Egy nemrég kifejlesztett CT-készülék az eddiginél gyorsabban pásztázza testünket, így hamarabb végez a vizsgálattal, ráadásul egyes fiziológiai folyamatok élőben is megfigyelhetők vele. A GE Healthcare megdöbbentő mozgóképeket adott ki az eredményekről. Szeletekre vágnak, besugároznak, összeraknak Annyit nagyjából mindenki tud a CT-vizsgálatról, hogy le kell feküdni egy ágyra, mozdulatlanul kell maradni, és egy, a testünket körülvevő gyűrűben valami mozogni kezd. Az már kevesebbek számára világos, hogy mi mozog és miért, no meg az, hogy mi az a C és mi az a T. A T a tomográfia rövidítése, ami a görög “vágás” vagy “szelet” szóból ered, és könnyű megjegyezni a hírhedt lobotómiáról, ami a homloklebeny egy részének az agykéregtől való elválasztását, vagyis levágását jelenti. Szerencsére a beteget a CT-készülék gyűrűje nem vágja szeletekre – az elnevezés abból ered, hogy a test körül haladó röntgenforrás és a vele szemben elhelyezett érzékelő egy fordulat alatt a test egy szeletét tudja leképezni, majd ezekből a szeletekből áll össze a háromdimenziós kép, ahogy a gyűrű a test tengelye mentén halad. Íme, a szív koszorúserei Forrás: GE Healthcare Sakkjátszma oldalról Ez elsőre igen meggyőzően hangzik, ha azonban jobban belegondolunk, nem is olyan nyilvánvaló, hogyan is állnak elő a szeletek, melyeket immár a sugárforrás és az érzékelők forgássíkjára merőleges irányból látunk. Olyan, mintha egy sakkjátszma állását látnánk felülről, miközben eddig csak oldalról néztük a táblát. Itt jön be a képbe a C betű, a számítógépes vagy számított szó megfelelője. Ha ugyanis a sakkállást teljesen körbejárjuk, egy ügyes algoritmussal mégiscsak kiszámíthatjuk, hol helyezkednek el azok a bábuk. A CT-szeletek tartalma is így áll elő: a röntgensugarat a test egyes területei más és más mértékben nyelik el, és ez a hatás, miután a sugár áthaladt a testen, a detektoron összegződik. Ezekből az összegekből egy matematikai eljárással kiszámítható, milyen mértékben nyelték el az egyes pontok a sugarat – és máris láthatóvá válik a “sakkállás”, vagyis a test egyik szelete. Egyes területek a röntgensugarakat jobban elnyelő – például vérbe juttatott vagy lenyelt – kontrasztanyagokkal kiemelhetők. Sakkjátszma a koponyán belül – kontrasztanyaggal megfestett agyi erek Forrás: GE Healthcare A GE új készülékében – melyet jelenleg egy floridai kórházban tesztelnek – az érzékelő mindössze 0,28 másodperc alatt tesz meg egyetlen kört, így akár a nem túl gyors szívverés is tanulmányozható vele. A sebesség másik nagy előnye, hogy a betegeknek így rövidebb időt kell eltölteniük a gyűrű ölelésében, így kisebb eséllyel esnek pánikba vagy kezdenek el mocorogni a kényelmetlen helyzet miatt. Az új gép mindemellett a vizsgálathoz szükséges sugárdózist is lejjebb szorítja. Ennyi elmélet után lássuk a további képeket! Agyi erek működése élőben, kontrasztanyaggal Forrás: GE Healthcare *** Egy bokatörés szerencsés utóélete Forrás: GE Healthcare *** A hasüreg erei Forrás: GE Healthcare *** A nyak erei Forrás: GE Healthcare *** A szív és a tüdő erei Forrás: GE Healthcare Csodás képeken testünk belseje
Hát nem csodás az emberi test és a különböző szervek! Ezeket lemásolni és reprodukálni szinte lehetetlen, kivéve a klónozást, de az meg szerintem etikátlan.
A "klónozás" jelenleg 'még nem működik'. Ez csak a Star Wars és science-fiction vágyálmodozása. Jelenlegi tudományos szintünk: klónozás egy másik, mesterségesen az 1950-es évektől alkalmazott formája a sejtalapú klónozás, amikor is például az egysejtű élőlény egyetlen sejtjének örökítőanyagát, vagy annak egy részét ültetik át más sejtplazmába. 2004. január 19. - A hétvége újra a klónozás hírétől volt hangos, ám ezúttal is csak a füst volt ... Egysejtű fajokat viszonylag könnyű klónozni # az egysejtű és gerinctelen állatok körében viszont eleve elterjedt ez az ivartalan szaporodási mód. Ez év márciusában kelt szárnyra a hír: megszületett Dolly, az első klónozott többsejtű élőlény. Viszont: Dolly bárány # terméketlen! Nem képes szaporodni! Ergo: klónozásról jelenleg még nem beszélhetünk. Nagyjából 10 évre (vagy 15-20 szükséges) amire a sejtek differenciálódási mechanizmusát irányítani tudjuk. Nos: tavaly egy sváci tudós konferencia elismerte a "teremtés-elvet" / mondván / mivel nem vagyunk képesek "élőlényt" teremteni. Az egyetlen-egy genotron berendezéssel 'előállított' egysejtű "élesztőgomba-klón" is aznap elpusztult. Az élet jellemzője: szaporodás, anyagcsere, mozgás. Talán? Úgy hívják: Isten! Az élőlény nem dominó, hogy összerakjuk fehérje / szénhidrát / zsiradék / aminosav. Másképpen már sikerült volna. Az élőlényekben van valami aprócska plusz, amit még nem tudunk reprodukálni. Vagy nem is lehet! Úgy nevezik: élet / jellemzőit előbbiekben leírtam. Úgy vélem, hogy maga az élet a létező legcsodálatosabb dolog a ma (is? / vagy többedik) létező Világegyetemben. Mivel lemásolhatatlan(-nak tűnik / talán az is) van másik hihetetlen csoda: az emberi agy. Az állati stb. (LSD. medúza - amit nem is tekintünk aggyal rendelkezőnek, mert nem koponyában helyezkedik el, hanem csak "idegrendszer-hálózat") elmék sem kevésbé bonyolultabbak az emberénél. Intelligencia? Főemlősök: csimpánzok, bálnák, delfinek, kutyák (és ez mind csak nemzetség a rendszertan kategóriájában). Az intelligencia / emberi agy sem reprodukálható jelenleg. Az informatika fél-sikeres próbálkozásai az MI (Mesterséges Intelligencia) előállítására - jelenleg az automaták szintjén áll. Inger éri = válaszol rá. Íme az emberi agy CT-je.
Igazad van, rambo! Gimnazista valék '90-es években - amint megismerkedtem a filozófia tantárggyal - csoda történt: hívő lettem. Hiszek istenben. Miért? A filozófiai logika számomra cáfolhatatlan tanújelét adta annak, hogy létezik egy felsőbb akarat. 2003-ban volt egy 3-szor halálos motorbalesetem. "Ennyiszer" hoztak vissza az életbe. Nos, én láttam a Poklot. Viszont már előtte is megtértem. Két bizonyítéknál több kinek kellene? Kaptam fent említett tudományosat is. Isten létezik!
