkel is megjelent a brit üzletek polcain. A Tesco szerint ezek többségében fiktív nevek, zöldségek, gyümölcsök és húskészítmények is kaptam "farm" jelzőt. Csakhogy a vásárlók figyelmét felkeltő megnevezések mögött valójában nem fenntartható gazdálkodásból származó termékek állnak. Kiderült, hogy a Tesco éppúgy nagyüzemi előállításból származó termékekkel küldi a boltokba a tetszetős csomagolást, sőt, nem egyszer importáruval. Azonban a sertéshús új márkája kapcsán napvilágot látott,valóban működik egy azonos nevű farm,amely felnevelt sertéseit a helyi gazdaságban és az interneten keresztül értékesíti. A márkanévként választott farm tényleg létezik, ahol fenntartható gazdálkodási elvek mentén nevelnek haszonsertéseket (illusztráció)Forrás: AFP/Peter Kohalmi Nagyszabású ügy lehet belőle A gazdálkodás - Woodside Farm - ügyét egy nonprofit szervezet, a fenntartható élelmiszertermelés támogatásával foglalkozó Feedback karolta fel. Úgy tűnik, mostanra unták meg a vállalattal folytatott levelezést. Legyünk egyértelműek: a szupermarketek olyan név alatt árulnak húsokat, melyek megtévesztik a fogyasztókat, akik azt gondolják, a termék kistermelői áru" – mondja Jessica Sinclair Taylor, a szervezet munkatársa. A Feedback a megkérdőjelezhető vállalati magatartás kapcsán kampányt is kezdett a fogyasztóknál, azt kérve tőlük, írjanak a Tescónak azért, mert a cég ezzel a húzással becsapta őket. A farmgazdálkodás vezetői pedig azt nyilatkozták, 20 éve foglalkoznak szabadtartásban a haszonállatok nevelésével, amelyekből minőségi húst vágnak. Az ügy óta viszont vásárlóik azt kérdezgetik tőlük, igaz-e, hogy a gazdálkodás szállít a brit áruházláncnak. A Tesco-nál azzal védekeznek, többször hívták egyeztetésre a farmot és a mellettük kiálló Feedbacket is, hogy megállapodásra jussanak a névhasználatot illetően, de ők nem ültek tárgyalóasztalhoz. A Tesco szerint a vásárlók tudják, hogy a készítmények nem származhatnak egyetlen gazdálkodásból (illusztráció)Forrás: MTI/Nagy Lajos Elmondták, a saját márkás termékek az áruházlánc forgalmának tekintélyes részét adják, a vásárlók 70 százalékának kosárban megtalálhatók.A Tesco vevői keresik ezeket a termékeket, és véleményük szerint tisztában vannak azzal, hogy az eladott mennyiséget tekintve, nem származhatnak egy gazdálkodásból. Az ügy kapcsán, a brit farmgazdálkodók szakmai szervezete közleményben ítélte el a hamis márkajelzések használatát. Tavaly hivatalos panaszt is emeltek a Tesco ellen márkanév-használati gyakorlatával kapcsolatban, ám a kérdéses mezőgazdasági termékek a mai napig megtalálhatók a polcokon. Let's block ads! (Why?) Forrás...
