Magyar torrent oldalak Dr. Ibolya Tibor - A torrentrazziák Büntetőjogi Megítélése

Napvilágot látott egy szakember tollából származó dokumentum.

Szeretnénk az egészet közölni, forrásmegjelöléssel: http://ibolyatibor.atw.hu/Sajat/7.pdf

Szerz?: Dr. Ibolya Tibor



Tudom, hogy hosszú, de...







IBOLYA TIBOR

A „torrentrazziák” büntet?jogi megítélése

2010. június 16-án a magyar rend?rség átlépte a büntet?jogi Rubicont a szerz?i jogok védel-me érdekében indított harca során, nem az sms web alapú, audiovizuális tartalmakat fizetés ellenében letölthet?vé tév? kalózoldalak, vagy másolt DVD-ket a piacokon árusítók ellen lé-pett fel, hanem hazai torrentszájtok szervereit foglalta le és vitte el egy jól szervezett akció keretében. Az eljárást a ProArt - Szövetség a Szerz?i Jogokért hazai jogvéd? szervezet kez-deményezte, a feljelentést követ?en pedig „a XIII. kerületi kapitányság emberei hónapokig dolgoztak a szerverek felderítésén”. Sikerrel jártak, mert az akció következtében a legnagyobb magyar torrentszájtok mintegy kétheti id?tartamra elérhetetlenné is váltak, majd folytatták ott, ahol abbahagyták….1

1 Az akcióra 2010. június 16-án került sor, a legnagyobb magyar torrentszájt, a több mint százezres (!) tagságú NCore pedig július 04. napján már ismét üzemelt.

2 http://www.origo.hu/techbazis/internet/20100623-sebeszeti-pontossagu-akcio-volt-a-torrentszerverek-lefoglalasa.html

Az akció nagy visszhangot váltott ki a hazai médiában és a netes társadalomban egyaránt, hisz hasonló esetre még nem igen volt példa, a Nemzeti Nyomozó Iroda ilyen jelleg? akciói több-nyire fizet?s kalózoldalak ellen irányultak. A szájtokat feljelent? ProArt sietett is leszögezni, hogy „fontos mérföldk?nek tartja a sikert, egyúttal mindenkit meg is nyugtat: bár elítélik a fájlcserél?k használatát, de továbbra sem üldözik az otthoni internetez?ket.”2

Az esetr?l a neten elérhet? cikkek és az azokhoz f?zött kommentárok, amellett, hogy a ProArt el?bbi kijelentését eleve megkérd?jelezték, a szájtok gyors újraindulásának ismeretében sok-szor gúnyosan tették fel a kérdést: mi értelme is volt ennek az egésznek?
Annak a ténynek a tudatában, hogy állításuk ellenére a szerz?i jogvéd? szervezetek valóban jelentenek fel néha egyéni torrentez?ket is, illetve a hasonló eljárások mennyire elhúzódnak, milyen sokba kerülnek és végül milyen arányban kerülnek bírósági ügyszakba, a kérdést lai-kus részr?l jogosnak kell tekintenünk. Egy büntet?eljárás lefolytatása megkérd?jelezésének azonban gazdasági alapon nem lehet értelme, mert annak sikere esetén társadalmilag hasznos hatásai nem feltétlenül fejezhet?ek ki gazdasági módszerekkel. Ha azonban egy magát jogvé-d?nek beállító, valójában nyereségorientált cégek érdekvédelmi szervezeteként m?köd? egye-sület indít a magyar b?nüldöz? hatóságok igénybe vételével, azokat felhasználva, rendkívül költséges, id?ben elhúzódó, rendszeresen eredménytelennek, vagy igen csekély társadalmi eredménnyel kecsegtet?nek bizonyuló, ráadásul büntet?jogi szempontból ingatag alapon álló büntet? eljárásokat, akkor ezeket a kérdéseket már fel kell tennünk és a problémákat meg kell fogalmaznunk.
Miel?tt azonban ezt megtennénk, tisztázzunk néhány alapfogalmat az internetes fájlcsere kö-réb?l, mert ezek ismerete nélkül nem tudjuk megérteni azokat a jogi, tényállásbeli és bizonyí-tási problémákat sem, amelyeket a hasonló ügyek miatt indult büntet? eljárások generálnak. 2

Technikai háttér és alapfogalmak

A torrent („torrentezés”) jelen pillanatban a többfajta fájlcserél? közül a legelterjedtebb és legnépszer?bb módszer a világon, amelyet a szélessávú internet hozzáférés elterjedésének köszönhet?en Magyarországon is rendkívül sokan használnak. Az ún. BitTorrent technológia lényege, hogy a fájlokat a felhasználók szeletekben (torrent), darabokban töltik le egymástól oly módon, hogy a szeletek egymást „keresik meg” az interneten, minden csomópont megke-resi a hiányzó részhez a lehet? leggyorsabb kapcsolatot, miközben ? is letöltésre kínálja fel a már letöltött fájldarabokat. A BitTorrent esetében minél keresettebb egy fájl, annál többen vesznek részt az elosztásában, ezáltal az elosztása gyorsabban megtörténik, mintha mindenki egy központi helyr?l (szerverr?l) töltötte volna le (ellentétben a népszer? el?z? generációs fájlcserél? módszerrel a Direct Connect (DC)-Hub-bal, ahol minél keresettebb volt egy fájl annál lassúbb volt a letöltés, hisz a letölt?k ott egy felhasználóhoz kapcsolódtak lefoglalva ezzel a sávszélességet). A módszer ideális bármilyen (tehát nem csak jogvédett) nagyméret? fájl megosztására.
Ahhoz, hogy a felhasználó torrentezni tudjon, szüksége van egy ún. kliens programra, amely nem más, mint egy szoftver, ami a kezel?i felületet is biztosítja. Ezek némelyikét, mint pl. az egyik legnépszer?bb ?Torrent nev? programot, még telepíteni sem szükséges a felhasználó számítógépére. A kliens programba kell aztán betölteni azt a .torrent kiterjesztés? fájlt, amivel az egész m?velet megkezdhet?. A .torrent kiterjesztés? fájlokat legkönnyebben egy ún. tracker-r?l (felhasználói közösség) lehet letölteni, ezek között vannak nyíltak, ahova bárki beléphet (pl. PirateBay) és zártak, ahova csak meghívóval, regisztrációval stb. lehet bekerülni, a regisztráció és maga a tracker használata azonban ingyenes. A trackeren egyébként nincs meg maga a fájl (a keresett film, zenem?, program stb.) tehát nem vesz részt a tényleges adat-cserében, csak közvetít a felhasználók (peer) között. Azokat a felhasználókat, akiknek a teljes fájl a rendelkezésére áll és a többiek tölthetnek t?lük seed-nek, azokat, akik ezekt?l és egy-mástól is töltenek leech-nek nevezzük, az egymáshoz kapcsolódó peer-ek összességét pedig swarm-nak (boly). A kliens programokban akár korlátozni is lehet a leech/seed sebességet, ami egyébként teljes mértékben a felhasználók által használt sávszélességt?l függ.
Ez tehát a technológiai háttere annak a világjelenség
nek, amely ellen egyesek szerint a bünte-t?jog, mint ultima ratio eszközeivel kell fellépni, és amely ellen a magyar nyomozó hatóság komoly er?ket mozgósítva ezt meg is teszi.

A b?ncselekmény

A torrent technológia használata során (amennyiben az szerz?i jogi védelem alatt álló m?ve-ket érint) a büntet?eljárás megindításának alapjául szolgáló gyanú nem lehet más csak a Btk. 329/A. (1) bekezdésébe ütköz? szerz?i jogok megsértésének vétsége.

Btk. 329/A. § (1) Aki másnak a szerz?i jogról szóló törvény alapján fennálló szerz?i vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hát-rányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjed? szabadságvesztés-sel büntetend?.

A törvényi tényállás ún. keretdiszpozíció, az annak keretét kitölt? kizárólagos jogszabály a szerz?i jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt). A szerz?i jogról szóló törvény kizáróla-gosságát azért kell kihangsúlyoznunk, mert pl. a ProArt honlapján a m?ködésük jogi háttere-ként feltüntetésre került több, a Szerz?i Jogi Szakért?i Testület által a ProArt kérésére elkészí-3

tett, nem vitatottan magas színvonalú szakért?i vélemény is, az ezekbe foglaltak azonban a b?ncselekmény megállapíthatósága szempontjából természetesen nem bírnak jogi relevanciá-val.3

3 A jogellenes forrásból történ? másolásról illetve a fájlcserér?l szóló SzJSzT 17/2006. és SzJSzT 7/2008. számú szakért?i vélemények elemzésér?l Ott István: A szerz?i jog büntet?jogi védelmének egyes kérdései címen a Rendészeti Szemle 2009/12. számában közölt színvonalas cikket.

4 Dr. Belovics - Dr. Molnár – Dr. Sinku: Büntet?jog. Különös Rész.(Nyolcadik, átdolgozott kiadás). HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2009 768. oldal

A torrent technológia használata során a letöltés az Szjt. 18.-19.§- a szerinti többszörözésnek, a feltöltés pedig az Szjt.26.-27.§ - a szerinti nyilvánossághoz történ? közvetítésnek számít.
Az audiovizuális tartalmak letöltése azonban nem lehet b?ncselekmény, mert a jogosult enge-délye, illetve a díjfizetés nélkül megengedett magáncélú többszörözésre vonatkozó Szjt. 35. §-a értelmében természetes személy magáncélra a m?r?l másolatot készíthet, ha az jövedelemszer-zés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Ebben a körben „az ún. magáncélú másoláshoz kapcsolódó vagyoni jogok érvényesülését az biztosítja, hogy a törvény értelmében az üres kép- és hanghordozók forgalomba hozóinak a szerz?i jogok közös kezelését végz? szer-vezet által megállapított díjat kell fizetni, amelyet a szervezet a törvényben meghatározott sza-bályok szerint osztja fel a jogosultaknak. Mindebb?l következ?en a szerz?i jogvédelem alatt álló elkövetési tárgyak – a szoftverek kivételével – letöltése, másolása legális, a szabad fel-használás körébe illeszthet?.” 4
A Szerz?i Jogi Szakért?i Testület véleményével szemben ebben az esetben a hatályos Szjt. alapján annak sincs jelent?sége, hogy a letöltés (többszörözés) nem jogszer?en létrejött m?pél-dányról történt. Nem véletlen, hogy a Kormány 2008. szeptemberében, a jogvéd? lobbi befo-lyásának engedve, a T/6374. törvényjavaslatában kísérletet tett a szerz?i jogról szóló törvény ilyen értelm? módosítására. Ez expressis verbis kimondta volna, hogy „nem min?sül szabad felhasználásnak a többszörözés, ha a szabad felhasználás kedvezményezettje tudja, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a többszörözés nem jogszer?en létrejött m?példányról vagy a nyilvánossághoz nem jogszer?en közvetített m?-r?l történik.” Mivel azonban a módosító javaslatot az Országgy?lés nem fogadta el, a hatályos törvényben ez továbbra sem szerepel, a letöltés tehát továbbra sem illegális.

Más a helyzet a feltöltéssel. A torrent technológia használata során a szerz?i jogvéd?k által hangoztatott „a letöltés egyben feltöltéssel is jár” állítás elméletileg igaz, s?t a technológia erre épül. A gyakorlatban azonban részben azért, mert a felhasználó magában a kliensben vagy a t?zfalon le is tilthatja a seedelést, részben pedig azért, mert egy sokak által seedelt fájl letöltésénél hiába kínálja fel a már letöltött fájldarabot a program, mivel ha nem tartozik a leggyorsabbak közé, nem jön létre a kapcsolat és így a feltöltés sem, már korántsem biztos, hogy a letöltés feltöltéssel is jár. Egyáltalán nincs feltöltés pl. abban az esetben sem, ha a le-tölt? olyan bolyhoz csatlakozik, ahol rajta kívül nincs más letölt?, vagyis mindenki seedel.

A hazai szolgáltatók által biztosított szélessávú internet kapcsolat azon tulajdonsága, hogy a letöltési sávszélesség sokszorosan meghaladja a feltöltési sávszélességet az oka annak, hogy a zárt trackerek általában meghatároznak egy arányt (pl.0.2), ami alatt a felhasználót IP címé-nek blokkolásával kitiltják a közösségb?l. Ilyen arányt azonban a nyílt, bárki által használható trackerek nem követelnek meg, ezeknél könnyen megtehet?, hogy a fájl letöltése után a fel-használó azonnal kilép anélkül, hogy akár egy kilobájtot is feltöltött volna. Zárt trackerek ese-tén a feltöltés (seedelés) egyértelm?en elvárt ugyan a felhasználótól, az 1/1-es arány (vagyis a 4
letöltött fájl teljes egészében történ? „visszatöltése”) azonban nem követelmény, fájlszeletek feltöltése pedig nem képezi a szerz?i m? egészét. Ugyan a szerz?i jogi védelem a Szjt. 16.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján a szerz?i m? valamely azonosítható részét is megilleti, kérdés azonban, hogy mit ért a törvényalkotó azonosíthatóságon. Amennyiben az „azonosít-hatóság” a felhasználó általi „érzékelhet?séget” jelenti (ahogy azt pl. a SzJSzT 7/2008. számú szakért?i véleménye is tartalmazza), úgy a fájlszeletek egyes felhasználók általi feltöltése ennek nem felel meg, hisz azok nem érzékelhet?k, mert önmagukban nem játszhatók le, nem nézhet?k és hallgathatók meg. Az azonosíthatóság (érzékelhet?ség) a folyamat végén, az akár több száz-ezer forrásból (egyéni felhasználótól) származó adatmennyiség összeillesztése után következik csak be, a letölt? számítógépén. A büntet?jogi felel?sség azonban individuális, az egyéni felhasználót a Btk. 329/A §. (1) bekezdésében foglalt b?ncselekmény elköv
etésének megalapozott gyanúja esetén is csak a saját tevékenysége miatt lehet felel?sségre vonni.
Esetünkben ez azt jelenti, hogy a torrent trackert, (illetve azt a szervert, amelyen a tracker fut) üzemeltet? büntet?jogi felel?sségét b?nsegédi b?nrészesként csak akkor lehet megállapítani, ha a nyomozó hatóság bizonyítani tudja, hogy szándékosan nyújtott segítséget egy konkrét szerz?i jogvédelem alatt álló m? feltöltéséhez. Figyelemmel arra a technikai ismertetésben már leírt tényre, hogy a trackeren nincs meg maga a fájl, tehát nem vesz részt a tényleges adatcserében, csak közvetít a felhasználók között, ez eleve kérdéses.

Abban az esetben pedig, ha a feltölt? az általa letöltött szerz?i jogi védelem alatt álló m?vet nem tölti vissza 100%-osan, a büntet?jogi felel?sség tettesként történ? megállapítása állás-pontom szerint (az azonosíthatóság problémája miatt) szintén kétséges, illetve a feltöltés bi-zonyítása eleve komoly problémákat okoz és ez már az eljárás megindításánál is jelentkezik.

Az eljárás megindítása, a gyanú és a megalapozott gyanú

Az 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban Be.) 6. § (2) bekezdése szerint büntet?eljárás csak b?ncselekmény gyanúja alapján, és csak az ellen indítható, akit b?ncselekmény megalapozott gyanúja terhel. A vizsgálódásunk tárgyául szolgáló büntet? eljárások tipikusan a szerz?i jog-véd? szervezetek által tett feljelentések nyomán indulnak, de nem ritka a hatóság saját észle-lése sem, amikor legtöbbször más b?ncselekmény gyanúja miatt indult eljárásban elvégzett házkutatás eredményeképp észlelnek az eljárás alá vont személy számítógépén másolt audio-vizuális tartalmakat.

A második esetben a nyomozás elrendelésére egyáltalán nincs törvényes lehet?ség, mert a b?ncselekmény gyanúja hiányzik. A letöltés nem b?ncselekmény, annak vélelmezése pedig – még abban az esetben is, ha az otthoni felhasználó számítógépén volt torrent kliens – hogy az feltöltés mellett került letöltésre, a fentebb már részletezett technikai lehet?ségek miatt bünte-t?eljárás alapjául nem szolgálhat.

A torrent kliens használata önmagában nem b?ncselekmény, azt egyébként sem csak a szerz?i jogvédelem alá es? m?vek megosztására lehet használni, másrészt audiovizuális m?veket nem kizárólag torrentezéssel vagy más, feltöltéssel is járó módon lehet az internetr?l letölteni{pl. fizet?s http (smsweb) vagy ún. newsgroupok használata, privát ftp-k, irc, rapidshare használa-ta, streamelt tartalom lementése, amelyek esetén egyáltalán nincs feltöltés).
Aligha szorul b?vebb magyarázatra, hogy „a legvalószín?bb verzió az, hogy a filmet torrent hálózatból töltötték le” 5, és a Be. 4.§ (2) bekezdésében foglalt azon szabály, miszerint a két-séget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhet? a terhelt terhére nem ugyanazt jelentik.
5 Idézet egy konkrét ügyben készült szakért?i véleményb?l. 5

A szerz?i jogvéd? vagy közös jogkezel? szervezetek által tett feljelentések konkrét személy (általában felhasználói névvel és IP címmel azonosítva) vagy konkrét tracker – korábban DC Hub – ellen irányulnak, és minden esetben a nyomozás elrendelését vonják maguk után. A feljelentés megtételének jogát a szerz?i jogvéd? szervezetekt?l, ahogy bárki mástól sem lehet elvitatni, hisz közvádra üldözend? b?ncselekmény gyanúja miatt bárki tehet feljelentést.

Fontos azonban leszögezni azt, hogy a sértetti jogok nem illetik meg automatikusan ezeket a szervezeteket. A Be. 51.§ (1) bekezdése alapján sértett az, akinek a jogát vagy jogos érdekét a b?ncselekmény sértette vagy veszélyeztette.

A Be. 56. § (1) bekezdése alapján a sértett, a magánvádló és az egyéb érdekelt a jogait a kép-visel?je útján is gyakorolhatja. Képvisel?ként meghatalmazás alapján ügyvéd vagy nagykorú hozzátartozó járhat el, illetve a Be. 58. § (3) bekezdése alapján többek között, ha a b?ncse-lekménynek több sértettje van, a sértettek képvisel?jeként a közhasznú szervezetekr?l szóló törvény - 1997. évi CLVI. tv. – hatálya alá tartozó olyan közhasznú szervezet is eljárhat, ame-lyet a sértettek vagy a sértettek egyes csoportjainak érdekképviseletére hoztak létre.

Ennek azért van jelent?sége, mert a Be. 51. § (2) bekezdése elég széleskör? jogokat biztosít a sértettek számára a büntet?eljárásban, de ezekkel csak azok a szerz?i jogvéd? vagy közös jogkezel? szervezetek élhetnek, amelyek egyben közhasznú szervezetként sértetti érdekképvi-seletre is be vannak jegyezve, ezért ennek vizsgálata pl. egy a nyomozást megszüntet? határo-zat ellen bejelentett panasz elbírálása során elengedhetetlen.

Visszatérve a feljelentés alapján megfogalmazható gyanú min?ségére, leszögezhetjük, hogy egy feljelentésben leírt tényállítás, illetve az azt alátámasztó a feljelent? által becsatolt bizo-nyíték sohasem lehet önmagában elegend? a megalapozott gyanú konkrét személlyel szembe-ni közléséhez. Különösen vonatkozik ez a feljelent? által felkért „számítástechnikai szakért? szakvéleményére”. A feljelent? által felkért fedett nyomozó informatikus ebben az esetben a felhasználókat megtévesztve gyakorlatilag beépül a feljelent? által b?nöz?k gyülekezetének tartott torrent tracker tagjai közé, ott a jogosultak engedélye nélkül személyes adatokat (fel-használói név, IP-cím, e-mail cím stb.) gy?jt, próbaletöltéseket végez, majd ezeket dokumen-tálja a megbízó részére. Ezek nélkül az adatok nélkül a feljelent? gyakorlatilag semmit nem tudna meg a tracker m?ködésér?l, ez azonban álláspontom szerint akkor is súlyosan aggályos, ha a feljelent? nem mellékeli az adatokat a feljelentéséhez. A feljelent?, még ha a sértettet is képviseli egyben, egyébként sem kérhet fel szakért?t (mert azt csak a nyomozó hatóság, az ügyész vagy a bíróság rendelheti ki), illetve az általa így megbízott szakért? szakért?i véle-ménye nem használható fel bizonyítékként a büntet?eljárásban.
Egy ilyen feljelentés esetén tehát a nyomozó hatóság a b?ncselekmény gyanúját megállapít-hatja ugyan (nagyvonalúan túllépve az illegális személyes adatgy?jtés problematikáján), de a személyre szóló megalapozott gyanú meglétét hivatalból, a saját eszközeivel, a törvényes bi-zonyításnak megfelel?en kell kivizsgálnia. Amennyiben tehát a megalapozott gyanú megálla-pításához számítástechnikai szakért? szakvéleményének beszerzése válik szükségessé, azt a nyomozó hatóságnak kell kirendelnie.
Az ilyen ügyek jellegéb?l adódóan a számítástechnikai szakért? kirendelése gyakorlatilag elkerülhetetlen, a szakért? kirendelése sem fogja azonban megoldani a feltöltés bizonyításá-nak, illetve a büntet?jogi (individuális) felel?sség megállapításának problémáit. 6

A bizonyítás egyéb problémái

Az Szjt.26.-27.§ - a szerinti nyilvánossághoz történ? közvetítés – feltöltés – a büntet?jogban megkívánt kétséget kizáró módon történ? bizonyítása még a szerz?i jogvéd? szervezetek sze-rint is csak próbaletöltéssel lehetséges, mégpedig a konkrét szerz?i m?példány egészére, meg-felel? dokumentálás mellett, reprodukálható, tehát valamilyen adathordozóra történ? lementés biztosításával. Természetesen annak bizonyításához, hogy a gyanúsított „több terrabájtnyi audióvizuális tartalmat tett az interneten torrenthálózaton keresztül elérhet?vé” a több terrabájtnyi tartalmat kellene próbaletöltéssel letölteni.

Ennek oka az, hogy ellenkez? esetben (a szerz?i m?példány nélkül) nem lehet cáfolni a gya-núsított azon védekezését, hogy az általa feltöltött m?példánynak csak a neve azonos a szerz?i jogvédelem alatt álló fájllal, valójában az tartalma szerint jogvédelem alatt nem álló tartalmat takar pl. a gyanúsított átnevezett házi videóját. Épp ezért a bizonyításhoz nem lehet elegend? a feltöltés alatt álló m? nevét és a fájl kiterjesztését tartalmazó, a torrent klienst m?ködés köz-ben ábrázoló ún. „print screen” kép.

A nyomozó hatóság által kirendelt számítástechnikai szakért? a szerz?i jogvédelem alatt álló m?vet a próbaletöltés során akár feltöltés mellett is letöltheti, mert az Szjt. 41. § (2) bekezdése alapján a bírósági, továbbá államigazgatási vagy más hatósági eljárásban a m? bizonyítás céljára, a célnak megfelel? módon és mértékben felhasználható. Ebb?l következik, hogy ugyanezt a szerz?i jogvéd? vagy közös jogkezel? szervezet által felkért szakért? hatósági eljá-rás hiányában viszont nem teheti meg, illetve csak a jogtulajdonos egyedi, a konkrét szerz?i m?re vonatkozó engedélyével, de a véleményét akkor sem lehet – a feljelentések kezelésénél már leírt okok miatt - szakért?i véleményként figyelembe venni.
A nyomozó hatóság (illetve annak szakért?je) által végzett és megfelel? módon dokumentált próbaletöltések bár kétséget kizáró módon tudják bizonyítani a gyanúsított által végzett feltöl-tést, anakronisztikus módon mégsem szolgálhatnak a büntet?jogi felel?sség megállapításának alapjául, mert ebben az esetben a büntet?jogi tényállás lényeges eleme a vagyoni hátrány okozása, mint eredmény hiányzik (a vagylagos tényállási elem a haszonszerzési célzat torrentezésnél fel sem merül). Nem szükséges különösebb indokolás annak belátásához, hogy a vagyoni hátrány, mint eredmény nem következhet be a jogtulajdonosnál abban az esetben, ha az elkövet? által feltöltött m?példányt a nyomozó hatóság tölti le…
Álláspontom szerint ez a tény önmagában lehetetlenné teszi a cselekmény bizonyítását és akkor még meg sem említettem a többek által közösen használt számítógép problémáját (ahol a családtagok természetesen megtagadhatják a vallomástételt, illetve nem kötelesek egymásra terhel? vallomást tenni) vagy a gyanúsított védekezésének a Btk. 27. §-ban foglalt tévedésre alapítását, mely védekezéseket a büntet? ügyekben eljáró hatóságoknak kell(ene) tételesen megcáfolniuk.

A bizonyítási nehézségekhez tartozik az is, hogy a digitális bizonyítási eszközök biztosításá-nak a szabályai szerint a lefoglalt adathordozók közvetlen szakért?i vizsgálata nem lehetsé-ges, mert ebben az esetben nem garantálható az eredeti adathordozó változatlanságának bizto-sítása. A kriminalisztikai szabályok szerint6, az egész adattartalmat át kell másolni egy másik adathordozóra, mégpedig azért, mert az eredeti adathordozón rejtett adattartalmak és átmeneti állományok is találhatók, amelyek vizsgálata a bizonyítás során szükséges lehet. Mondanom

6 Peszleg Tibor: A digitális bizonyítási eszközök megszerzésének elvei és gyakorlati érvényesülésük. Ügyészek Lapja 2010. 2. szám 7

sem kell, hogy a magyar nyomozó hatóságok erre nincsenek felkészülve, az ezzel ellentétes gyakorlat azonban azt eredményezheti, hogy a bíróság el?tti eljárásban a védelem megkérd?-jelezheti az egész szakért?i bizonyítást, amely a bizonyítékok törvényes és szakszer? beszer-zésének voltára (helyesen) egyre nagyobb súlyt helyez? bíróság el?tt könnyen sikerrel járhat.

Írásommal arra szerettem volna rávilágítani, hogy a fájlcserél? programokat használók nem tekinthet?k automatikusan b?ncselekményt elkövet? potenciális gyanúsítottaknak ezért az ellenük történ? általános büntet?jogi fellépés nem indokolt, de nem is lehetséges.

Az egyes felhasználók elleni büntet?eljárások megindítására a fenti bizonyítási nehézségek miatt nem látok lehet?séget, épp ezért indokolatlan és érthetetlen a torrent trackerrekkel szembeni nyomozó hatósági fellépés. Ezzel szemben azonban, mivel a társadalomra veszé-lyessége jóval nagyobb, a bizonyítása viszont jóval könnyebb a nyomozó hatóságnak az FTP szervereket m?ködtet?, több száz terrabájtnyi jogvédett anyagot sms-weben keresztül letölthe-t?vé tév? és ebb?l havonta milliós hasznot húzó kalózok elleni fellépése lenne a továbbiakban indokolt.

 

Új amerikai retorzió

Teljesen egyetértek veled, és az én értelmezésemben sem min?sül törvényszegésnek a torrentezés, f?leg nem azokat a szerverüzemeltet?ket kellene piszkálni, akik ebb?l hasznot sem húznak.

Viszont az amerikaiak kezdenek nagyon bedurvulni és minden lehetséges módon megakadályozni a fájlcserét. Itt az idézet egy cikkb?l:

A web brit származású atyja aggályosaknak tartja azokat az új, az internet használatát szabályozni próbáló törvényeket, amelyek gomba módjára bukkannak fel egyre több több országban. Tim Berners-Lee szerint ugyanis az internetr?l letiltással fenyeget? új szabályok az egyik legfontosabb kommunikációs csatornától foszthatják meg az embereket, jelent?sen túln?ve eredeti céljukon, amely állítólag csak az illegális fájlcsere megakadályozása lenne.



"Az utóbbi id?ben törvények egész sora próbálja meg a kormányzatok és az internet-szolgáltatók számára a jogot biztosítani, s?t, kötelez?vé tenni, hogy lekapcsoljanak embereket [az internetr?l]. Ha egy családot csak azért le lehet tiltani az internetr?l egy évig, mert az egyik gyerekük letöltött valamit amir?l egy cég azt állítja, hogy nem lett volna szabad - azt hiszem, ez egy igen igazságtalan büntetés", vázolta a problémát a webet húsz évvel ezel?tt feltaláló Berners-Lee.




"Én szeretném továbbra is használni az internetet. Ha valamiért elérhetetlenné válik, vagy más okból elromlik, számomra 'csak' a társadalmi életem összeomlását, de másoknak talán a létfontosságú orvosi információkhoz történ? hozzáférés megsz?nését jelentheti", utalt az esetleges letiltás súlyos következményeire utalva a hat évvel ezel?tt brit lovaggá ütött szakember, aki szerint "a net eljutott egy olyan kritikus pontra", ahol már kulcsfontosságúvá vált mindenki alapéletében - így valószín?leg inkább már az emberi alapjogokhoz, mint sem a hagyományos szolgáltatásokhoz hasonlóan kellene kezelni.



Berners-Lee felszólalásának aprópóját az adta, hogy az amerikai kormányzat éppen a héten tervezi, hogy egy hasonló szabályozásról döntést hozzon. A bizonyos szerz?i jogok megsértését az internetr?l kitiltással büntet? törvények már több uniós államban - köztük Franciaországban és Nagy-Britanniában - is életbe léptek, és az Egyesült Államokon kívül is több kormányzat fontolgatja hasonló szabályozás bevezetését.



Ezek szerint azt tervezik, hogy akit mondjuk tetten érnek, hogy illegális tartalmat töltött le (lásd pl. premierfilmek), azoknak egyszer?en megszüntetik a netkapcsolatát.

 

Jogi bla-bla, de jó tudni.

Jogi bla-bla, de jó tudni. Egy hasonlóan érdekes cikk.... :



http://index.hu/tech/biztonsag/2010/09/20/kitort_a_kiberhaboru_a_torrentezok_es_a_szerzoi_jogvedok_kozott/