Először indít közös expedíciót a Marsra az európai űrügynökség, az ESA és az orosz Roszkozmosz. Az ExoMars űrszondát és a Schiaparelli landolóegységet jövő hétfőn egy orosz Proton hordozórakétával indítják útnak a kazahsztáni Bajkonurból. Az ExoMars projekt keretében egykori és jelenlegi élet nyomai után kutatnak. Jorge Vago projektvezető szerint ha létezik olyan misszió, melynek van esélye arra, hogy élet nyomaira bukkanjon, akkor az az ExoMars. A politikai feszültségekre utalva Jan Wörner, az ESA igazgatója azt mondta: a földi krízisek idején hidakat építhet az űrutazás. Szergej Szaveljev, a Roszkozmosz alelnöke pedig egyedülálló példának nevezte az ExoMarsot Nyugat és Kelet együttműködésére. Oroszország 2013-ban szállt be a projektbe, miután a NASA a növekvő költségek miatt kiszállt. Az amerikai űrkutatási hivatal ennek ellenére továbbra is nyújt anyagi támogatást a projekthez. Az ESA több mint 1,3 milliárd eurót, a Roszkozmosz további egymilliárdot fektetett a küldetésbe. A márciusi kilövés után a Trace Gas Orbiter nevű szonda hét hónapig utazik a Mars felé, és legalább 2022-ig fog keringeni a bolygó körül, többek közt metán nyoma után kutatva. A Schiaparelli modul a szonda október 19-re tervezett leválása után leszáll a Mars felszínén. 2018-ban egy marsjárót indítanak útnak Bajkonurból, ami a projekt központi eleme lesz. A marsjáró két méter mélyre tud majd lefúrni a talajba, szerves minták után kutatva. (MTI)
