2024 Október Bringán jő az igazság – Rebel Ridge

A témát ebben részben 'Filmek Bemutatói' Péter28 hozta létre. Ekkor: 2025. október 01. 10:58 -kor.

  1. Péter28 /

    Csatlakozott:
    Kedd
    Hozzászólások:
    144
    Kapott lájkok:
    2
    Beküldött adatlapok:
    0
    Nem:
    Férfi
    Hangjelzés a Chaten:
    nem
    Bringán jő az igazság – Rebel Ridge

    [​IMG]

    Meglepetésfilmként kezelik, holott Jeremy Saulnier személye már egy évtizede garancia a minőségi zsánerfilmezésre. A rendező a kisemberek igazságának szószólója, Rebel Ridge című, western sémákra épülő adok-kapok mozija is konzervatív módon hisz az egyén lázadásának sikerében, miközben nyers kiábrándultsággal húzza alá, hogy a jog és a törvény már nem az állampolgárokat védi és szolgálja.

    A múlt hamvai. Zöld szoba. Tartsd bent a sötétséget. Rebel Ridge. A 48 éves Jeremy Saulnier filmjei a sebektől terhelt emberi létezés legősibb mozgatórugóira fókuszálnak: vérbosszúra, túlélési ösztönre, igazságvágyra. Periférián élő hőseivel pedig lehetetlen nem azonosulni, holott minduntalan önbíráskodásra, öntevékeny igazságosztásra vetemednek. Olyan határátlépő tettekre, normákat és belső gátakat áthágó lázadásra, amihez kevesek, gyávák – szerencsés esetben kellően civilizáltak – vagyunk. A konzervatív, fegyverközpontú, ősi érvényekre épülő élményvilághoz egyéni hang párosul, egyfajta realizmus, ami egyszerre esendő, megejtő, nyers és groteszk. A múlt hamvai bosszúállói vasvillával és nyílpuskával fogócskáznak egy kertvárosi udvaron, a Zöld szoba punk túlélői kételyekkel telve, hirtelen mozdulatokkal végeznek társaik neonáci gyilkosaival. A Tartsd bent a sötétséget vérfürdője során az író főhős „Állj!” felkiáltással üvölt rá a rendőröket szitává lövő őslakos fegyveresre. Minimum szánni lehet a Saulnier antihősöket, és a Rebel Ridge esetében sincs ez másképp.

    [​IMG]
    Terry Richmond (Aaron Pierre) lázasan teker bringájával a kisvárosi bíróság felé valahol Louisiana területén, amikor a helyi rendőrség igazoltatja, és gyakorlatilag ok nélkül elkobozza tőle azt a tetemes mennyiségű készpénzt, amit óvadékként szeretne használni: a férfi ítélethirdetésre váró unokaöccsét ugyanis hamarosan börtönbe szállítják, ahol a fiút egy korábbi bűnügy koronatanújaként halálos veszély fenyegetné. A lét a tét. A lefoglalt összeg viszont a rendőrök szerint drogpénz. Jogorvoslatra pedig csekély az idő – ráadásul hamar kiderül, hogy a törvény nem a főhős oldalán áll, és a korrupt hatóságoknak esze ágában sincs szamaritánus lépésekbe bocsátkozni. Valamit mégis tenni kell.

    Jeremy Saulnier filmjeiben a jog és a törvény valahogy sosem a károsultat védi, az állampolgár igazságát szolgálja.


    A múlt hamvai főhősének szüleit megölték, ám a gyilkost vádalku keretében szabadon bocsátják. A Zöld szoba neonáci gonosztevői birtokháborításnak és önvédelemnek állítanák be a gyilkosság szemtanújává váló punk zenészek lemészárlását. A Tartsd bent a sötétséget című filmben sorra rabolják el a farkasok a gyerekeket Alaszkában, ám a hatóságok egy általános helyszíneléstől eltekintve tétlenek maradnak, hagyják a jövő nélküli őslakos közösséget fogyatkozni. A Rebel Ridge esetében azonban a rendező szintet lép, és már az egész cselekményt a jogrendnek való kiszolgáltatottság motívuma köré építi.

    [​IMG]


    A film gyújtópontjában a polgári vagyonelkobzás áll, ami egy – újabban a drogháborút segítő – hatósági eljárás. Célja az alvilági vagyongyarapodás meggátolása, vagyis a rendőrség bármilyen vagyontárgyat szabadon kivonhat a forgalomból, ha felmerül a gyanú, hogy bűntényhez kapcsolódik. A tulajdonos pedig csak úgy kaphatja vissza tulajdonát, ha egy hosszadalmas jogi procedúra keretében képes bebizonyítani a bíróság előtt, hogy a feltételezés hamis.

    A polgári vagyonelkobzás tehát egy visszaélésekre lehetőséget adó bűnüldöző módszer,
    és a filmbeli Shelby Springs rendőrei aktívan élnek is e joghézagnak ható lehetőséggel.

    Jeremy Saulnier dühítő gondolatot prezentál: a törvény egyedül a fennálló hatalmat védi. A korrupt és könyörtelen rendőrfőnök (Don Johnson) a polgári vagyonelkobzás révén finanszírozza saját hatalmának megőrzését a kisváros felett. Az óvadékokat kezelő asszisztens a jog mögé bújva tagadja meg a válaszokat a főhős előtt, mert az bűnpártolás lenne. A Terry Richmondot segítő ügyvédbojtárnő (Az első igazi nyárból ismert AnnaSophia Robb) pedig hiába végzett el egy jogi képzést, egykori drogfüggősége és priusza, vagyis egy bírósági ítélet miatt bármikor ellehetetleníthető.

    [​IMG]
    A Rebel Ridge alaphelyzete ezért aztán egyszerre idézi a Rambot – Terry Richmond ugyanis veterán tengerészgyalogos –, és a westerneket. Csak itt az idegen nem belovagol a kisvárosba, hanem bringával érkezik… majd rendet tesz. A műfaji séma hagyományokhoz hű ápolása pedig az igazságba vetett hitünket táplálja, de mégis átüt a cselekményen egyfajta veretes józanság.

    A Rebel Ridge úgy társadalomkritikus, hogy közben politikamentes.
    Úgy beszél rasszizmusról, hogy közben talán egyetlenegyszer sem hangzik el, hogy Terry Richmond egyébként fekete. Igazoltatása, unokaöccsének börtönbe juttatása kapcsán mégis tapintható a faji előítélet. A film úgy bírálja az establishmentet, hogy annak nincs köze republikánus vagy demokrata attitűdhöz. Nem bomlasztani vagy rombolni akar – részben ezért fontos, hogy a főhős kiképzőtiszt, dzsúdzsucu-oktató, a taktikai hadviselés mestereként senkit sem öl meg, de mindenkit hatástalanít.

    [​IMG]
    A Rebel Ridge egyszerűen csak öntudatra ébreszt, és egyetlen lázadó döntés meghozatalára bíztat. „Nem tudom, kire lőjek.” – mondja az egyik járőr a rendőrőrs előtti végső összecsapás során. „Akkor ne lőj!” – ad tanácsot a helyesen döntő másik.

    Mert a rendőrök és a jogászok között sem mindenki korrupt – csak éppen Saulnier szerint is cinkos, aki néma.
    Vagy a helyenként didaktikus forgatókönyv szavaival élve: „rákos daganat a bíróság testén.” A visszaélések irányából fejüket elfordító, egzisztenciájukat féltő, a jog csalfa keretei mögé bújó hivatalnokok ugyancsak ellehetetlenítik az ördögi spirálba került, már az alkotmány megalkotásának idején elhibázott társadalmi- és jogrendszer reformját. Nem véletlen az sem, hogy az épp felújításra váró városi börtönépület mellett vészjóslóan és szabadon lézengenek a fegyveres redneckek.

    Saulnier filmjében ráadásul semmi sem fekete vagy fehér. Terry Richmond várost megtisztító rajtaütései sem egy közösségi jótétlélek erőfeszítései. A főhős független alak, harcművészeti és taktikai képzettsége folytán egy kétlábonjáró veszedelem. Az első konfrontációkban alapvetően csak az unokaöccse védelme motiválja, utóbb viszont a bosszú, a férfibüszkeség, és valamiféle felsőbbrendű igazságtétel. Aaron Pierre (A föld alatti vasút) ördögien vérfagyasztó alakításában Terry Richmond egyszerre igazságosztó szuperhős, szaktudásával visszaélő katona és a vadnyugat nyers erejét magába sűrítő westernhős. A korrumpálódott bíró házában pedig már egy sötét rémalakként lép elő.

    [​IMG]
    A Rebel Ridge olyan film, ami mintha hibernált álomból tért volna magához, ezért észre sem veszi, hogy napjainkban a férfiasság válságát éli. Terry Richmond figurájában ott sűrűsödik valamiféle emberfeletti, maszkulin őserő. És most nemcsak arról beszélek, hogy a fickó puszta kézzel fog halat a folyóból, hanem a veterán katona célratartásáról. „A koncentrált elme bármire képes” – hangzik el seregtestének jelmondata a filmben.

    És Terry Richmond olyan férfi, aki teljesen képes kizárni érzelmeit. Szinte teljesen. Ezért olyan félelmetes, amikor Aaron Pierre gesztusaiban felszínre tör egy-egy erőszak élvezetét kifejező, állatias vicsorgás, vagy veszedelmes, amikor egy veszteség kapcsán könnyeivel, egyben kudarcának felismerésével küzd.

    A Rebel Ridge bizonyos szempontból két férfi erő- és dominanciaharcának története.
    A rendőrfőnök – a másodvirágzását élő Don Johnson (Django elszabadul, Büntető ököl, Kegyetlen zsaruk, Tőrbe ejtve) higgadt színészi játékának hála – kíméletlenségben, kontrollvágyban és fondorlatosságban a főhős méltó ellenfele. Kettejük egymást méricskélő, másikon fogást kereső, passzív-agresszív tárgyalásai a film legerősebb részei.

    [​IMG]
    És az a szép Jeremy Saulnier filmjében, hogy a törvénynek való kiszolgáltatottság állapota sem fekete és fehér. A Rebel Ridge dominanciaharcai sokszor azért pattanásig feszültek, mert Terry Richmond tisztában van állampolgári jogaival, a rendőrök pedig azzal, hogy minden tettükkel a társadalom előítéletes fókuszában állnak.

    A közel 10 perces igazoltatásjelenet például azért zseniális a film elején, mert érezhető, hogy a járőröknek önkontrollt tanúsítva kell viselkedniük,
    hogy a polgári vagyonelkobzás keretében minden törvényes legyen. Az egyik agresszív letartóztatásjelenetnél az ügyvédbojtárnő saját telefonja kamerájával tartja kordában a rendőröket. És kimondott dramaturgiai jelentősége van a vészvillogók és a fedélzeti kamerák szabályos használatának. A törvénynek való kiszolgáltatottság tehát a rendőrséget is érinti: a szolgálatát helyesen teljesítő rendőrök kezét esetlegesen megköti, filmes fordulatok szempontjából pedig az antagonistákat csavaros észjárásra készteti.

    De a kiszolgáltatottság érzése a Rebel Ridge szinte valamennyi jelenetét átjárja.
    A forgatókönyvet is jegyző Jeremy Saulnier jelenetépítési stratégiája különleges: gyors és dinamikus szcénákkal elvétve találkozunk, inkább hosszan kitartott, lassan építkező szituációk dominálnak. A szkript előszeretettel tart vissza információkat, hogy kiszolgáltatott állapotba hozza egy-egy szereplőjét vagy a nézőket.

    Sandy Burnne rendőrfőnök köpködve provokálja a főhőst, mert nem tudja, hogy a harcművészet nagymestere. Terry Richmond nem érti, miért nyeri vissza váratlanul szabadságát, és ajánl neki békejobbot a kisvárosi alfahím a kórháznál. Az ügyvédbojtárnő arra ébred éjszaka, hogy valaki járt a házában és egy fecskendővel beadott neki egy ismeretlen anyagot. Szokatlan a kortárs zsánerfilmben ez a kimért logikára, elmepárbajjal felérő játszmákra, és tulajdonképpen Richmond katonai taktikai képzettségére épülő dramaturgia.

    A Rebel Ridge valóban unikumnak érződik a streamingcsatornák kínálatában, mert magányos és lázadó főhőséhez hasonlóan rendre rájátszik az elvárásokra, és kijátssza a műfaji vagy jelenetépítési konvenciókat. Neowesternként, revizionista szuperhősfilmként is értelmezhető, miközben érezhetően napjaink amerikai valóságában játszódik, és a mindennapos rendőri bűnüldözés aktuális dilemmái körül forog. Ráadásul a kerékpár motívumát is kreatívan használja: a hatalom elleni lázadás az egyén szintjén, önerőből lehetséges, pont ahogy a bringás igazságosztó űzi-hajtja járgányát. Árkon-bokron keresztül, egy rabszállító busz után. Fight the Power! Hajrá!

    A Rebel Ridge a Netflix kínálatában látható.

    2024. október 26.

    https://www.filmtekercs.hu/kritikak/rebel-ridge-kritika