Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, „a nagy mesemondó Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként. 1887-től 1892-ig országgyűlési képviselő volt, egy ideig Szabadelvű párti, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka. 1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságomszerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba.f [1] Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásai (Ezüst Mesekönyv; Arany Mesekönyv) főként az Az Ezeregyéjszaka meséi és a Grimm fivérek meséinek átiratai: tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt. 1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba, ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet. Születésének 150. évfordulóján, 2009-ben több rendezvénnyel, kiállítással, konferenciával is emlékeztek sokoldalú munkásságára. Írói végrendeletének utolsó három szava: „... fő, hogy dolgozzanak.” Benedek Elek (1924) Cimbora címlapja (1926) Jó Pajtás címlapja Az én naptáram címlapja Múvei: Csudalámpa (rovásírással)Édes anyaföldem Ezüst mesekönyv Honszerző Árpád (hangoskönyv) Nagy magyarok élete Petőfi Székely Tündérország (hangoskönyv) Többsincs királyfi és más mesék (hangoskönyv) Vége jó, minden jó és más mesék Székelyföldi gyűjtés. Gyűjtötte Kriza János, Orbán Balázs, Benedek Elek és Sebesi Jób. Magyar Népköltési Gyűjtemény III., Budapest, 1882, Athenaeum. Székely Tündérország. Székely népmesék és balladák. Budapest, 1885, Pallas. A kollektor. Regény a székely népéletből. Budapest, 1886, Pallas. Székely mesemondó. Budapest, 1888, Stampfel. Apa mesél. Mesék és versek. Budapest, 1888. Világszép mesék. Budapest, 1888, ifj. Nagel Otto. Karácsonyfa. Budapest, 1889, Singer és Wolfner. Mesék és történetek. Máramarossziget, 1892, Berger Miksa Kis Könyvtár. Várhegyi Zoltán. Máramarossziget, 1892, Berger Miksa Kis Könyvtár. A szabad ég alatt. (Irták: Bársony István, Abonyi Árpád és Benedek Elek). Budapest, 1892, Kiskönyvtár, 4. Történetek a gyermekszobából. Budapest, 1893, Pallas. Huszár Anna. Budapest, 1894, Athenaeum. Testamentum és hat levél. Budapest, 1894, a szerző saját kiadása Csodaszép mesék. Budapest, 1894, Athenaeum. Magyar mese- és mondavilág. Ezer év meseköltése Szécshy Gyula szövegrajzaival. 1-5. kötet. Budapest, 1894-1896, Athenaeum. Kismama könyve. Elbeszélések. Budapest, 1895, Singer és Wolfner. Egy szalmaözvegy levelei. Budapest, 1895, Athenaeum. A szív könyve. Elbeszélések. 1-2. Budapest, 1895, Athenaeum. Mesék és elbeszélések. Budapest, 1895, Lampel Robert. Nagyapóéknál. Egy fiú naplójából. Illusztrálta Mühlbeck Károly. Budapest, 1896, Singer és Wolfner. A magyar népköltés gyöngyei. A legszebb népdalok gyűjteménye. Budapest, 1896, Athenaeum. Katalin. Regény fiatal leányok számára. Budapest, 1896, Athenaeum. Áldozatlángok az új ezredév alapján. Írta: Pártatlan. Budapest, 1896, a szerző sajátja. Az Athenaeum mesekönyvtára I-XX. Budapest, 1897-1900. A mesemondó. (Jó Könyvek, 1-2.) Budapest, 1898, Singer és Wolfner. A magyar nép múltja és jelene. 1-2. Budapest, 1898, Athenaeum. Galambok. Elbeszélések fiatal lányoknak. Budapest, 1898, Athenaeum. Elbeszélések az állatvilág köréből. Írták: Benedek Elek, Turi M. István, Pósa Lajos és Földes Géza. Budapest, 1898, Grimm Gusztáv. Csöndes órák. Elmélkedés, hangulat. Budapest, 1899, Athenaeum. Olvasókönyv a gazdasági ismétlőiskolák számára. Budapest, 1899, Wodianer. Édes kicsi gazdám. Elbeszélések. Mühlbeck Károly rajzaival. (Filléres Könyvtár, 89-91) Budapest, 1900, Singer és Wolfner. Falusi bohémek. Elbeszélések. Budapest, 1900, Singer és Wolfner. Többsincs királyfi. Magyar népmese három felvonásban gyermekek számára. Budapest, 1901, Lampel. Uzoni Margit. Regény fiatal lányok számára. Mühlbeck Károly rajzaival. Budapest, 1901, Singer és Wolfner. Budapesti gyermekek. Elbeszélések. (Kis Könyvtár, 37.) Budapest, 1901, Lampel. Apró történetek. Budapest, 1901, Lampel. Gyermekek és öregek. Budapest, 1901, Lampel. Történetek öreg emberekről. Budapest, 1901, Lampel. A mesemondó. Elbeszélés az ifjúság számára. Budapest, 1901, Singer és Wolfner. Szülőföldem. Erdővidéki történetek. (Színes könyvek, 25.) Budapest, 1904, Singer és Wolfner. Rügyfakadás. Elbeszélések. (Ifjúsági könyvek, 11.) Budapest, 1904, Singer és Wolfner. Fiam lakodalma. Elmondja egy székely asszony. (Monológok, 127.) Budapest, 1904, Singer és Wolfner. Grimm testvérek meséi. Magyarba átültette B. E. Budapest, 1904, é. n. Franklin Társulat. Hazánk története. Budapest, 1905, Athenaeum. Nagy Magyarok élete, 1-13. Budapest, 1905-1914, Athenaeum. Egy budapesti fiú naplójából. Ifjúsági elbeszélés. (Aranykönyvek) Budapest, 1906, Lampel-Wodianer. Elemi iskolások olvasókönyve. Budapest, 1906, Lampel. ABC és olvasókönyv. Budapest, 1906, Franklin. A székely lakodalom. Színdarab. (Benedek Elek Kis Könyvtára, 99-) Budapest, 1907, Lampel. Honszerző Árpád. Elbeszélés a honfoglalás idejéből. Ill. Mühlbeck Károly. Budapest, 1907, Lampel. Bárányfelhők. Elbeszélések. (Egyetemes Regénytár, XXIII. 17.) Budapest, 1907, Singer és Wolfner. Itt sem volt, ott sem volt. Budapest, 1907, Athenaeum. Az arany tulipán és egyéb mesék. Budapest, 1907, Athenaeum. Világszép Sárkány Rózsa és egyéb tündérmesék. Budapest, 1907, Athenaeum. Táltos Jankó. Budapest, 1908, Athenaeum. Kincses bojtár. Budapest, 1908, Athenaeum. A magyar nemzet története. Budapest, 1908, Athenaeum. Két gazdag ifjú története. Regény. Budapest, 1909, Singer és Wolfner. Ezer esztendő. Budapest, 1909, Lampel. Történeti olvasmányok. Budapest, 1909, Franklin. Vezérkönyv a magyar szó megtanítására. Írták: Benedek Elek, Kőrösi Henrik és Tomcsányi János. Budapest, 1909, Franklin. Magyar ABC és olvasókönyv. Írták: Benedek Elek, Kőrösi Henrik és Tomcsányi János. Budapest, 1909, Franklin. Zsuzsika könyve. Egy serdülő leány naplójából. Ill. Mühlbeck Károly. Budapest, 1910, Athenaeum. Mesék unokáimnak. Budapest, 1910, Modern Könyvtár. Csudalámpa. A világ legszebb meséi. 1-4. Pogány Willy, Ford. H. J. és Kotász Károly rajzaival. Budapest, 1911-1914, Athenaeum. Benedek Elek: Az erdő télen Oh, erdő, erdő, sürü rengeteg, Nem tud betelni a lelkem veled! Szép vagy, a fáid daltól hangosak, Legszebb vagy télen, mikor néma vagy. Hogy nyergel át a szél hókebleden, Te meg sem mozdulsz, alszol csendesen: Hahó! Hahó! Vadászok kürtje szól. Mit bánod azt te? Tovább aluszol. Nem, nem, nem alszol, te csak álmodol, S a lelked messze, messze jár, ahol Örök tavasz van, rózsák nyílanak, S dalos erdőre mosolyog a nap. Hej, a te álmod milyen bús lehet! Némán szenvedi át a zord telet! Sem dal, sem rózsa, semmid sem maradt Száraz levél csak, az is a hó alatt! Szenvedsz és hallgatsz, oh, e némaság Az emberek közt milyen ritkaság! Üvölt a szél, s tűröd fenségesen, Vársz a tavaszra nyugton, csendesen. Oh, erdő, erdő, sürü rengeteg, Nem tud betelni a lelkem veled! Szép vagy, ha fáid daltól hangosak, Legszebb vagy télen, mikor néma vagy [DOUBLEPOST=1412241514,1390842699][/DOUBLEPOST]Benedek Elek Szeresd a fát Szeresd a fát, hisz ő is érez, Szép gyöngén nyúlj a leveléhez; Ágát ne törd, lombját ne tépjed, Hagyd annak, ami: épnek, szépnek, Ne bántsd a fát! Ő is anya, minden levele Egy-egy gyermek, gonddal nevelve; És gyermek minden ágacskája, Szeretettel tekints föl rája, Szeresd a fát! Édes gyümölcsét várva-várod, S mégis letépnéd a virágot? Szegény virág gyorsan elszárad, S te bánkódol majd, késő bánat! Ne bántsd a fát! Megtépett fának nincs virága, Mint a vak, úgy néz a világba. Oly bús a fa, a tördelt, tépett, Mint anyád, ha elvesztne téged, Szeresd a fát! Falombok közt viharba, vészbe, Lám, meg se ring madárka fészke: Fáradt ha vagy, leülsz alája, S elszenderít madár danája, Ne bántsd a fát! Mind, akik fákat ültetének, Sírjukra szálljon hálaének: Ásóval is költők valának, Szép, lombos fáról álmodának, Szeresd a fát!
