Az egyes denevérek testén természetesen előforduló baktériumok hasznosnak bizonyulhatnak a fehérorr-szindrómát kiváltó, halálos gombás kór visszaszorításában. A betegség Észak-Amerika keleti részén már megtizedelte a populációkat, és fokozatosan terjed a kontinensen. A Kaliforniai Egyetem kutatói olyan baktériumokat izoláltak, amelyek erőteljesen gátolták a szindrómát kiváltó gomba növekedését laboratóriumi tesztek során. Joseph Hoyt, a vizsgálat vezetője kifejtette, jelenleg azt vizsgálják, a denevérek eme baktériumokkal való kezelése védelmet nyújthat-e a kórral szemben. „Jelenleg élő állatokkal végzett tesztek eredményeit összesítjük, ha pozitívnak bizonyulnak, a következő lépésben megkezdjük a kismértékű terepi tesztelést” - tette hozzá. A laboratóriumi tanulmányok eredményeiről a PLoS One folyóiratban számoltak be. Hoyt négy denevérfaj bőrén élő baktériumokat izolált, majd tesztelte, képesek-e gátolni a gomba növekedését. Hat baktériumizolátum (mindegyikük a Pseudomonas nemzetség tagja) ígéretesnek mutatkozott, ezért további teszteket végeztek velük. Mindegyikük kiemelkedő mértékben gátolta a növekedést, két izolátum pedig különösen jól teljesített a gomba visszaszorításában több mint 35 napon át. Fehérorr-szindrómával sújtott barna denevér egy vermonti barlangban. (Fotó: AFP) Hoyt szerint ígéretes, hogy a gomba növekedését gátló baktériumok a denevérek bőrén természetesen előfordulók. „Elképzelhető, hogy túl kevesen vannak a kór visszaszorítására, de ha felduzzasztjuk számukat, talán jótékony hatást érhetünk el” - magyarázza. Abban reménykednek, a denevéreknél a hibernáció alatt alkalmazott baktériumspray eléggé elfojthatja a gombát ahhoz, hogy az állatkák túléljék a telet. A fehérorr-szindrómát (Pseudogymnoascus destructans) kiváltó gomba a denevérek szőr nélküli bőrfelületein, az orron, fülön és szárnyon burjánzik el a hibernáció alatt, amikor testhőmérsékletük leesik. Marm Kilpatric, a vizsgálat társszerzője korábbi kutatásában feltárta, hogy a gomba szinte minden denevérre átterjedhet a szunnyadó kolóniában, de a telet túlélő egyedek meg tudnak tőle szabadulni a hibernáció befejeztével és testhőmérsékletük emelkedésével. Hozzátette, nagyon izgalmas a lehetőség, hiszen a betegség akadálytalanul pusztít az országban. Négy denevérfajt különösen erősen sújt a kór, bizonyos regionális populációik egyedszáma több mint 90 százalékkal hanyatlik. Az egyik faj, az északi nagyfülű denevér (Myotis septentrionalis) a jelek szerint a kihalás felé araszol. „Minden területen, ahol a betegség néhány éve megjelent, ez a denevérfaj eltűnt. Jelenleg semmilyen eszközünk nincs védelmükre” - tette hozzá. Hoyt szerint az új eredmények felvetik annak lehetőségét is, hogy a természetesen jelenlévő baktériumok részben megmagyarázhatják a betegség hatásait érintő különbségeket a fajok között. A legerősebb gátló tulajdonsággal rendelkező izolátumokat olyan denevérfajból tenyésztették ki, amelynél alacsonyabb volt a fehérorr-szindróma kiváltotta pusztulás mértéke, mint más fajoknál. Hozzátették, ennek ellenére további kutatásokra van szükség, hogy felmérhessék, a betegség súlyossága kapcsolatba hozható-e a vadon élő denevéreken található baktériumokkal. Forrás:http://www.hirado.hu/2015/04/10/bakteriumok-vethetnek-gatat-a-halalos-deneverkornak/