Release Date: 2014. január 30. Genre: dráma, életrajzi, vígjáték Director: John Lee Hancock Screenwriter: Kelly Marcel, Sue Smith Studio: Fórum Hungary Starring: Annie Rose Buckley, B.J. Novak, Bradley Whitford, Colin Farrell, Emma Thompson, Jason Schwartzman, Paul Giamatti,Rachel Griffiths, Ruth Wilson, Tom Hanks 2014.01.30. (Saving Mr. Banks) Amikor Walt Disney (Tom Hanks) kislányai könyörögtek apjuknak, hogy filmesítse meg P.L. Travers (Emma Thompson) Mary Poppins című könyvét (az volt a kedvencük), Disney tett egy ígéretet, melyről nem gondolta volna, hogy húsz évébe telik, míg sikerül valóra váltania. A jogok megszerzésében ugyanis nem várt nemezissel találta szembe magát: a goromba és hajthatatlan szerzőnővel, akinek egyáltalán nem állt szándékában átengedni szeretett, mágikus dadusát a kíméletlen hollywoodi gépezetnek. Végül a könyv hanyatló népszerűségétől megijedve Travers belement, hogy elutazik Los Angelesbe és meghallgatja Disney terveit. Abban az 1961-es két hétben Walt megpróbálta elbűvölni Traverst, gyönyörű storyboardokkal és a Sherman-fivérek fülbemászó dalaival bombázta az írónőt, akit azonban továbbra sem tudott lázba hozni. Úgy tűnt, a jogok végleg elúsznak. Disney-nek vissza kellett nyúlnia saját gyerekkorába, hogy megértse, milyen szellemek kísértik Traverst. Így tudták végül együtt kiszabadítani Mary Poppinst a könyv lapjairól, és elkészíteni a mozgókép történelmének egyik legvarázslatosabb filmjét. OSCAR-JELÖLÉS 2014 (Legjobb zene) KRITIKA „Megmaradt! Az eredeti cím! Az eredeti cím!” – ujjongtam korábban. A film visszaigazolta, most miért volt ez elengedhetetlen. Vörös Adél Persze ezt nem feltétlenül kell megmagyarázni, de azért szuper érzés volt úgy felállni a székből, hogy amikor elindult a végefőcím és egy pillanatra felvillant a „Saving Mr. Banks”, az ember még egy pillanatra elgondolkodott, hogy hát igen, ezért ez volt a címe. Walt Disney és P. L. Travers, a rajzfilmmogul és az írózseni harca ugyanis csak a felszínen a film főtémája. A Banks úr megmentése valójában egy kőkemény elszakadás-történet. Apa-lánya és apa-fia-sztori. Banks úr pedig egy szimbólum. Aki még nem ismerte volna a film hátterét: P. L. Travers – vagyis a Mary Poppins című, méltán világhírű gyerekkönyv írója – és Walt Disney, azaz Walt Disney húsz évig csatározott, mire a szerző beadta a derekát, s odaadta a regény jogait megfilmesítésre. Ez tényleg így volt, mint ahogy az is, hogy a forgatókönyvírás kreatív folyamataiban Travers is aktívan részt vett, s vitte bele saját – a nyirkos, teaivó, konzervatív Angliából hozott – értékrendjét és mélyről jövő hitét abban, hogy meséjével valami nagyon fontos dolgot akart közvetíteni. És az is így volt, hogy úgy érezte, Donald kacsa és társai színes világának megalkotója egyszerűen azért nem lehet képes hitelesen képekbe tölteni Mary Poppins történetét, mert nem érti meg, hogy ez nem egy musical-alapanyag, hanem egy komoly könyv gyerekeknek és felnőtteknek. Hogy miként jutnak el odáig, hogy Travers nagy levegőt véve aláfirkantja a szerződést s elkészül a hatvanas évek egyik legnagyobb blockbustere – amivel az írónő még ezután sem képes maradéktalanul azonosulni –, erről szól a film. Meg arról, hogy miért ücsörög egy hatvanéves nő a Los Angeles-i filmgyár parkjának fűvén s épít házikót, és hogy miért szed gyógyszereket. Mert gyerek maradt, ezt üzeni a film, ami percről percre hasonlóan érdekes kérdéseket feszeget szórakoztató és fogyasztható formába csomagolva. Például hogy vajon megírta volna-e a világirodalom egyik legárnyaltabb, legszomorúbb meséjét Travers, ha nem él át súlyos gyermekkori traumákat? Vagy hogy vajon mikor és hol dől el, hogy az egyik alkotó a popularitás (Disney) a másik a cizellált művészet (Travers) irányába fordul, még ha hasonló bázisról is indulnak? Az pedig evidens, hogy két színészzseni is kellett ahhoz, hogy a film jóval több legyen, mint egy bájos mese egy morcos írónőről és a nagy Disneyről. 125 perc, amerikai-brit-ausztrál Banks úr megmentése « VOX.hu
