Legalább egymillió üzbég hagyta el az otthonát, hogy a náci németek ellen harcoljon a II. Világháború idején, majd rongyba kötötték, koncentrációs táborban éheztették őket, végül mindet agyonlőtték egy erdőben. Az üzbég harcosok a nácik ellen harcoltak, de elfogták őket. Rongyokba kötötték majd koncentrációs táborokba hurcolták őket. Ahol halálra éheztették és dolgoztatták őket, majd egy Amersfoorti erdőben mind a 101 megmaradt túlélőt agyonlőtték. Történetük közel fél évszázada feledésbe merült, ám 18 évvel ezelőtt egy újságíró nyomozni kezdett utánuk. Remco Reiding újságíró visszatért a holland városba, miután több évig Oroszországban dolgozott és egy a barátjától hallotta, hogy milyen közel is van a szovjet háborús temetőhöz. Meglepett, mert még soha nem halottam róla. - mondta Reidig. Elment a helyszínre, és azonnal kutakodni kezdett. Archívumokat, élő tanúkat gyűjtött és kérdezett. Kiderült, hogy 865 szovjet katonát temettek el ott, de közülük csak ezt a 101-et szállítottak át Németországból, akik máig ismeretlenek maradtak. A Szovejtunió német invázióját követő első hetekben Szmolenszk közelében elfogták őket, és propaganda célból a német megszállás alatt álló hollandokhoz vitték őket. A holland kommunistákkal és zsidókkal együtt egy táborba zárták őket, és mind arra vártak, hogy elvigyék őket onnan. A nácik a főutcán keresztül a vasútállomásról a főútvonalon keresztül a táborba hurcolták a kicsi és gyenge, törékeny rongyokba bugyolált lábú üzbégeket, akik olyan gyengék voltak, hogy járni is alig tudtak. Néhány fogoly felvette a szemkontaktust velünk, és kézmozdulatokkal próbálni jelezni, hogy nagyon éhesek. Vizet és kenyeret hoztunk nekik, de a nácik mindent kikaptak a kezünkből és nem engedték meg nekünk, hogy segíthessünk nekik"- mondta a 91 éves szemtanú, aki kamaszként nézte végig a menetet. Ezután soha többet nem látták őket, és nem is hallották, hogy mi történhetett velük vagy hova kerültek. Forrás: Wikimedia Common/Gerardus Reiding nem hagyta annyiban az ügyet, kiderítette, hogy ezek a szovjet katonák üzbégek voltak. Maguk a hatóságok sem tudtak róla, csak azután, mikor egy SS-tiszt oroszul megkérdezte tőlük. A legtöbbjük Szamarkandból származott, talán volt köztük kazah kirgiz és bajor is, de többségük üzbég volt. "A barbár nép" Ezeket az üzbég foglyokat, sokkal rosszabb körülmények között tartották, mint bármely más foglyot. Az első napban éheztették őket, kívülről pedig szögesdróttal vették őket kőrbe. A német filmes személyzet arra készült, hogy elkapja azt a pillanatot, amikor a barbár emberek harcolni kezdenek az élelemért - ezt a jelenetet a propaganda miatt kellett volna felvenni. Így tehát a nácik kenyeret dobtak a kiéheztetett üzbégek közé. De csalódniuk kellett, az üzbégek egymás között egyenlően szétosztották azt, minden harc nélkül. Ezután a foglyoknak napról-napra rosszabbodott a helyzetük. Az üzbégek, fele annyi ételt kaptak, mint a többiek, és ha bármilyen más fogoly segített nekik a táborban, akkor az büntetésből egész nap nem kapott enni.- mondta egy üzbég történész. Az üzbégeket állandóan verték és mindig azokat a munkákat kapták meg, amik a legnehezebbek voltak. Rönköt, fákat, és építőanyagokat kellett hordaniuk és vigyázniuk télen. Amikor két üzbég meghalt, egy orvos azt követelte a tisztektől, hogy forrázzák le a koponyájukat, hogy azt tisztán kitehesse az íróasztalára. 24 közülük nem élte túl az 1941-es hideg telet és a fennmaradó 77 emberre nem volt szükségük, mert túl gyengék voltak a munka elvégzéshez. Ezért azt mondták a nácik, hogy Dél-Franciaországba viszik őket, ahol melegebb van. Képzelje el,hogy 5000 kilométerre van az otthonától ahol a múzin felhívja az embereket az imádságra, ahol a szél játszik a homokkal és a porral a piactéren, és az utcák tele vannak a fűszerek aromájával. Nem ismeri a nyelvüket, és nem ismerik az önét sem. Soha nem érthetjük meg miért kezelik ezeket az embereket állatként .- mondta az újságíró Valójában a táboron kívül egy erdőbe vitték őket, ahol egyesével mindenkit agyonlőtték végül tömegsírba temették el őket. Volt aki sírt és volt aki bátran szembenézett a halállal. De volt ki megfutamodott, és szökni próbált, de lelőtték. Kevés olyan információ áll rendelkezésre, amely segíthet a foglyok azonosításában. A nácik felgyújtották azokat a tábori levéltárakat, ahol az 1945 előtti időszakokról szóló feljegyzéseket tárolták.- írta a BBC Közel 1 millió üzbég jött ki harcolni a frontra a németek ellen, és azok egyharmada soha nem tért vissza, legalább 100 ezer embernek pedig nyoma veszett. Let's block ads! (Why?) Forrás...
