Csillagászat Biológiai Aktivitás Nyomai Egy Marsi Meteoritban?

Létezett-e a vörös bolygón valaha élet? Vagy talán még most is létezhet? Egy Marsról származó meteorit megint felfűtheti a régi vitát, mivel egy nemzetközi kutatócsoport biológiai aktivitás nyomait fedezte fel benne.


Philippe Gillet (Earth and Planetary Sciences Laboratory, EPFL, Lausanne) és kollégái – közöttük számos kínai és japán szakember – egy marsi meteorit alapos elemzését végezték el szerves szén nyomai után kutatva. A vizsgálat eredményeként megállapították, hogy a meteoritban található szén nagy valószínűséggel biológiai eredetű. Gillet és munkatársainak véleménye, hogy a szén akkor rakódhatott le a kőzet repedéseiben, amikor az még a Mars része volt és szerves anyagban gazdag víz szivárgott át rajta. A kődarab egy kisbolygó becsapódásának következtében szakadt ki a vörös bolygóból és 2011. július 18-án zuhant le a marokkói sivatagban, az eseménynek több nomád arab is szemtanúja volt. A nevét – Tissint – a becsapódáshoz közeli kisvárosról kapta. A részletes elemzések alapján az idegen test vékony repedéseit szénben gazdag anyag tölti ki. Korábban már több kutatócsoport is megállapította, hogy szerves komponensről van szó, de a szén eredetét vitatják. Gillet szerint azonban erre a problémára egyelőre nem ismert az övékénél jobb elmélet.


A 2011. július 18-án a marokkói sivatagban lehullott, Tissint névre keresztelt meteorit egyik darabja. (Alain Herzog/EPFL)

A széntartalmú anyag kémiai, mikroszkópos és izotópos vizsgálata alapján a kutatók több lehetőséget is felvázoltak az eredetére vonatkozóan. A meteorit jellemzői egyértelműen kizárják földi származását és arra utalnak, hogy a széntartalmú anyag akkor került a Tissint repedéseibe, mielőtt elhagyta a Marsot. A kutatók vitatják azt a korábbi elképzelést, miszerint a szén magas hőmérsékletű magmás krisztallizáció során került a kőzetbe. Az új vizsgálatnak megfelelően ennél sokkal valószínűbb, hogy biológiai eredetű szerves összetevőket tartalmazó folyadék szivárgott keresztül a Tissint “anyakőzetén” közel a Mars felszínéhez, alacsony hőmérsékleten.

Ezt a következtetést támasztja alá a meteoritikus szén több tulajdonsága is, például a 13-as izotópnak a 12-eshez viszonyított aránya. Ez szignifikánsan kisebbnek bizonyult a marsi légkörben található szén-dioxidban lévő 13-as izotóp arányánál, amit korábban a Phoenix és a Curiosity marsjárók mértek meg. Az eltérés ráadásul pontosan annyi, mint ami a Földön egy darabka szén – ami nyilván biológiai eredetű – és a légköri szén között tapasztalható. A kutatók megjegyzik, hogy ez a szerves anyag talán akkor juthatott a Marsra, amikor nagyon primitív, ősi meteoritok – ún. szenes kondritok – bombázták a felszínét. Ezt a forgatókönyvet azonban eléggé valószínűtlennek tartják, mivel az ilyen meteoritok nagyon kis koncentrációban tartalmaznak szerves anyagot.

Gillet véleménye az, hogy ilyen érzékeny témában természetesen nem bölcs dolog körömszakadtáig ragaszkodni a teóriájukhoz, ezért nyitottak minden eredményre, ami esetleg cáfolja elképzelésüket. Következtetésük arra azonban mindenképpen alkalmas, hogy újra felszítsa a vita lángját a Mars vélt múltbeli biológiai aktivitásáról.

Az eredményeket részletező szakcikk a Meteoritics & Planetary Science c. folyóiratban jelent meg.
Biológiai aktivitás nyomai egy marsi meteoritban? | csillagaszat.hu