A párossal folytatódott a finálé, Lille-ben. A házigazda franciáknál az előny a második nap után a Davis-kupa döntőben. Az esélyesebb kettős, Richard Gasquet és Pierre-Hugues Herbert 3 óra 7 perc alatt 6:1, 3:6, 7:6, 6:4-re győzött Ruben Bemelmans és Joris de Loore ellen. A belgák így 1:2-re állnak a vasárnapi folytatás előtt, amikor Jo-Wilfried Tsonga és David Goffin találkozik, de a szeptemberi elődöntőben is ilyen helyzetből fordítottak az ausztrálok ellen. Ahhoz képest, hogy a belga válogatottnak előzetesen mennyi esélye volt a páros megnyerésére, nem sokon múlt a bravúr. Az első játszmában ugyan 0:5-nél kezdtek ébredezni a vendégek, de a másodikban előbb 3:1-re vezettek, majd az sem zavarta meg őket, hogy a franciák visszabrékeltek. A dráma a harmadik szettben fokozódott, amikor a belgák a játszmáért adogathattak. Egyértelműen náluk volt a lélektani előny is, Gasquet és Herbert teljesítménye túlságosan ingadozott, de kimaradt az óriási lehetőség. A rövidítésre maradt a döntés és ebben a hazai kettős már jobb volt. Herbert és Gasquet ünnepli a győzelmet Yannick Noah szövetségi kapitánnyal kiegészülve Forrás: AFP/Philippe Huguen Azt szokták mondani, hogy a Davis-kupában nem számít a ranglista, a múlt, itt bármi megtörténhet, mert a játékosok olyan környezetben játszanak, ami teljesen szokatlan számukra. Sok igazság van ebben és az is tény, hogy Gasquet kivételével egyikük sem teniszezett még 27 000 fanatikus szurkoló előtt. Ugyanakkor az sem véletlen, hogy a belgák a két legutóbbi meccsükön elvesztették a párost és Joris de Loore 276. a ranglistán. A franciák kapitányának, a nehéz pillanatokban azért fájhatott a feje, mert nem kis kockázatot vállalt azzal, hogy a legjobb páros játékosukat kihagyta a csapatból. Nicolas Mahut, a döntőig minden találkozón pályára lépett 2017-ben, de Yannick Noah ezúttal, valamiért jobban bízott Richard Gasquet-ban. Tanítani kellene, ahogy 27 000 néző bíztatja, ünnepli, köszönti, élteti a játékosokat. A lelátón szinte összeértek a kékbe, illetve pirosba öltözött drukkerek, mindegyik saját zenekarral felszerelkezve, de egy pillanatig sem kellett amiatt aggódni, hogy bármi rendbontás, vagy csak sportszerűtlenség történik. Visszaadhatatlan az a hangulat, ami egy Davis-kupa döntőt jellemez. A tenisz jellegéből adódóan is gyakorlatilag folyamatos a hullámzás. A francia-szurkolók elképesztő hangulatot teremtettek Forrás: AFP/Philippe Huguen Az egyik pillanatban síri csend, a másikban energiabombaként működő tombolás. Egyszerűen érthetetlen, hogy miért akarják átalakítani a lebonyolítást. Igaz, hogy a Davis-kupa négy hetet hasít ki a tenisznaptárból évente, de a lényege veszne el, ha az egyik elképzelés megvalósulásaként a jövőben úgy rendeznék meg, mint egy labdarúgó világbajnokságot. Egy helyszínen, két hét alatt. Talán jobb is erről nem beszélni, annyira abszurd, inkább érdemes megnézni az alábbi videón a franciák ünneplését a páros sikere után. A negyedik játszmában egyébként 3:3 után nyertek gémet fogadóként a franciák és a folytatásban már pontot sem vesztettek adogatóként, így esélyt sem adtak a belgáknak az egyenlítésre, kijött a különbség a két páros között. A legutóbbi hét Davis-kupa döntőből négy esetben az ötödik mérkőzésre maradt a döntés. Tavaly az argentinok fordítottak a horvátok ellen, Zágrábban, 1:2-ről a zárónapon. A belgákban benne van a hasonló bravúr lehetősége. Igaz ugyan, hogy Jo-Wilfried Tsonga 4:2-re áll összesítésben David Goffin ellen és februárban, Rotterdamban is legyőzte, de a 26 éves belga élete legjobb formájában van és mentálisan erősebb, mint hat évvel idősebb riválisa. Ha, Goffinnek sikerül egyenlítenie, akkor az utolsó meccsen valóban bármi megtörténhet, mert az nem a teniszről fog szólni, bárki is lépjen pályára. Let's block ads! (Why?) Forrás...
