A Magyar Pékszövetség elkerülhetetlennek tartja a kenyér árának emelését, a kiskereskedelmi láncok pedig nyitottak a tárgyalásra - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), amely megbeszélést szervezett a sütőipar szereplői számára. Az Origónak korábban nyilatkozó multik azt mondták, szükség lehet a kenyér árának emelésére. A kis pékségek pedig eltérően nyilatkoztak az áremelésről. A NAK a találkozót követően a közleményében azt írta, hogy a megbeszélésen a pékszövetség mellett valamennyi kiskereskedelmi áruházláncot meghívták, közülük a CBA, a Coop és a Tesco képviseltette magát. A tárgyaláson részt vett Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. A közlemény szerint Nagy István szorgalmazta a sütőipar helyzetének mielőbbi rendezését, jelezve, hogy ellenkező esetben nőhet a szürkegazdaság aránya az ágazatban, vagy pedig a termékek minőségének romlásával kell számolniuk a fogyasztóknak. Szilágyi Péter, a Magyar Pékszövetség tanácsadója a megbeszélésen elmondta: a sütőipari vállalkozások helyzete évek óta tarthatatlan. A pékszövetség a kenyér árának emelését indokoltnak tartaná Forrás: AFP/Thomas Samson Árbevétel-arányos bruttó jövedelmezőségük két százalék körül alakul, ez az alacsony eredményszint nem teszi lehetővé a szükséges fejlesztéseket, korszerűsítéseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a sütőipar az egyik leginkább kézimunka-igényes szakágazat, ezért a munkaerő költségének változásai az átlagnál érzékenyebben érintik a sütőipari vállalkozásokat. Szeretnék elérni, hogy legalább a munkaerőköltség növekedését érvényesíteni tudják az áraikban - hangsúlyozta Szilágyi Péter. KAPCSOLÓDÓ CIKK A résztvevő áruházláncok képviselői jelezték, hogy megértik a sütőipari vállalkozások problémáit, és nyitottak a velük való tárgyalásra. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint konstruktív volt az áruházláncok hozzáállása az egyeztetésen. Az Eurostat adatai szerint 1 kilogramm fehérkenyér ára az Európai Unióban átlagosan 2,1 euró, Magyarországon viszont csupán 0,88 euró. Közel kétéves előkészítés után tizenöt pontban változott meg a Magyar Élelmiszerkönyv, ami a kenyér és pékáruk beltartalmának pontos, kötelező módosításait tartalmazza. Az új előírások gyakran a technológiák átírásával járnak. Forrás: MTI/Oláh Tibor Ennél a közösségben csak Bulgáriában alacsonyabb a kenyér ára. A kamara adatai szerint a magyarországi sütőiparban körülbelül ezer vállalkozás működik, a szakágazat bruttó termelési értéke mintegy 156 milliárd forint. A sütőipar megközelítőleg 23 ezer munkavállalót foglalkoztat. Magyarországon az egy főre jutó éves kenyérfogyasztás 37 kilogramm körül alakul. Még tart a türelmi idő Még tavaly ősszel változott meg a kenyérrendelet. A szabályozás célja a rossz, gyenge minőségű élelmiszerek visszaszorítása. A rendelet felsorolja a védett elnevezésű termékeket, többek között a mákos kalácsot, a császárzsemlét, a fonott kalácsot, az óriás kiflit, a rongyos kiflit, a leveles pogácsát. Házi helyett kézműves kenyér Az élelmiszerkönyv pontosan leírja, hogy melyik fajta kenyér mit tartalmazhat. A fehér és félbarna kenyereknél az előírt lisztek – előbbinél BL80, utóbbinál BL112 és RL90 – mellett adalékanyag hordozójaként egyszázaléknyi más lisztet is fel lehet használni. A szabályok a rozskenyér rozstartalmát nagyon szigorúan előírják Fotó: Adrián Zoltán - Origo A rozsos kenyereknél az eddigi minimum 15,1 százalékos rozstartalom helyett 30, a rozskenyereknél 40 helyett 60 százaléknyi rozsliszt-tartalmat írnak elő, emellett meghatározzák az élelmiszerkönyvben eddig nem szereplő Graham-, tönköly-, teljes kiőrlésű és kukoricás kenyér összetevőit és elkészítési módját. Változik a sótartalom is. A házi jellegű kenyér elnevezés megszűnik, helyette kézműves kenyér megnevezés lesz. Az új rendelet 2017 áprilisáig ad türelmi időt a pékségeknek. Let's block ads! (Why?) Forrás...
