Hírek Itthon Balog Zoltán: A roma holokauszt Magyarország tragédiája

Augusztus 2-a a roma holokauszt emléknapja, 1944-ben ezen a napon egyszerre több ezer romát öltek meg az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban. A történészek szerint a kétmilliós európai cigányság körülbelül 10-30 százalékát ölték meg a holokausztban. Magyarországon már 1943-ban, még a német megszállás előtt elkezdődött a romák kényszermunkára hurcolása. Balog Zoltán azt írta az emléknap alkalmából kiadott közleményében, hogy a roma holokauszt Magyarország és Európa közös tragédiája, a kormány elítél minden faji alapú erőszakot és gyűlöletet.


A roma holokauszt Magyarország és Európa közös tragédiája. "Nem felejtjük el az áldozatokat, nem felejtjük el a tennivalónkat" - fogalmazott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a közleményben.

A kormány elítéli az erőszakot


Magyarország kormánya elítél minden erőszakot és a gyűlöletet, amely faji alapon tesz kollektívan felelőssé bármely népet, népcsoportot - áll a közleményben. Emlékezni és emlékeztetni kell, hogy a borzalmak ne ismétlődhessenek meg. A tragédia legyőzhető emlékezéssel, szembenézéssel, őszinteséggel, megismeréssel, tudással és a tisztelet kultúrájával, és úgy, ha a felzárkózás feladatát munkával és tanulással minden érintett komolyan veszi - áll a közleményben.



Balog Zoltán szerint a roma holokauszt Magyarország és Európa tragédiája

Fotó: Szabó Gábor - Origo
Augusztus 2. a holokauszt emléknapja


A roma holokauszt nemzetközi emléknapja augusztus 2. A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 2-án éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban néhány óra alatt több mint háromezer romát gyilkoltak meg.

A cigányság harmadát megölhették


A kétmilliós európai cigányság hozzávetőleg 10-30 százaléka veszett oda a második világháború idején, a holokausztban - mondta Szita Szabolcs történész, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója a közmédia keddi műsorában.

Arról is beszélt, hogy az elhurcolásnak nem mindig a megsemmisítés volt a célja, részben kényszermunkára kényszerítették a cigányokat, részben embertelen orvosi kísérleteknek vetették alá őket.

Egyetlen éjszaka ezreket öltek meg Auschwitzban


Heinrich Himmler SS-vezető parancsára 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjszakán tömeges megsemmisítés zajlott. Az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban fogva tartott cigányok kétségbeesetten ellenálltak, de az akciónak végül több ezren estek áldozatul néhány óra alatt. Ennek emlékét őrzi az augusztus 2-ai roma holokauszt nemzetközi emléknapja - mondta a történész.

Magyarországon már az 1944. márciusi német megszállás előtt elkezdődött a cigányok kényszermunkára hurcolása - jegyezte meg Szita Szabolcs.

Németországban 1939-ben kezdődtek a deportálások


A fasiszta Németországban 1935-ben elfogadott állampolgársági törvény a "német vagy fajrokon vérű állampolgárok" kategóriájából a zsidók mellett a cigányokat is kirekesztette. 1938-tól egymást követték a romák elleni rendelkezések: megvonták szavazati jogukat, kitiltották gyerekeiket az iskolából, nem köthettek házasságot nem cigányokkal. 1939-től megkezdték deportálásukat a koncentrációs táborokba. Az egyik nagy tábor a burgenlandi Lackenbach (Lakompak) községben volt, ahol több ezer magyar cigányt is fogva tartottak. A nácik a megszállt európai országokban eltérő módon és mértékben üldözték a romákat, különböző becslések szerint a vészkorszakban a kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg.

Magyarország nem várta meg a megszállást


Magyarországon 1916-ban hoztak belügyminisztériumi rendeletet a "kóborló" cigányok nyilvántartásba vételére, a "renitensek" munkatáborba kényszerítésére. 1928-ban egy újabb körrendelet évente kétszeri országos cigányrazziákat írt elő, majd 1938-ban egy csendőrségi nyomozási utasítás a cigányság egészét megbízhatatlannak minősítette. Az 1930-as évektől egyre gyakoribbak lettek a szélsőjobboldali sajtóban a cigányellenes kirohanások.

A cigányokat 1943-tól hurcolták kényszermunkára, Magyarország 1944. március 19-ei német megszállása után pedig legalább harminc gettót és munkatábort hoztak létre, ahol több tízezer romát dolgoztattak embertelen körülmények között. Kisebb roma csoportokat már 1944 tavaszán német megsemmisítő táborokba vittek, augusztusban cigány munkaszolgálatos századokat állítottak fel.



A cigányság harmadát megölhették a holokausztban

Forrás: MTI/Kálmándy Ferenc
Sok magyar roma került Dachauba


Az 1944. október 15-ei nyilas hatalomátvétel után, november 2-án indult meg országszerte a roma családok szervezett deportálása németországi táborokba. A legnagyobb gyűjtőközpont a komáromi Csillagerőd volt, ahová több ezer magyar romát hurcoltak, az ott fogva tartott nők, férfiak és gyerekek a zsidó gettók borzalmait idéző körülmények között sínylődtek. Sokan Dachauba és Bergen-Belsenbe kerültek, ahol meggyilkolták őket vagy áltudományos orvosi kísérletek áldozataivá váltak. A történészek ötvenezer és hetvenezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként haltak meg.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...