A trópusi gyíkoknak és kígyóknak jelenleg nagyjából 9900 faját ismerjük, ez a szám évmilliókkal korábban még nagyobb lehetett. Az ősgyíkok megismerésében a kövületek segíthetnek, ezek azonban többnyire csak a vázszerkezet feltérképezésére alkalmasak. Az új, borostyánban megmaradt leletek viszont a belső szervek és lágy szövetek tanulmányozására is lehetőséget ad. Borostyánban konzerválódott ősi gyíkokra eddig három kontinensen bukkantak, a legjelentősebb a 99 millió éves burmai gekkó volt, a kihalt állat bőrét, farkát és lábát lehetett tanulmányozni. A most előkerült 12 maradványt nagy felbontású röntgennel, elektro- és fénymikroszkóppal vizsgálták meg. A rendkívüli és páratlan épségnek köszönhetően a tudósok részletesen megvizsgálhatták mind a csontokat, mind a lágy szöveteket, összehasonlítva más, korábban is ismert leletekkel. A kutatók arra jutottak, hogy a gyíkok a 146 millió évvel ezelőtt kezdődő, és 65,5 millió éve véget ért kréta-kor közepén élhettek, eszerint a leletek nagyjából 100 millió évesek lehetnek. A konzerválódás miatt a tudósok az állatok bőrpikkelyeit, nyelvét és még karmait is képesek voltak tanulmányozni, eddig egyedülálló módon. A vizsgálatok után azt a következtetést vonták le, hogy két példánynak még ma is élnek rokonai, az egyik egy gekkó-, a másik egy kaméleonfaj. A többi ősi gyíknak úgy tűnik, mára nem maradt leszármazottja. Bár arra kevés a valószínűség, hogy a kövületekből kinyert DNS-sel Jurassic Parkot hozzanak létre, a felfedezés így is jelentős. Az új és igen ritka kréta kori leleteknek köszönhetően a tudósok még jobban megérthetik a gyíkfélék sokszínűségének evolúciós okát. (Via: IFLScience)
