A Dell gépe elsőre egy egyszerű táblagépnek tűnhet, de a használatba vétel után hamar kiderül róla, hogy belsejében lényegében egy komplett ultrabook található. Tablet, ami inkább laptop – teszten a Dell Venue 11 Pro. Tavaly világszerte közel 200 millió tablet talált gazdára, ami az előző évhez képest közel 70 százalékos növekedést jelent. A Gartner szerint a piacot egyértelműen a Google-féle Android uralja a maga 61,9 százalékos részesedésével, utána jelentősen lemaradva az Apple 36 százalékos iOS platformja következik. A két nagyhal tehát 97,9 százalékos masszív dominanciával rendelkezik, a Microsoft és a Windows 2,1 százaléka csak a futottak még kategóriába elég. Nem tudni, hogy a windowsos tabletek lesznek-e valamikor olyan trendik, mint androidos és almás társaik, az viszont tény, hogy ha komolyabb munkavégzésre, üzleti célra kívánunk tabletet, vagy valamilyen hibrid készüléket vásárolni, akkor a redmondi vállalat háza táján érdemes körbenéznünk. És itt jön be a képbe jelen tesztalanyunk is, a Dell Venue 11 Pro. [TD="class: greyboxbody"] Fotó: László Ferenc [/TD] Nem viccel Az már rögtön az első kézbevételkor feltűnik, hogy a Dell nem egy trendi ultravékony tablettel viccelődik, hanem a manapság megszokott 6-7 milliméternél jóval tekintélyesebb gépet prezentál. A 15,4 mm vastagság és az ehhez társuló 771,5 grammos tömeg sokaknál azonnal kiveri a biztosítékot, ettől függetlenül a maga kategóriájában a Venue 11 Pro teljesen korrektnek mondható. A gép ugyanis nem egy alapvetően mobil belsővel rendelkező normál tablet, hanem egy olyan komoly táblagép, melynek belsejében egy teljes értékű ultrabook található. Szuszogó Az első bekapcsolást követően a kellemes tapintásérzetet biztosító masina a normál tabletekhez méltó módon a legnagyobb csendben végezte a dolgát, aztán nem sokkal később, miután rányomtunk a frissítések telepítésére, azonnal életre kelt az aktív hűtése, vagyis felpörgött a ventilátora. Ez utóbbi a felső élen kapott helyet és négy szellőzőnyíláson át keringteti a gép belsejében lévő levegőt. A gépzajon kívül természetesen hasznos hangokat is elő lehet csalogatni a készülékből, melynek mindkét oldalára került egy-egy közepes minőségű hangszóró, mikrofonból pedig szokatlanul sokat, négy darabot kapunk. [TD="class: greyboxbody"] Fotó: László Ferenc [/TD] A legújabb Windows Alaphelyzetben egy 64 bites Windows 8.1 Pro van feltelepítve a gépre, melyre mi gyorsan lerántottuk a nemrégiben kijött 800 MB-os frissítést, mely számos lényegi újdonságot hozott magával. Ilyen például, hogy az élő csempés kezdőképernyőn megjelent a kikapcsoló és kereső gomb, hogy a csempék közül egyszerre többet is kijelölhetünk és csoportosan mozgathatunk, illetve hogy végre a kezdőképernyő alkalmazásait is ki lehet tűzni a tálcára. A sokak által hiányolt Start menü még mindig nem tért vissza, erre várhatóan a következő nagy frissítéskor kerül majd sor. Vizuális világ A 2 centiméteres fekete káva által határolt érintőkijelző képátlója a típusjelzésben szereplő 11-es számot közelíti meg, de nem éri el: az 1920x1080 pixeles Full HD panel egész pontosan 10,8 colos méretű. Remek dolog, hogy a képernyő IPS technológiájú, vagyis sem a 160 fokos betekintési szögeivel, sem pedig a 400 nites fényerejével nincsenek problémák. A 204 ppi-s pixelsűrűségű kijelző védelméről a már jól ismert Gorilla Glass gondoskodik, és egyszerre akár tíz ujjal is kezelhető a tablet. (Ez utóbbi persze inkább elméletben érdekes, a gyakorlatban továbbra is furcsa mutatvány.) Az LCD feletti szekciót egy 2 megapixeles frontkamera uralja, alul pedig egy érintésérzékeny Windows gomb van. [TD="class: greyboxbody"] Fotó: László Ferenc [/TD] Arzenál A tablet oldaléleit a gyártó alaposan megpakolta mindenféle portokkal és gombokkal. Baloldalt keresendő a jack dugalj, a hangerőállító gombpár, illetve az USB 3.0 csatlakozó aljzat, mely remek sebességet produkál, de sajnos csak ez az egyetlen példány van belőle. Az ellentétes oldalra került a működésjelző LED, a bekapcsológomb, a kipöckölhető tálcás microSD-slot, a töltésre használható microUSB-port, illetve a miniHDMI-csatlakozó. Alul a dokkoláshoz használatos készségek kaptak helyet, a hátlap pedig bármikor könnyen eltávolítható. Az alatta lévő 36 Wh kapacitású akkumulátor mintegy 6-8 órás használati időt biztosít, még hosszabb egybefüggő használat esetén pedig jó hír, hogy bármikor könnyen cserélhető. A microSIM-slothoz az aksi eltávolítását követően férünk hozzá, az SSD-t pedig egy csavar oldását követően rendkívül könnyen cserélhetjük. [TD="class: greyboxbody"] Fotó: László Ferenc [/TD] Izmozás Ha a legolcsóbban akarjuk megúszni a vásárlást, akkor négymagos Atom Z3770-es chippel, vagy egy Pentium procival rendeljük meg a tabletet, a komolyabb teljesítményre vágyók pedig i3-as vagy i5-ös chippel is kérhetik a Venue 11 Prót. Tesztkészülékünkben a nagyágyú kategóriás Core i5-4300Y volt, ez a kétmagos processzor alaphelyzetben 1,6 GHz-es órajelen ketyeg, szükség esetén pedig felpörög egészen 2,3 GHz-ig is. A Haswell platformos chip ULV kategória ide vagy oda, azért rendesen termeli a hőt és a hátlap jobb felső szekcióját képes alaposan átmelegíteni. Az Intel HD4200-as grafikai vezérlő csúcsjátékokhoz kevés, de ezt leszámítva mindenre bőven elegendő a tudása. A DDR3 RAM alapban 4 GB kapacitású, de 8 GB-ot is kérhetünk belőle, az mSATA interfészes SanDisk SSD pedig kiviteltől függően 128-256 GB-os tárhellyel rendelkezik. Adatátvitel, kamera A gépbe épített modemmel maximum 42 Mbit/s-os letöltési sebességet érhetünk el a mobilneten, de ha az nincs, akkor az a/b/g/n/ac szabványú wifit is használhatjuk. Emellett természetesen a Bluetooth 4.0 sem hiányozhat a fedélzetről, sőt a Dell NFC-képességet is tett a tabletbe. [TD="class: greyboxbody"] Fotó: László Ferenc [/TD] A hátoldali főkamera "lelke" egy Sony IMX175 típusjelzésű CMOS képérzékelő, melynek révén maximum 8 megapixeles felbontású fotók, illetve Full HD videók rögzíthetők. Az autofókusz remek szolgálatot tesz, azért viszont kár, hogy a LED-segédfényt kihagyta a gyártó. Használhatóság, kiegészítők A masina virtuális billentyűzete alap dolgokra jól használható, komolyabb munkavégzéshez viszont nem árt megrendelni az extra aksikapacitást is nyújtó billentyűzetes tokot, ami 60 ezer forinttal emeli meg a beszerzés költségét. Ugyancsak hasznos extra az érintőceruza, mely jelentősen megkönnyíti a relatíve kis felületre Full HD mennyiségű pixelt besűrítő kijelző használatát – ez a kiegészítő mintegy 10 ezer forintba kerül. Az 50 ezer forintos dokkoló is jó szolgálatot tehet, hiszen extra USB-, Ethernet- és videoportokkal ajándékoz meg bennünket, a opcionális ujjlenyomat-szenzor pedig értelemszerűen a vállalati felhasználók körében lesz népszerű. [TD="class: greyboxbody"] Fotó: László Ferenc [/TD] Verdikt Amennyiben egy üzleti felhasználásra szánt, könnyen teljes értékű ultrabookká bővíthető tabletre vágyunk, akkor a Dell Venue 11 Pro teljesen jó választás lehet. A napos oldalra sorolható az általánosan kiváló minőség, a fürge működés, az IPS kijelző, az egyszerű bővíthetőség, a cserélhető akkumulátor és a villámgyors adatátvitel. Ezzel szemben kár, hogy USB-portból csak egyet kapunk, illetve hogy az alapfelszereltségnek sajnos még a cerka sem képezi a részét, a remek külső billentyűzetről már nem is beszélve. A hazai boltokban májusban debütáló készülék listaárával kapcsolatban egyelőre még nem nyilatkozott a gyártó, viszonyítási alapként viszont remekül használható, hogy az i3 processzoros és mobilnet nélküli példányok tőlünk nyugatra 699 euróba (215 ezer forint) kerülnek. http://hvg.hu/tudomany/20140421_dell_venue_11_pro_teszt
