Cumisüvegből Táplálják A Fővárosi Állatkert Ritka Gazelláját

A Mhorr-gazella a vadonban már teljesen kipusztult, a fővárosi intézményben viszont 2009 óta rendszeresen szaporodik. A hónap elején világra jött legifjabb gidát napjában hatszor cumisüvegből etetik.

Ismét bővült a Mhorr-gazellák csapata a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A legifjabb jövevény március 7-én reggelre született meg. Mivel mesterséges nevelésre van szüksége, gondozói cumisüvegből etetik. Az egyébként nősténynek bizonyult gida jelenleg naponta hatszor eszik. Ebből három időpont az állatkert nyitvatartási idejébe esik, így a látogatók kis szerencsével akár evés közben is láthatják - írja közleményében az intézmény.

A magyar főváros állatkertje 2008 óta foglalkozik Mhorr-gazellákkal, amelyek 2009 óta rendszeresen szaporodnak is. A most született gidával együtt jelenleg hét ilyen gazella él Budapesten. A Szavanna komplexumban mutatják be őket, a kifutót a zsiráfokkal és az antilopokkal közösen használják. A kicsinek egy elkülönített teret alakítottak ki a Szavanna istállóban, ahol a közönség is jól láthatja.


Mhorr-gazella született a budapesti állatkertben

A Mhorr-gazella a dámgazella (Gazella dama) egyik alfaja. A dámgazellát a természettudósok régóta ismerik, olyannyira, hogy első tudományos leírását még Peter Simon Pallas, a Katalin cárnő által is nagy becsben tartott pétervári természettudós készítette el 1766-ban. A Szaharában, illetve a Száhel-övezetben honos állatfaj állománya a vadászat, valamint a természetes élettér átalakítása miatt az utóbb hatvan évben igen megritkult.

Az 1970-es években még mindig több mint tízezer dámgazella élt vadon, az utóbbi évtizedeken azonban teljesen kipusztult Mauritániából, Nyugat-Szaharából Marokkóból, Algériából, Tunéziából és Líbiából, délen pedig Nigériából is. Csak öt kisebb, egymástól elszigetelt állomány maradt fenn Mali, Niger és Csád területén, illetve él néhány mesterségesen visszatelepített állat Szenegálban is. A vadon élő állomány – ha az összes populációt beleszámláljuk – nagyjából háromszáz állatra tehető.

Még rosszabb a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy a dámgazella nem egységes faj, hanem – az egyes régiókra jellemző természeti körülményekhez való alkalmazkodás nyomán – három alfajra oszlik. Ezek közül éppen a Mhorr-gazella (Gazella dama mhorr) a legritkább, a vadonban már egyetlen példány sem maradt belőle. Fennmaradása így ma már kizárólag az állatkertek felelőssége.


Mhorr-gazella. (Fotó: Bagosi Zoltán)

Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) égisze alatt már 1990 óta működik egy úgynevezett EEP tenyészprogram, amely összehangolja a dámgazellák, és ezen belül a Mhorr-gazellák állatkerti szaporítását. Jelenleg a világ (főként Európa és a Közel-Kelet) állatkertjeiben összesen alig több mint kétszázötven Mhorr-gazella él húsz intézményben. Ezek közé tartozik a Fővárosi Állat- és Növénykert is, a program egyedüli magyarországi résztvevőjeként.

A gazellák megmentésében az egyik legnagyobb probléma, hogy amikor a kritikus vadonbeli helyzet miatt a tenyészprogramot életre hívták, az akkor fellelhető állatkerti egyedek mindegyike attól a négy állattól származott, amelyeket 1958-ban fogtak be Nyugat-Szahara két pontján. Mivel a vadonból már nem lehetett új vérvonalat bevinni az állományba, ma is minden Mhorr-gazella ennek a négy alapító állatnak a leszármazottja. Genetikai szempontból ez nem éppen ideális állapot, de a vadonbeli állomány kihalása miatt nincs mód változtatni rajta.

Épp a populáció korlátozott genetikai sokféleségére vezethető vissza, hogy más gazellákhoz képest jóval gyakoribbak a felnevelési problémák, ezért is van az is, hogy az állatkerti szakembereknek sokszor mesterségesen kell nevelniük a gidákat. Ez jelentős többletfeladatot jelent, amelyet azonban az állatgondozók örömmel vállalnak fel, hiszen ez kell ahhoz, hogy a nehézségek ellenére megmentsék a Mhorr-gazellákat a teljes kipusztulástól.

Forrás:http://www.hirado.hu/2015/03/25/cumisuvegbol-taplaljak-a-fovarosi-allatkert-ritka-gazellajat/