Gazdaság D.A.S. JogSzerviz: állatvédelem a hatályos magyar jogban

A témát ebben részben 'Hírek a Nagyvilágból' Mézga hozta létre. Ekkor: 2018. február 24..

  1. Mézga / nem lopott :D

    Csatlakozott:
    2016. május 10.
    Hozzászólások:
    16,667
    Kapott lájkok:
    5
    Beküldött adatlapok:
    0
    Magyarországon lassan tizenöt éve számít bűncselekménynek az állatkínzás, ezt megelőzően szabálysértésnek minősült. Az, hogy a jogalkotó a jogrendszer zárókövének minősülő büntetőjog részévé tette a cselekmény szankcionálását, kifejezte annak társadalmi fontosságát, és a további állatvédelmi tárgyú jogszabályokkal együtt megalapozta a népesség felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód tekintetében – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.


    Dr. Heinrich Renáta kifejtette: az állatok védelméről szóló törvény egyértelműen leszögezi, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, ezzel összhangban, a tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége.

    A büntetőjog - mint minden esetben - kizárólag a jogalkotó végső eszköze azon magatartások szankcionálására, melyek meghatározott módon és mértékben szembehelyezkednek a fenti morális követelménnyel.

    Két törvényi tényállást ismer a jog

    Hatályos büntetőjogunk két alesetét ismeri az állatkínzásnak: az enyhébben szankcionálandó vétségi formát, valamint a bűntetti alakzatot. Lényeges, hogy mindkét variáció kizárólag gerinces állat sérelmére követhető el.

    Az állatkínzás vétségét valósítja meg, aki gerinces állatot olyan módon bántalmaz vagy olyan bánásmódot alkalmaz vele szemben, amely alkalmas arra, hogy maradandó egészségkárosodáshoz vagy pusztuláshoz vezessen.

    Ugyancsak vétségért vonható felelősségre, aki állatát elhagyja, elűzi vagy kiteszi az utcára – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

    Összetett kérdés a bánásmód megítélése

    A törvény tehát nem követeli meg, hogy az állat ténylegesen elpusztuljon az elkövetési magatartás eredményként, ahogyan azt sem, hogy maradandó egészségkárosodás ténylegesen realizálódjon.

    Elegendő önmagában az, hogy az állattal szemben tanúsított, fent nevesített viselkedésmódok valamelyike potenciálisan alkalmas ezek kiváltására.

    Ennél összetettebb kérdés a bánásmód indokolatlanságának meghatározása, annak fennállását ugyanis a büntetőbíróság kizárólag az eset összes körülményének mérlegelésével és a társadalomban kialakult általános erkölcsi vélekedés figyelembevételével.

    [​IMG]
    Forrás: Thinkstock

    A cselekmény súlyosabban minősülő, bűntetti alakzatát valósítja meg az, akinek magatartása több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, illetőleg az, aki az állatnak különös szenvedést okoz.

    Ez utóbbi eset valósul meg akkor, ha az elkövetési magatartás módja rendkívüli kíméletlenségről, brutalitásról árulkodik, vagy ha a sanyargató, kínzó bánásmód huzamosabb időn át fennáll.

    Összefoglalás

    Magyarországon lassan tizenöt éve számít bűncselekménynek az állatkínzás, ezt megelőzően szabálysértésnek minősült.

    Az, hogy a jogalkotó a jogrendszer zárókövének minősülő büntetőjog részévé tette a cselekmény szankcionálását, kifejezte annak társadalmi fontosságát, és a további állatvédelmi tárgyú jogszabályokkal együtt megalapozta a népesség felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód tekintetében – mondta végezetül dr. Heinrich Renáta.

    Let's block ads! (Why?)

    Forrás...