Előzetes Csutka hangerő, padlógáz – Nyomd, bébi, nyomd!

Csutka hangerő, padlógáz – Nyomd, bébi, nyomd!




A pornós magyar cím ne tévesszen meg senkit: a Nyomd, bébi, nyomd! az egyik legkellemesebb filmes élmény, amiben idén részünk lehet. Edgar Wright pedig mennybe megy.

A Cornetto-trilógia befejezése és A Hangyából való kilépése után tűkön ülve vártuk mit szolgál fel nekünk Edgar Wright. A brit rendező ezúttal egy régi ötletét öntötte egész estés filmbe. Bébi (Ansel Elgort) egy fiatal zseni a volán mögött. Ha bankot rabolnál és gyorsan eliszkolnál a helyszínről, ő a te embered. Nagyjából úgy kell elképzelni, mint a Drive főszereplőjét, csak sokkal több lazasággal. A rock n’ roll életérzés nem véletlen: Bébi ugyanis egyfolytában zenét hallgat, hogy tompítsa gyerekkori dobhártyasérülésével járó fülzúgását.

A zene organikus részét képezi a filmnek. Nem csak jól összeválogatott és változatos dalok ezek, hanem a cselekmény részei. Mivel hősünk ténylegesen hallja a film aláfestését, sokszor ütemre mozog. Bankrabló kollégái emiatt fogyatékosnak gondolják, de a főnököt játszó Kevin Spacey ehhez csak annyit tesz hozzá:

„A fogyatékos lassút jelent. Lassú volt?”



Ansel Elgort sose volt ennél jobb. Az ifjú színész megfelelően hozza a szociálisan kínos, de a kormány mögött 100%-ig magabiztos Bébit. Szinte minden jelenetben jelen van, kiváló karizmával. Szerelmi szála a pincérlány Deborah-val (Lily James) őszinte és kedves. Elhisszük, hogy érte megéri kockáztatni és szembe fordulni zsaroló főnökével, hogy örökre kiszállhasson az erőszak világából. Aki Elgort elől olykor képes ellopni a rivaldafényt, az Jamie Foxx az ügyeletes pszichopata szerepében. Remek humoros figura és utálható gonosztevő egyszerre. Mellette Jon Hamm és Kevin Spacey is szolid alakítást nyújtanak, bár utóbbi Frank Underwood manírjait hívta újra elő. Nem mutat semmi olyat, amit korábban nem láthattunk tőle.

Elsősorban nem a humor lengi körül Wright új filmjét, hanem az akció. Bébi meneküléseinél feltehetően nem is volt CGI, annyira élőnek és természetesnek hatnak a jelenetek. Különösebb újdonság nincs bennük, de lendületesek és jól néznek ki. A filmről is nagyjából ugyanez mondható el. Nem talál fel semmi igazán újat, csupán formailag másképp mutat be egy korábban látott történetet. Ez persze nem probléma, hiszen ilyen mesteri rendezés, dialógok és ütem mellett nem igazán tudunk panaszkodni.




A készítők nem húzták be a kéziféket.
A kezdeti könnyed hangvétel a végére meglepően erőszakos jelenetekbe torkollik. Szerencsére ezt nem érezzük nagy váltásnak, ugyanis végig a történet szerves részeként és elkerülhetetlen következményként viszonyulunk hozzá. A vágyott erkölcsös világnak és az erőszak világának muszáj összecsapni, mi pedig erőteljesen szurkolunk Bébinek, hogy ezt élve megússza. Kiváló, tétre menő akciójeleneteket kapunk, ami kicsit szokatlan a humoráról ismert Wright-tól.

A Nyomd, bébi, nyomd! egy elképesztően üdítő nyári film. Kicsit mi is Bébik akarunk lenni a film után. Szeretnénk magunknak azt a flow-élményt, amit a zene nyújt. Miután felálltunk a filmről, kedvünk lesz bekapcsolni kedvenc számainkat és csak vezetni – persze biztonságosan, a KRESZ-t betartva. Wright pedig ezzel sem törte meg a kiemelkedő filmekből álló szériáját.


2017. június 28.

https://www.filmtekercs.hu/fokuszban/nyomd-bebi-nyomd-kritika

 

Moziba nétem meg még múlthéten. Nekem tetszett a film.