Érvénybe lépett az adatvédelmi pajzsként ismert, az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti megállapodás. Ez a keretrendszer szabályozza azt, hogy a világ nagy techcégei miként szállíthatják, majd használhatják fel az európai felhasználók adatait a tengerentúlon. Az Európai Bizottság bejelentette, hogy érvénybe lép az adatvédelmi pajzs (Privacy Shield) néven ismert új keretrendszer, ami a transzatlanti adatáramlást szabályozza. Az Európában élő felhasználókat védi meg attól, hogy a róluk összegyűjtött személyes adatokkal ne élhessenek vissza a tengerentúlon. A Privacy Shield meghatározza azokat a kereteket, amelyeken belül a cégek szállíthatják azokat a digitális adatokat, amiket a közösségi médiaoldalakon és keresési előzményekből gyűjtenek össze a fehasználókról. Fontos egyezmény született Forrás: AFP/Mladen Antonov Az egyezmény kidolgozása az után vált sürgetővé, hogy a korábbi Safe Harbour nevű rendszert 2015 októberében érvénytelenítették arra hivatkozva, hogy az nem védi megfelelően az európai netezők adatait. Az új egyezmény életbe lépett, az amerikai vállalatok augusztus elsejétől nyújthatnak be kérvényeket a Kereskedelmi Minisztériumhoz. Kikötő helyett pajzs Az Európai Bizottság és az USA februárban állapodott meg a transzatlanti csere új keretrendszeréről, majd előterjesztette a határozattervezetet. Az egyeztetésen úgy találták a képviselők, hogy a Privacy Shield a Safe Harbournál szigorúbb, és hatékonyabban védheti majd az uniós állampolgárok adatait a tengerentúlon. A Safe Harbourról bővebben Az egyezmény több mint 4000, a Kereskedelmi Minisztérium által bejegyzett cégnek teszi lehetővé, hogy adatokat szállítsanak az EU és az USA közt. Ezek az információk rendkívül fontosak az olyan techcégek számára, akik online hirdetési üzletet futtatnak, és azt a felhasználók adataira alapozzák. Örülhetnek a felhasználók Az adatvédelmi pajzs célja az unió hivatalos álláspontja szerint, hogy megvédje az uniós polgárok alapjogait, és jogi biztonságot nyújtson a cégek számára. Jogokat garantál minden Európában élő állampolgárnak, amikor adataikat a tengerentúlra viszik. Sok európai ugyanis attól tart, hogy az adataikat kémkedésre használja fel az Egyesült Államok, köztük a hírszerző szervek. Panasz esetén az uniós polgárok európai adatvédelmi hatóságokhoz fordulhatnak, amelyek továbbítják a panaszokat az USA megfelelő hatóságaihoz, továbbá lehetőségük lesz arra is, hogy az újonnan kijelölt ombudsmant felkeressék. Gyakorlatilag az uniós polgárok védelmet kapnak az amerikai jogrendszerben is, ami korábban nem volt jellemző. Az Egyesült Államok továbbá korlátozottan fér hozzá az összegyűjtött személyes adatokhoz, amit önként vállalt. Korábban ez korlátlan volt, hiszen az amerikai jogszabályok nem voltak érvényesek az unióban összegyűjtött adatokra. Az amerikai cégeknek ezentúl jobban kell óvniuk az adatokat is, és szigorúbb kötelezettségeket vállalnak a személyes adatok kezelésében. Az USA és az EU évente fogják átvilágítani azt, hogy ezek a vállalások teljesülnek-e. KAPCSOLÓDÓ CIKKEK This entry passed through the Full-Text RSS service - if this is your content and you're reading it on someone else's site, please read the FAQ at fivefilters.org/content-only/faq.php#publishers. Recommended article from FiveFilters.org: Most Labour MPs in the UK Are Revolting. Forrás...
