Digitális Radírral Törölhet?k A Fotók

A témát ebben részben 'Hírek a Nagyvilágból' fezsoo hozta létre. Ekkor: 2011. január 15..

  1. fezsoo /

    Csatlakozott:
    2010. július 25.
    Hozzászólások:
    517
    Kapott lájkok:
    10
    Beküldött adatlapok:
    0
    [center:9rxegbfq]Digitális radírral törölhet?k a fotók

    Ilse Aigner német fogyasztóvédelmi miniszter mutatta be az X-pire nev? programot, amelynek segítségével a világhálón megjelentetett fotók egy meghatározott id? múlva eltüntethet?k. A megoldást máris számos kritika érte.

    Az X-pire-t Michael Backes professzor, a Saar-vidéki Egyetem Számítógép-tudományi Tanszékének munkatársa alkotta meg. A megoldás alapjául az informatikus tavaly kidolgozott eljárása szolgált, amely lejárati id?vel látja el a képeket, videókat, zenei és szöveges fájlokat. Amennyiben az id?pont lejár, utána az eredeti fájl már nem látható. A helyén csak egy felirat díszeleg, miszerint a kért adat már nem elérhet?.

    [​IMG]

    "A legnagyobb problémát az interneten az adatgy?jtési ?rület jelenti. Számtalan oldal tárol rendkívül nagy mennyiség? adatot és egyre több ember használ olyan szolgáltatásokat, mint a Facebook. Ezeken az oldalakon a felhasználók sok személyes információt adnak ki és a privát fotóikat, valamint élményeiket másokkal osztják meg. Ezek a felvételek, illetve információk évek múlva azonban komoly problémákat okozhatnak. Amennyiben valaki meg akarja védeni a képeit, annak elegend? csak el?vennie az X-pire-t és megadnia egy lejárati id?pontot. Ennek elérése után a felvétel titkosítva lesz, ezáltal pedig gyakorlatilag felismerhetetlenné válik. A megfelel? kód nélkül senki sem láthatja a fotót, a kód pedig egy megbízható szerverre kerül. A felvétel a lejárati dátumig látható. Az alkalmazással jelenleg csak a képek titkosíthatók, de a közeljöv?ben már elérhet? lesz a más adattípusokat támogató programverzió is" - jelentette ki Michael Backes.

    A professzor elmondta, hogy bár az els? változat még ingyenes, a kész szoftver már pénzbe fog kerülni. A felhasználók két konstrukció közül választhatnak majd: az egyiknél átalánydíjat kell fizetni, míg a másiknál adott számú kép titkosítására lesz lehet?ségük. Az el?fizetéses szolgáltatás három hónapra 6,99 euróba (kb. 1900 forintba), egy évre pedig 23,99 euróba (6600 forintba) kerül. A megoldás ugyanakkor nem véd a lejárati id? el?tti lementések, majd feltöltések ellen. Backes szerint azonban a titkosítás jelenleg a leghatékonyabb védelem.

    A digitális radírnak elnevezett eljárást már a megjelenésekor számos bírálat érte. Viktor Mayer-Schönberger, a lejárt szavatosságú adatok bevezetése mellett kampányoló professzor szerint az X-pire csak a probléma megoldásának egy részét jelenti. "A technika segíthet megtanítani a világhálónak a felejtést, de az egész kérdés középpontjában akkor is az emberek állnak. A technika önmagában nem oldhatja meg a problémát. Olyan ez, mint a t?zoltás: a töml? és a víz szükséges eszközök, de önmagukban semmit sem érnek. Szükség van az emberi tudásra, közrem?ködésre is."

    Számos részlet tisztázatlan; a kódok tárolásához biztonságos szerverek kellenek, ami további kockázatokat jelent. Emellett a X-pire jelenleg csak a Firefox böngész?re érhet? el kiegészít?ként. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi lesz a többi böngész?t használókkal? Backes is elismerte, hogy a megoldás nem véd a lejárati id? letelte el?tti másolásokkal szemben, ráadásul a kért összeg meglehet?sen soknak t?nhet az internetez?k egy részének. "A szoftver nem a tudatos, az internet kockázataival tisztában lév? felhasználóknak, hanem azoknak a tömegeknek készült, amelyek nem akarnak többé azon aggódni, hogy akarva vagy meggondolatlanul, milyen képeket töltöttek fel a netre" - magyarázta Michael Backes

    Világszerte folynak hasonló kutatások. A Washington Állami Egyetemen indított Vanish program célja, hogy a digitális adatok egy bizonyos id? után maguktól megsemmisüljenek. A gond itt is az, hogy semmi sem véd az id?pont bekövetkezése el?tti lemásolás ellen. De korábban voltak projektek, amelyek az olvashatatlanná váló e-mailek és a magukat megsemmisít? adathordozók kifejlesztésével foglalkoztak. [/center:9rxegbfq]