A nyugdíjas szövetkezetnek csak természetes személy tagja lehet és tagjainak legalább kilencven százaléka öregségi nyugdíjban kell, hogy részesüljön. A nyugdíjas szövetkezetnek minden tagja köteles személyes közreműködést vállalni a szövetkezet munkájában. A személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére a tagnak tagsági megállapodást kell kötnie a nyugdíjas szövetkezettel – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Dr. Fekete Klaudia kifejtette: napjainkban gyakori, hogy az öregségi nyugdíj elérését követően is munkát vállalnak az emberek. Ennek sokszor megélhetési probléma áll a háttérben, melynek következtében a nyugdíjasok is keresik a jövedelem-kiegészítés lehetőségét. Ez a szervezet nem más, mint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, melynek céljai között szerepel továbbá, hogy a következő generációk számára a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai- és élettapasztalat átadásra kerüljön. Mindezek alapján a nyugdíjas szövetkezetnek kiemelt társadalmi szerepe is van. A szövetkezetre vonatkozó szabályok Fontos, hogy a nyugdíjas szövetkezetnek csak természetes személy tagja lehet és tagjainak legalább kilencven százaléka öregségi nyugdíjban kell, hogy részesüljön – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője. A nyugdíjas szövetkezetnek minden tagja köteles személyes közreműködést vállalni a szövetkezet munkájában. A személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére a tagnak tagsági megállapodást kell kötnie a nyugdíjas szövetkezettel. A személyes közreműködését a tag a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott külső szolgáltatás keretében is teljesítheti. Ez azt jelenti, hogy maga a szövetkezet megállapodást köthet egy vállalkozással a tagjai foglalkoztatására. Ebben az esetben a vállalkozás, mint a külső szolgáltatás fogadója a nyugdíjas szövetkezet tagját közvetlenül utasíthatja. Az utasításadási jog kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének meghatározására. Pihenőidő és fizetés A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Emellett, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani, csakúgy, mint egy munkaviszony keretében. Forrás: Cultura Creative/Alys Tomlinson Nagyon fontos követelmény, hogy a külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó díj nem lehet alacsonyabb, mint a kötelező legkisebb munkabér (bruttó 127.500 forint). Vagy, amennyiben legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatják a tagot, a garantált bérminimum (bruttó 161.000 forint) összege – emelte ki dr. Fekete Klaudia. A nyugdíjas szövetkezet tagja a szövetkezet alapításakor vagy abba történő belépésekor vagyoni hozzájárulást köteles vállalni. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének módjára, idejére és mértékére vonatkozó rendelkezéseket a szövetkezet alapszabálya tartalmazza. A nyugdíjas szövetkezet eredményes gazdálkodás esetén köteles közösségi alapot létrehozni, melyet a nyugdíjas szövetkezet tagjának vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteinek a kielégítésére kell felhasználni. A közösségi alapból nyújtott juttatás, támogatás igénylésére, az odaítélés eljárási rendjére vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály tartalmazza. A fentiek alapján látszik, hogy az ilyen jellegű szervezetek több területre is kiterjedően az öregségi nyugdíjra jogosultak életvitelét és munkaerő-piaci lehetőségeit igyekeznek előmozdítani – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Let's block ads! (Why?) Forrás...
