Gazdaság Csak rossz kilépési forgatókönyvek közül választhatnak a britek

Akármilyen megállapodást is köt Nagy-Britannia az Európai Unióval, mindenképp rosszul jár, és veszít a gazdasági növekedéséből, a legrosszabb forgatóköny pedig, ha megegyezés nélkül lép ki az EU-ból. Mindez egy eltitkolt és most kiszivárgott kormányzati elemzésből derül ki, amely az összes lehetséges forgatókönyvet végigveszi, és arra a következtetésre jut, hogy mindegyik levesz a gazdasági fejlődésből. Az uniós munkavállalók korlátozása is sokkal több veszteségel jár, mint a szabad piac biztosította előnyök.


Nem tudnak már jót húzni a britek az uniós kilépési tárgyalásokon, és úgy kihozni a brexit végső számláját, hogy pozitív egyenleggel távozhassanak, olvasható a brit kormány megbízásából készült átfogó felmérésben, amelyet eddig sikerült eltitkolni.

A BuzzFeed által megszerzett dokumentum szerint nincs olyan kilépési forgatókönyv, amelynél nyerő pozícióba kerülhetne a brit gazdaság, vagyis most már csak a lehetséges veszteségek minimalizálása lehet a cél. Az elemzés szerint bármelyik forgatókönyv is valósulna meg a brexit-tárgyalások során,

mindegyik esetben veszít a brit gazdasági növekedés, és a gazdaság szinte mindegyik területére negatívan hat a kilépés.

A legrosszabb forgatókönyv a megállapodás nélküli távozás lenne, amely összesen nyolc százalékpontot venne el a gazdasági fejlődésből 15 év alatt. Ekkor ugyanis – a kétoldalú megállapodás hiányában – automatikusan a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályai lépnének érvénybe, ami vámok bevezetését jelentené annak a Nagy-Britanniának, amelynek legnagyobb exportpiaca az Európai Unió.


A brit kormány megrendelésére készült lesújtó tanulmányról eddig mélyen hallgattak, ki tudja, mióta tudnak róla a kormánytagok.Forrás: AFP/NurPhoto/Alberto Pezzali

A jelenlegi helyzetben az eddigi alkudozás eredményeképp 2020 december végéig tart még a szigetország „átmenetileg" meghosszabbított uniós tagsága, vagyis a problémákat sikerült eddig kitolni, és nyerni egy kis egérutat.

A másik fő forgatókönyv egy átfogó kereskedelmi megállapodás lehetne, amely - a számítások szerint - öt százalékpontot venne le a növekedésből, míg

a Norvégiához hasonló modell elfogadása, vagyis az Európai Gazdasági Térséghez való csatlakozás csupán két százalékos kárt okozna hosszú távon.

A briteket sokkoló adatokat nem véletlenül titkolta a brexit-tárgyalásokat folytató kabinet, amely amúgy is megosztott a kilépési feltételek kérdésében. A jelenleg Kínában tartózkodó Theresa May kormányfő a botrány kirobbanásakor úgy fogalmazott, hogy „nem végleges" elemzésekről van szó, amelyek nem tartalmazzák az úgynevezett „személyre szabott", vagyis csak Nagy-Britanniára vonatkozó, egyedi kilépés forgatókönyvét, épp ezért nem is közölték a nyilvánossággal. Később azonban a felháborodás miatt ígéretet tett arra, hogy közlik az elemzések eredményét.


Theresa May brit kormányfő kénytelen volt megígérni a tanulmány nyilvánossá tételét.Forrás: AFP/Ben Stansall

A tanulmány nem csak negatívumokat tartalmaz, igaz, a mérleg másik serpenyőjében meglepően kevés pozitívum található. Ezek között szerepel az Egyesült Államokkal köthető szabadkereskedelmi megállapodásból várható haszon, ami azonban mindössze 0,2 százalékos GDP emelkedést hozhat 15 év alatt. A szigorúbb uniós szabályozás lazítása is hozhat valamit a konyhára, ebbe azonban az Unióval kötendő, új szabadkereskedelmi megállapodás esetén várhatóan nem menne bele Brüsszel.

Egyes távol-keleti országokkal és Ausztráliával is tető alá hozható egy új kereskedelmi megállapodás, melynek előnye szinte megbecsülhetetlen, körülbelül 0,1-0,4 százalékra tehető.

A tanulmány szerint az agráriumon kívül mindegyik gazdasági szektort hátrányosan érinti a kilépés, ráadásul pont azok a régiók járnának a legrosszabbul, amelyek 2016-ban inkább a kilépés mellett szavaztak.
Az elemzés másik fontos megállapítása, hogy az uniós polgárok munkavállalási jogának korlátozásával sokkal kevesebbet nyernének a britek, mint amennyit veszítenének a szabadkereskedelmi övezet feladásával, vagyis a népszavazáson a kilépéspártiak egyik legfontosabb érve is összeomlott. Arról már nem is beszélve, hogy az EU-ból érkező munkavállalók hiányát nehezen pótolná a brit gazdaság, állapítja meg az elemzés.


Michel Barnier, az EU főtárgyalója a brexit kérdésében.Forrás: Getty Images/Pier Marco Tacca

A brit GDP tíz százalékát adó pénzügyi szektor számára különösen rossz hír, hogy a legutóbbi brexit tárgyalási fordulón az Unió képviselői, egész pontosan Michael Barnier főtárgyaló világossá tette, hogy egyelőre

nem biztosítják a brit pénzügyi vállalatok számára az egységes piac adta előnyöket 2020 után.

„Ez a legjobb és őszinte ajánlatunk", fogalmazott Barnier. Mindez 5400 pénzügyi vállalatot közvetlenül érint, amelyek az uniós piacon aktívak, és fontmilliárdokat visznek haza évente Nagy-Britanniába.


Borús időre számíthat a City.Forrás: NurPhoto/Alberto Pezzali/NurPhoto/Alberto Pezzali

Nyilván az álláspont még változhat, és valószínűsíthetően változni is fog, ehhez azonban brit részről kell majd engedményeket tenni.

Addig is marad a bizonytalanság, amelynek minden egyes napjával csak veszít jelentőségéből a City, ahogy egyre több bank jelenti be alkalmazottainak átköltöztetését más nagy európai pénzügyi központba.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...