Az április 25-én tartott pingvin világnapon a Penguin Watch tudományos projekt mintegy 500 ezer új pingvinképet tett közzé, és feltárta a madarak néhány titkát is. A 2014-ben az Oxfordi Egyetem és az Australian Antarctic Division által indított Penguin Watch arra kéri az érdeklődőket, hogy lépjenek be a virtuális térbe, és számlálják meg a pingvineket az Antarktisz közel 100 kolóniáját nyomon követő kamerák képein. Az eredmények segédkezet nyújtanak a kutatóknak annak feltárásban, hogyan élnek a pingvinek a tél folyamán; a klímaváltozás és az emberi tevékenységek miként befolyásolják költésüket és táplálkozásukat, illetve egyes kolóniák és fajok miért hanyatlanak, míg másik jól boldogulnak. Eddig több mint 1,5 millió online önkéntes kattintott 175 ezer fotóra, és jelölte meg azokat, amelyek furcsa vagy meglepő viselkedést tárnak fel. Megfigyeléseik már előmozdítottak néhány felfedezést. Többek között kiderült, hogy a pingvinek ürülékükkel olvasztják meg a jeget, így költeni tudnak: a költés előtt csoportokba állnak, és talán szándékolatlanul sötét guanójukat használják a sziklás költőhelyek napvilágra hozatalára (jóval azt megelőzően, hogy egyébként a hó elolvadna eme területeken.) Királypingvin-fiókák (Fotó: AFP) Arra is fény derült, hogy a tokoscsőrűhöz hasonló madarak meglepetésszerű téli látogatásokat ejtenek meg a kolóniákhoz: a kolóniákat egy éven keresztül szemmel követő kamerák révén egyébiránt elsikkadó momentumokat szúrhatnak ki a kutatók, mint például a telepek körül a tél folyamán lebzselő számos tokoscsőrűt. Ezek a dögevők a pingvinkolóniákban élnek, és a kutatók szerint Dél-Amerikába vándorolnak. Az elkövetkező év folyamán 500 ezer átböngészhető új felvétellel, és a költési időszakban percenként fotókat készítő kamerákkal abban reménykednek, hogy még több információt begyűjthetnek a pingvinek titkos életéből. Tom Hart, az egyetem zoológusa és a vizsgálat vezetője kifejtette, abban reménykednek, az új kamerákkal feltárhatják, hogy a madarak milyen gyakran etetik fiókáikat, és a különféle régiókban mennyi időt kell a tengeren tölteniük táplálkozással. „Mostanáig mindezt csak GPS-szel való megjelölésükkel tudtuk kivitelezni. Abban reménykedünk, hogy a kevésbé invazív módszerekkel a Déli-óceán egész területén nyomon követhetjük életvitelüket anélkül, hogy megzavarnánk mindennapjaikat” - magyarázza. Szamárpingvin (Fotó: AFP) A vizsgálat előtt az ilyen jellegű megfigyeléshez a biológusok a fészkeket vették szemügyre az érintett szezonban. Az antarktiszi utánpótlás nehézségei miatt azonban szinte lehetetlen elérni a kolóniákat a költési időszak előtt, és végig a helyszínen maradni annak lezárultáig, ennek folyományaképpen csak néhány helyszínről sikerült adatokat begyűjteni. Hart szerint a probléma, hogy a madarak lakókörzetükben különféle veszélyekkel néznek szembe, a klímaváltozástól a halászaton át a közvetlen emberi behatásokig. „A time-lapse felvételekre képes kamerák forradalmasították adatbegyűjtési képességeinket egyszerre több helyszínről. Ezek nyomon követésével, majd például a népszerű és kevésbé népszerű halászati helyek összehasonlításával ki tudjuk deríteni, mely fenyegető tényezők okoznak változásokat a populációkban és hogyan lehetne őket kiiktatni” - magyarázza. Császárpingvin-fiókák (Fotó: AFP) A Penguin Watch azt is szemrevételezi majd, hogyan boldogulnak a madarak az Antarktisz egyik leghíresebb történelmi helyszínén: egy félreeső kamerát helyeztek ki Point Wildnál, ahol a Shackleton-expedíciónak az Endurance zátonyra futását túlélő 22 tagja négy hónapot töltött el, mígnem 1916 augusztusában megmentették őket. Ezenfelül az önkéntesek még arra is esélyt kapnak, hogy egy antarktiszi utazást nyerjenek a pingvinekhez. Forrás:http://www.hirado.hu/2015/04/27/bepillantottak-a-pingvinek-titkos-eletebe/
