A média és így a médiajog világa a rendszerváltás óta eltelt időszak Magyarországán jelentősen átpolitizált területté vált, ahol a szellemi frontvonalak megmerevedni látszanak, éppen ezért számít hiánypótló műnek a Wolters Kluwer kiadó által megjelentett Magyar és európai médiajog című kiadvány, ahol az óriási szerzőgárda a garancia az objektivitásra. A magyar és európai médiajog teljes áttekintését nyújtó kiadvány átmenet a hagyományos tankönyvek és a kézikönyvek között, a média világának jogi szabályozását mutatja be. Áttekinti a média jogi hátterét, ugyanakkor útmutatóként szolgál a mindennapos jogi problémák kezeléséhez. A Wolters Kluwer kiadó által jegyzett könyv nem hiányozhat azoknak a polcáról, akik a sajtóban, vagy a jog világában dolgoznak, de azok is nagyon sok hasznos információt találnak benne, akik csupán kívülről szemlélik ezt a roppant bonyolult területet. Európai perspektíva Az európai demokráciákban a véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság tág teret enged a kommunikáció szabad folyásának, azonban ez a szabadság kitüntetett szerepe ellenére sem korlátlan. A kötet a magyar médiaszabályozást európai perspektívában tárgyalja, azaz az egyes területeit, intézményeit az Európai Unió és az Európa Tanács, valamint az e szervezetekben is meghatározó államok, például Nagy-Britannia, Németország, Franciaország szabályozási megoldásain, joggyakorlatán keresztül mutatja be, felvázolva az államok sajtó- és elektronikus médiaszabályozás-történetét, valamint a médiaszabályozás-elméleti alapokat is. A média és így a médiajog világa a rendszerváltás óta eltelt időszak Magyarországán jelentősen átpolitizált területté vált, ahol a szellemi frontvonalak megmerevedni látszanak. A kötet szerzői hisznek abban, hogy a társadalomtudományokat, a jogtudományt és természetesen a médiajogot is lehet, sőt muszáj az objektivitás igényével, a napi pragmatikus érdekeknél perspektivikusabb látásmóddal szemlélni, és az egymás felé nyitott felfogások igenis összhangba hozhatók. Ennek megfelelően a kötet szerkesztői törekedtek arra, hogy változatos médiajogi képviselőit gyűjtsék egybe szerzőként, és abban reménykednek, hogy e közös munkából a mai magyar és európai médiajog valós képe rajzolódik ki. Az amúgy is nagylétszámú szerzőgárda a második átdolgozott kiadásra tovább bővült, így a kötet közel 1000 oldalas lett. Ebben gyakorlatilag a médiaélet minden aspektusa helyet kapott, így a kiskorúak védelmétől az újságírókra vonatkozó szabályozásokig teljes képet kaphat az Olvasó. A bírói gyakorlat is megjelenik A kötet szerzői szerették volna a magyar szabályozás európai összefüggéseinek alapos feltárását is elvégezni, illetve megjeleníteni. Ez vonatkozik – hasonló hangsúllyal – az európai uniós joganyag részletes bemutatására és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága esetjogának összefoglalására is. A kötetben mindezen túl időről időre megjelennek utalások más államok jogi megoldásaira is, hiszen a hasonló kérdésekre adott eltérő, vagy éppen hasonló válaszok fontos tanulságokat hordozhatnak saját belső jogunkra nézve is. A szerzők ahhoz tartották magukat, hogy a hatályos jogi szabályozás bemutatásán túl szükséges a bírói gyakorlat, illetve a különböző szabályozó hatóságok gyakorlatának alapos ismertetése is, az ezekkel kapcsolatban felmerülő alapvető problémák és kérdések számbavétele, valamint a lehetséges válaszok megfogalmazása; a szerzők igyekeztek e követelményeknek megfelelni, és a kiadványt végigolvasva erről mindenki meg is győződhet. Let's block ads! (Why?) Forrás...
