Hold A Kínai Űrügynökség Chang’e 3 nevű leszállóegysége és a Jáde Nyúl nevű róver második éve vannak a Hold felszínén. Bár Kína a terveiről nem beszél, a Daily Mailnak nyilatkozó David Rothery professzor szerint elég valószínű, hogy egy-két éven belül akár egy kínai asztronauta is leszáll a Holdon: a kínaiak nagy leszálló egységeket tesznek le a Holdra. Ki tudja, mikor visznek valamit oda, hogy mintát hozzanak vissza vele? És ha ezt megteszik, már embert is küldhetnek. A Roszkozmosz ugyanakkor – megszorítások miatt – 2030-ra halasztotta a tervezett holdra szállást. Merkúr A BepiColombo küldetés indítása lett volna a Merkúrral kapcsolatos legnagyobb csillagászati esemény idén. A közelsége ellenére meglehetősen kevéssé kutatott bolygóhoz európai és japán űrügynökségek közösen küldtek volna szondát. Azonban nemrég júliusról 2017 januárjára halasztották a szonda fellövését, mert még nem készült el minden alkatrésze. A BepiColombo várhatóan 2024-ben éri el a Merkúrt és a Naprendszer belső bolygóinak keletkezéséről is értékes információkat ad majd. Vénusz Tavaly decemberben állt pályára a bolygó körül a japán Akatsuki nevű szonda, ami a Vénusz klímáját és légkörét kutatja, illetve a felszínéről gyűjt adatokat a vastag felhőkön átlátó infravörös érzékelőivel. A NASA is tervez további két, a Vénuszt kutató küldetést, de hogy ezek mikor és hogyan valósulnának meg, arról még nincs döntés. Mars A Marssal kapcsolatban továbbra is izgalmas kérdés, hogy vajon van-e valamiféle élet a bolygón. A tény, hogy folyó vizet már találtak ott, nem az egyetlen, ami arra enged következtetni, hogy akár élő mikrobák és baktériumok is lehetnek rajta. Mert a légkörében a metán is megtalálható. Andrew Coates, a University Colleg London bolygókutató professzora nyilatkozta a Daily Mailnek: a marsi légkör metán tartalma azért nagyon érdekes, mivel hogy nem kéne lennie. Foto: 123rfA légköri metánt ugyanis le kéne bontania a napfénynek. Így a gáz jelenléte azt is jelenti, hogy valami forrás folyamatosan kibocsátja. Ez pedig vagy geotermikus aktivitás lesz – ami szintén váratlan felfedezés lenne a Mars kapcsán -, vagy élő szervezetek bocsátják ki. Az Európai Űrügynökség és az orosz Roszkozmosz közös küldetése, az ExoMars éppen ezért a bolygó légkörének vizsgálatáról fog szólni. A küldetéshez tartozik a Trace Gas Orbiter, ami a bolygó körül kering majd, illetve a Schiaparelli nevű leszállóegység. A szondákat márciusban lövik fel, és októberben érnek célhoz. A kisbolygóöv A Mars és a Jupiter közti aszterodia övet vizsgálva a Naprendszer keletkezését lehet jobban megérteni. A Nasa Dawn küldetése is ezért indult, és az öv legnagyobb objektumát, a Cerest vizsgálta: ez az az égitest, amin különösen fényes foltokat találtak egy kráterben. Hónapokig tartott, mire a tudósok nagyjából megegyeztek, hogy a fényes foltokat són tükröződő napfény okozza. Az idei újdonság a Nasa OSIRIS-REx nevű küldetése lesz. Ennek célja egy Bennu nevű aszteroida feltérképezése: leszáll rá, mintát vesz a felszínéből, amit 2023-ra hoz vissza a Földre. Jupiter Idén júliusban éri el a gázóriást a Juno nevű űrjármű. A Junót még 2011-ban indította a Nasa a New Frontiers, Új Határok küldetés keretei közt. A szonda a Jupiter légkörébe belépve annak összetételét, nyomását vizsgálja majd, továbbá a bolygó gravitációs- és mágneses mezejét, új információkat adva ezzel a Naprendszer legnagyobb bolygójának létrejöttéről. A Juno valószínűleg igen gyorsan tönkremegy majd a Jupiter körüli nagyon erős sugárzástól, körülbelül 30 keringést bír csak ki. De az Európai Űrügynökség már dolgozik a Juice nevű küldetésen. A Juice 2022-ben ér majd a Jupiterhez, ahol annak három holdját, a Ganimédeszt, a Kallisztót, és az Európét is vizsgálni fogja. Szaturnusz Az Enceládusz nevű holdat vizsgálta tavaly a Nasa Cassini űrszondája, mikrobiális élet lehetősége után kutatva. A Cassini idén a Saturnusz többi holdját és gyűrűjét fogja vizsgálni. A szonda mára ütemezett feladata egyébként a 439. rövid hajtómű-indítás, hogy továbbra is pályán maradjon a bolygó körül. Kuiper-öv A New Horizons küldött nagyszerű képeket tavaly a Plútóról. Az űrszonda azóta tovább repült, most a 2014MU69 nevű, 35 km átmérőjű égitest a célja. A 2014MU69 a Neptunuszon túl elhelyezkedő Kuiper-öv körülbelül 800 ismert kisbolygójából az egyik. A New Horizons idén még hónapokig küld képeket a Plútóról is. A Kuiper-öv égitestjeinek különös mozgása alapján ugyanakkor a kutatók nem egyeztek még meg abban, hogy van-e esetleg egy másik ismeretlen bolygója is a Naprendszerünknek. Kaliforniai tudósok nemrég jelentették be, szerintük egy a Földnél tízszer nehezebb objektum kering valahol odakint; 2016-ban talán kiderül, így van-e. Forrás: Daily Mail Online
