Tudomány Éjszakai üzemmódba lépnek a halak a klímaváltozás miatt

Állandó éjszakai üzemmódra állítják testüket egyes halak, hogy megbirkózzanak a globális felmelegedés okozta változásokkal az óceánokban.


Az emberi tevékenység miatt keletkező szén-dioxid, amely a fosszilis üzemanyagok elégetésével kerül a levegőbe, vízzel keveredve gyenge savvá válik, amely károsítja a tengeri élővilágot, tovább rontja a globális felmelegedés hatásait. A szén-dioxid szintje normális esetben éjszaka a legmagasabb, a napsütéses órákban pedig csökken, amikor az algák, a tengeri fű és más növények elnyelik a szén-dioxidot, hogy energiát állítsanak elő.

Az ausztráliai Nagy-korallzátonyánál élő halfaj, a tüskés chromis (Acanthochromis polyacanthus) a kutatások szerint úgy alkalmazkodik a megnövekedett szén-dioxidszinthez, hogy olyan utódokat hoz létre, amelyeknek a belső órája rugalmasabb, így jobban alkalmazkodik a savasodáshoz.

Alkalmazkodás a savasodáshoz


Timothy Ravasi, a Nature Climate Change című szaklapban megjelent tanulmány egyik szerzője, a szaúd-arábiai Abdullah Király Természettudományi és Műszaki Egyetem szakértője szerint "úgy tűnik, a toleráns utódok biológiai órája úgy viselkedik, mintha mindig éjszaka lenne".



Tüskés chromis (Acanthochromis polyacanthus)

Forrás: Wikimedia Commons

A kutatók vizsgálataik során olyan elsavasodott vízben neveltek halakat, amely becsléseik szerint a következő évtizedekben várható lesz a tengerekben és megfigyelték az állatok fehérjéinek változásait. Philip Munday, az ausztrál James Cook Egyetem tudósa elmondta, eredményeik "jó híreket" jelenthetnek, hiszen arra utalnak, hogy a halak képesek lehetnek arra, hogy alkalmazkodjanak a savasodáshoz.

Hozzátette, további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megállapítsák, milyen mértékben öröklődnek az előnyös gének. Ráadásul számos olyan más tényező is köthető a klímaváltozáshoz, amely néhány halat arra késztet, hogy ne szaporodjon - ilyen például a víz hőmérsékletének emelkedése.

Megváltozik az élővilág viselkedése


2014-ben az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) megállapította, hogy az "óceánok savasodása jelentős kockázatot jelent a tengeri ökoszisztéma számára", ha az ember által teremtett üvegházhatású gázok kibocsátása közepesről magas szintre emelkedik.
A savasodás például megnehezíti a kagylóknak és rákoknak, hogy páncélt növesszenek, emellett megváltoztathatja a halak viselkedését a cápáktól kezdve a lazacokig.

Let's block ads! (Why?)

Forrás...