Tavaly 60 százalékkal nőtt a NATO elleni kibertámadások száma, és több tagállamban attól tartanak, hogy hackerek választási kampányok befolyásolásával próbálkozhatnak - mondta az észak-atlanti szövetség főtitkára a Die Welt című német lapnak. Jens Stoltenberg a Die Welt online kiadásában csütörtökön megjelent összeállításban elmondta, hogy tavaly havonta átlagosan 500 olyan informatikai támadás érte a NATO intézményeit, amely "szakértőink intenzív beavatkozását tette szükségessé", ami éves szinten 60 százalékos növekedést jelent. A legtöbb támadást nem magánszemélyek, hanem állami intézmények finanszírozták - tette hozzá a NATO főtitkára. Rámutatott, hogy a kibertámadásokra is vonatkozik a kollektív védelem elve. Elmondta, hogy a szövetségnél új eljárást vezettek be, válságkezelő szakértői csoportokat állítanak össze, amelyek készen állnak arra, hogy segítsék a tagállamokat hálózataik védelmében. Jens Stoltenberg Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Thierry Monasse Az informatikai támadások nagyon veszélyesek lehetnek, mert kárt tehetnek az energiaellátó rendszerben vagy más kritikus infrastruktúrában, és azért is, mert "ma már minden katonai aktivitás adatok átvitelén alapul" - mondta Jens Stoltenberg. A volt norvég miniszterelnök hozzátette: több NATO-tagállam kormánya attól tart, hogy hackerek választási kampányok befolyásolásával is megpróbálkozhatnak, amivel "alááshatják a demokráciát". Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek a NATO-ra vonatkozó bírálatával kapcsolatban elmondta, hogy telefonon beszélt a pénteken hivatalba lépő elnökkel, aki "nagyon világosan kijelentette, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a NATO iránt". "Teljesen biztos vagyok abban, hogy az Egyesült Államok továbbra is korlátlanul kiáll a NATO-nak adott biztonsági garanciái mellett" - mondta Jens Stoltenberg. KAPCSOLÓDÓ CIKKEK Let's block ads! (Why?) Forrás...