Mit tehet a sértett, hogy a bűncselekmény őt ért hatása legalább részben kompenzálva legyen? A bűncselekménnyel okozott kár megtérítését az elkövetőtől, több elkövető esetén azok mindegyikétől lehet követelni – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Dr. Gombolai Éva kifejtette: amikor közlekedési baleset vétlen áldozatai vagyunk, ugyanúgy bűncselekménnyel okoznak nekünk kárt, ahogyan egy utcai támadás során, vagy éppen abban az esetben, ha csalás sértettjei vagyunk. A különbség abban áll, hogy amíg a járművel okozott károk esetén az okozó fél kötelező felelősségbiztosítása alapján jó eséllyel megtérül a kárunk, a többi esetben ez már nem annyira magától értetődő, illetve más utat kell bejárnunk ahhoz. Pedig belátható, hogy még egy kisebb baleset is észrevehető károkkal jár, nem beszélve a súlyosabb sérülésekről. Egy utcai támadást követően kiesünk a munkából a felépülés idejére, ráadásul ott vannak a kezelési költségek. Súlyos esetben pedig sajnos olyan maradandó fájdalmak, egészségkárosodás is fennállhat, ami egész életünkre kihat. Mit tehet a sértett? Bűncselekmény esetén az elkövetőnek felelnie kell a tettéért, a büntetőjogi felelősség megállapítása a büntetőbíróság feladata. A következmény pedig valamilyen büntetőjogi szankció, ami a pénzbüntetéstől kezdve a közmunkán át a szabadságvesztésig több formát ölthet. Ez a szankció azonban nem a sértettet veszi előtérbe, sokkal inkább arra szolgál, hogy az elkövetőt visszatartsa a hasonló cselekedetektől, illetve elrettentő hatással legyen a társadalom többi tagjára. Mit tehet a sértett, hogy a bűncselekmény őt ért hatása legalább részben kompenzálva legyen? – tette fel a kérdést a D.A.S. JogSzerviz szakértője. A bűncselekménnyel okozott kár megtérítését az elkövetőtől, több elkövető esetén azok mindegyikétől lehet követelni. Ez a kár lehet vagyoni kár, így a bűncselekmény miatt bekövetkezett vagyoncsökkenés, elmaradt bevétel. Maradva a testi sértés példájánál, az elkövető köteles megfizetni a kezelés költségeit, táppénz miatt kiesett jövedelmet, maradandó egészségkárosodás esetén akár egész életre szóló járadékot. Ezen túl sérelemdíj is követelhető, amennyiben a bűncselekmény a sértett személyiségi jogainak sérelmével járt Ez gyakran az egészséghez fűződő jogot jelenti, de természetesen gyakorlatilag bármilyen más személyiségi jog sérelme is szóba jöhet. Polgári jogi igényként lehet bejelenteni Már a büntetőeljárás során be lehet jelenteni úgynevezett polgári jogi igényként, sőt kérni lehet az elkövető egyes vagyontárgyainak zár alá vételét annak érdekében, hogy ne adhasson túl a későbbi kártérítés alapjául szolgáló vagyontárgyakon. Fontos azonban tudni, hogy a büntetőeljárás során a legritkább esetben dönt a bíróság az ilyen polgári jogi igényekről. Emiatt, illetve a gyorsabb igényérvényesítés miatt is, célszerűbb külön eljárásban, azaz fizetési meghagyással, vagy polgári peres úton érvényesíteni a kártérítési és/vagy sérelemdíj iránti igényt. Forrás: police.hu A kártérítési igények fő szabály szerint 5 év alatt évülnek el, de a bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. A kártérítési igény érvényesítésére irányuló eljárásnak a büntetőeljárással szemben tehát az a célja, hogy a sértettnek okozott kár megtérüljön, mely sok esetben hozzájárul ahhoz, hogy a bűncselekmény pszichés következményeinek feldolgozása is könnyebbé váljon. Sok esetben a sikeres kártérítési eljárást követően a végrehajtás akadályát képezi a végrehajtható vagyon hiánya. Ennek ellenére fontos, hogy magáról a lehetőségről a sértett tudjon, és maga mérlegelhesse jogi segítség igénybevételével, hogy milyen lépéseket célszerű megtenni a kár megtérülése érdekében – mondta végezetül dr. Gombolai Éva. Let's block ads! (Why?) Forrás...
