1566. szeptember 7-én hajnalban, 73 éves korában az ostromlott Szigetvár alatti táborban elhunyt Szulejmán szultán, az Oszmán Birodalom feje, és az iszlám kalifája. A padisah halála sohasem jöhetett volna rosszabbkor az ostromló török sereg vezérkarának; Szokollu Mehmed nagyvezír nem szerette volna, hogy az uralkodó halálhírére pont a falak ellen tervezett végső roham előtt bomoljon fel serege fegyelme. A szultán Szigetvár alatti temetkezési helyével kapcsolatos feltáró munka régészeti világszenzáció lett. Szulejmán első és utolsó hadjáratát is Magyarország ellen vezette Az Oszmán Birodalom legjelentősebb, valamint az egyetemes történelem egyik meghatározó alakjának tekintett Szulejmán szultán (uralkodott 1520 és 1566 között) életútja egészen sajátos módon kötődik Magyarországhoz. Az 1520. szeptember 30-án apja, I. Szelim szultán örökébe lépett I. Szulejmán (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) szakítva Szelim közel-keleti és észak-afrikai hódító törekvéseivel, az európai Habsburg-hegemónia megtörését tette meg legfőbb külpolitikai céljának. Részlet a Szulejmán tévésorozatból. I. Szulejmánt tekintik az oszmán történelem egyik legjelentősebb uralkodójának, aki első és utolsó hadjáratát is Magyarország ellen vezette Forrás: RTL Klub Közvetlenül trónra lépése után, 1520 őszén követeket küldött Budára II. Lajos király (uralkodott 1516 és 1526 között) udvarába, hogy meghosszabbítsa a Magyar Királysággal még az apja, I. Szelim által megkötött békeszerződést. Szulejmán az ajánlat elutasítása és követei bebörtönzése miatt 1521 májusában legelső hadjáratát magyar terület ellen vezette, elfoglalva az előző évszázad derekán Hunyadi János által még megvédett Nándorfehérvárt. II. Lajos nem volt abban a helyzetben, hogy Habsburg-rokonsággal a háta mögött Habsburg-ellenes szövetségre lépjen Szulejmánnal Forrás: Wikimedia Commons 1521 és 1525 között többször is kísérletet tett a magyar udvar szövetségének megszerzésére abból a célból, hogy hadaival – az egész élete során áhított cél –, Bécs ellen vonulhasson. II. Lajos felesége, Mária királyné azonban az akkori világ egyik leghatalmasabb fejedelme, V. (Habsburg) Károly spanyol király és német-római császár húga volt, ezért ilyen rokonsággal a háta mögött aligha tehette meg az ifjú király, hogy a nyíltan Habsburg-ellenes Portával – ráadásul a „pogány” törökkel – lépjen szövetségre. Az özvegy Mária királyné. II. Lajos felesége Európa akkori legnagyobb hatalmú ura, V. Károly császár húga volt Forrás: Wikimedia Commons Az 1525. februári páviai csata után fogságba esett I. Ferenc, a „legkeresztényibb” francia király udvara, valamint a Porta között létrejött szövetség szükségtelenné is tette a budai udvarral történő további diplomáciai kísérleteket, így 1526 áprilisában a padisah az oszmán hadak élén Magyarország ellen indult. I. Ferenc a „legkeresztényibb” francia király minden skrupulus nélkül szövetséget kötött a „pogány” törökkel Forrás: Wikimedia Commons 1526. augusztus 29-én, a Mohács melletti síkon lezajlott ütközetben az eleve jelentős létszámhátrányban lévő magyar haderő megsemmisítő vereséget szenvedett el a szultán sógora, Pargali Ibrahim nagyvezír vezette oszmán hadaktól. Megtalálják II. Lajos király holttestét a mohácsi csata után Forrás: Wikimedia Commons Mohács után Szulejmán még négy alkalommal szállt személyesen is hadba Magyarország ellen, 1529-ben és 1532-ben a Bécs elfoglalására vezetett hadjáratban, 1541-ben Buda megszállásakor, utoljára pedig már élete alkonyán, 1566-ban, amikor hadai élén Szigetvár ellen vonult. Miért pont Szigetvár? 1541-ben, Buda megszállása után Szulejmán az előző évben elhunyt I. (Szapolyai) János király csecsemő gyermekét, János Zsigmondot erdélyi fejedelemnek kinevezve „Tündérországot” török vazallus fejedelemséggé tette. Ezzel az volt a célja, hogy megakadályozza a még 1538-ban I. (Habsburg) Ferdinánd, valamint János között titokban megkötött – és senki által be nem tartott –váradi béke végrehajtását, az ország Ferdinánd koronája alatt történő egyesítését. I. (Szapolyai) János király 17. századi rézmetszeten Forrás: Wikimedia Commons Martinuzzi (Fráter) György erdélyi kormányzó 1551 decemberi, Ferdinánd parancsára történt meggyilkolása teremtette meg a formális ürügyet az Erdéllyel határos Tisza menti és észak-magyarországi területek elleni újabb, 1552-es török hadjárathoz. Fráter Györgyöt Ferdinánd tudtával gyilkolták meg Castaldo martalócai, 1551-ben Forrás: Origo Szulejmán e hadjárattal kívánta elvágni Ferdinánd országrésze és az Erdélyi Fejedelemség közötti kapcsolatot. Noha Ali és Ahmed pasa seregei Temesvárt, Szolnokot, Drégelyt és más végvárakat is sikeresen bevettek, az északi kulcserősség, Eger ostroma Dobó István kapitány és maroknyi védőseregének hősies ellenállása miatt sikertelen maradt. Az egri ostrom után kialakult status quo azonban korántsem volt felhőtlen a megszálló török helyőrségek számára. A hős várkapitány Dobó István szobra, háttérben az általa megvédett egri várral Forrás: Origo Eger, Gyula, és Szigetvár végvári vitézei rendszeres portyákkal, vásárütésekkel, kisebb hadjáratokkal keserítették meg a bégek, a területi kormányzók életét; az egri vitézek pedig nemegyszer olyan „pimaszságra” vetemedtek, hogy „Budun”, azaz Buda falai alatt is feltűntek, kifosztva a híres budai vásárokat, álmatlan éjszakákat okozva ezzel a budai beglerbégeknek. A birodalomszerte feltétlen tiszteletnek és tekintélynek örvendő Szulejmán életében ugyancsak komoly változás történt ebben az évtizedben; 1558-ban elhunyt élete nagy és sírig tartó szerelme, Hürrem szultána. Hürrem szultána a Szulejmán című filmsorozatból. Az igazi Hürrem is intrikus természet volt, és nagy befolyással rendelkezett a szultán felett Forrás: rtlklub.hu Az ekkor már 64. életévében járó uralkodót valósággal letaglózta Hürrem halála; a szultán búskomorrá vált, és visszavonult gyászban töltötte el még hátralévő éveit. Hürrem Tiziano által festett 16. századi portréja. A mindenre elszánt és fondorlatos szultána rabszolganőből küzdötte fel magát gyakorlatilag Szulejmán társuralkodójává Forrás: Wikimedia Commons Mindez megkönnyítette az addig vaskézzel elfojtott portabéli intrikák szárba szökkenését, és noha a padisah iránti tisztelet sohasem szűnt meg, de visszavonultsága miatt érezhetően csökkent a tekintélye. I. Szulejmán szultán Tiziano által festett, hiteles portréja Forrás: AFP Szulejmán az 1566-os hadjárattal egyrészt a dunántúli vilajeteket háborgató végvári ellenállást akarta megtörni, másrészt személyes hadba szállásával azt szerette volna demonstrálni, hogy idős kora ellenére még mindig töretlen az ereje. Titokban mozgatták a halott szultán turbánját Amikor 1566 nyarán Szigetvár alatt letáborozott a török sereg, a padisah már a 73. életévét taposta. A 16. század derekán a 70 év feletti életkor kivételesen ritkának számított, az pedig különösen, hogy egy hetvenes éveiben járó férfi még aktív hadvezér legyen. Az Isztambultól Szigetvárig vezető hosszú felvonulás, valamint Zrínyi Miklós horvát bán parancsnoksága alatt az ostromot elhúzó makacs ellenállás a végletekig kimeríthette az idős uralkodót. Zrínyi Miklós kirohanása Szigetvár 1566-os ostroma végén Forrás: Wikimedia Commons Az utolsó nagy roham előtt, 1566. szeptember 7-én a kora hajnali órákban a már napok óta gyengélkedő Szulejmán elhunyt. Szokollu Mehmed nagyvezírt roppant kellemetlenül érintette a szultán halálhíre. Attól tartott, hogy amennyiben kiderül a padisah halála, az ostromban kimerült katonák fellázadnak, és megtagadják a további parancsok végrehajtását. Szokullu Mehmed nagyvezír portréja Forrás: Wikiwand A pasákkal és bégekkel még aznap hajnalban lefolytatott tanácskozás eredményeként a nagyvezír úgy döntött, hogy a padisah halálhírét titokban tartják. Mindenkinek, aki jelen volt, vagy tudomást szerzett az uralkodó haláláról – pasáknak és szolgáknak egyaránt – fővesztés terhe mellett szigorúan meghagyta, hogy egyetlen szó se hangozzon el a szultán elhunytáról. Szulejmán holttestét megmosták, belső szerveit eltávolították, a testét tartósították, majd lepedőkbe csavarva, a hatalmas szultáni sátorban titokban elásták. I. (Nagy) Szulejmán szultán többször is személyesen vezette hadait Magyarországra, utoljára 1566-ban, Szigetvár alá Forrás: Wikimedia Commons Szulejmán eltávolított belső szerveit, így a szívét is a történelmi hagyomány szerint egy aranyedénybe helyezve földelték el. Szigetvár Zrínyi hősies kirohanása után, 1566. szeptember 8-án elesett. A török had csak 42 nappal később – helyőrséget hátrahagyva – kerekedett fel a város falai alól. A katonák még ekkor is úgy tudták, hogy a padisah él, és velük együtt tér vissza Isztambulba. Az egyik leghíresebb oszmán kori építész, Szinán pasa építette Szulejmán türbéjét Isztambulban. Szigetvár alól ide hozták a szultán holttestét Forrás: Sinanasaygi/Caner Cangül A feltételezés utóbbi része igaznak is bizonyult; Szulejmán holtteste valóban seregeivel együtt tért vissza a birodalom fővárosába. Szokollu Mehmed aprólékos pontossággal tervezte meg a szultán holttestének hazaszállítását úgy, hogy élőnek higgyék az uralkodót. A tartósított holttestet kiásták, lemosták, drága ruhákba öltöztették, és a lefüggönyözött szultáni hintóba ültették. Szigetvár ostroma a 16. században Forrás: Origo Az elhunyt szultán „kíséretéül” rendelt csauszoknak Mehmed nagyvezír szigorú titoktartás mellett meghagyta, hogy időnként mozgassák meg a halott uralkodó fejét és turbánját, azt a látszatott keltve, hogy az áttetsző muszlinfüggöny mögött „ülő” padisah él. A szultán holttestét Isztambulba szállítják. Korabeli török miniatúra Forrás: Wikimedia Commons A halott Szulejmán nevében több parancsot is megfogalmaztak a hosszú út során, a szultáni aláírást, a „tugrát” az egyik jó kezű írnok hamisította a szöveg alá. Szulejmán kézjegye (tugrája) Forrás: Origo Szokollu Mehmed terve tökéletesen bevált; egészen a sereg drinápolyi feloszlásáig a beavatottakon kívül senki sem tudta, hogy az uralkodó már hónapok óta nincs az élők sorában. Csak kevés világtörténelmi személyiségnek van két országban is sírhelye Szulejmán szigetvári sírhelye már a 16. század hetvenes éveitől híres emlékhely volt, a 17. században pedig az iszlám világ egyik legfontosabb szakrális búcsújáró helyévé vált. Ezt a tényt számos hiteles történelmi forrás is megerősítette. Hogy valójában hol is állhatott a szultáni síremlék (ahol ideiglenesen a holttestét, illetve véglegesen a belső szerveit eltemették) arra egészen 2015-ig nem volt kétséget kizáróan bizonyos támpont. A turbéki kápolna a Fodor Pál és Pap Norbert professzorok vezetésével folytatott feltárás során ásott kutatóárokkal. A hagyománnyal szemben ma már kizárható, hogy itt állt volna Szulejmán türbéje Forrás: MTI/Kálmándy Ferenc Fodor Pál professzor, az MTA doktora és a szigetvári szultáni türbe helyét feltáró nemzetközi kutatócsoport vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia 187. közgyűléséhez kapcsolódó, május 4-i tudományos ülésszakon megtartott előadásában több olyan, török levéltárakból származó egykorú dokumentumot ismertetett, amelyek egyértelműen azt bizonyítják, hogy Szulejmán türbéje, illetve az ahhoz kapcsolódó szakrális és egyéb épületek egy része az 1570-es évek derekán már álltak. Szigetvár látképe 1688-ban, egykorú metszeten Forrás: Wikimedia Commons Az első írásos dokumentum szerint 1573-ban a temetkezési hely még csak emlékkert volt. 1574 áprilisában kelt az az alapítványi okirat, amelyet Szokollu Mehmed, Szulejmán korábbi, és az új uralkodó, II. Szelim szultán (Szulejmán és Hürrem harmadszülött fia) akkori nagyvezíre jegyzett. A dokumentum a szultáni türbe, egy dzsámi, a kiszolgáló épületek, az imám valamint a személyzet fenntartásáról rendelkezett. Szulejmán szultán dzsámija a szigetvári várban, előtérben a Mekka felé néző imafülke, a kibla Forrás: MTI/Kálmándy Ferenc Egy másik dokumentum, a szultáni tanács 1576-ból származó leirata arra utasítja a szigetvári béget, hogy létesítsen falut – ez az első olyan írásos nyom, amely elég egyértelműen Fodor Pál és Pap Norbert professzorok vezetésével a zsibóti szőlőhegyen 2013-ban megtalált oszmán kori településre utal. Fatih Elcil török régész és Hancz Erika turkológus, a Pécsi Tudományegyetem régészeti tanszékének munkatársa a Szigetvár környéki ásatásokon Forrás: MTI/Kálmándy Ferenc A rendkívül alapos geofizikai és más természettudományos módszereket alkalmazó, valamint a korabeli forrásokat kritikailag feldolgozó kutatás eredményeként, a történeti hagyománytól merőben eltérő helyen sikerült az oszmán kori település, és Szulejmán síremlékének nyomára bukkanni. Kapzsiság végzett Szulejmán sírhelyével Szulejmán türbéje átvészelte a hódoltsági harcok és a 17. század végi visszafoglaló háború megpróbáltatásait is. Ifj. Zrínyi Miklós 1664-es téli hadjáratában a Szigetvár alá vonuló hadainak megtiltotta a türbe felgyújtását, mondván, hogy élők, nem pedig holtak ellen harcolnak. A hódoltság időszakában Szulejmán szigetvári türbéje az iszlám világ már-már kultikus búcsújáró helyévé vált. A kutatások során felhasznált két 17. századi térkép: az Eszterházy Pál-féle helyszínrajz és Anguissola olasz hadmérnök térképvázlata Forrás: Hancz Erika A Magyarország területére hadat vezető vagy azon átvonuló nagyvezírek a 17. században minden hadjárat alkalmával felkeresték Szulejmán síremlékét, hogy lerójják kegyeletüket a szultán emléke előtt. Utoljára 1683-ban a több mint 100 ezres sereggel Bécs alá vonuló Kara Musztafa nagyvezír kereste fel 4000 lovasa kíséretében Szulejmán türbéjét, hogy a sikerért fohászkodjon. Kara Musztafa nagyvezír portréja a 17. század végéről. Ő volt az utolsó török méltóság, aki Bécs ostroma előtt 4000 lovas kíséretében felkereste Szulejmán szigetvári síremlékét Forrás: Wikimedia Commons A fohász azonban nem nyert meghallgatást, a kahlenbergi csatában ugyanis a Szent Liga keresztény hadai szétszórták az oszmán seregeket, a nagyvezír pedig a sikertelen hadjáratért selyemzsinórt kapott IV. Mehmed szultántól. Miután 1689-ben Szigetvár is felszabadult, a dzsámit keresztény imahellyé tették. A 17. század végi térképek és leírások fontos támpontot nyújtanak a geofizikai és más természettudományos módszerekkel elvégzett tájrekonstrukcióhoz Forrás: Origo Szulejmán a történelem addigi viharait túlélt türbéjével a kapzsiság végzett; egy császári számvevő tiszt szemet vetve a síremlék értékes óncserepeire, aranyozott díszgombjára, valamint a márvány építőanyagra, és elbontatta azt. Ettől fogva a szultáni türbe már csak a történelmi emlékezetben élt tovább. Több mint háromszáz év múltán derült fény a titokra A helyi hagyomány évszázadokig a Szigetvártól alig 3 kilométerre fekvő Turbék község határában álló 18. században épült kápolna helyére tette Szulejmán temetkezési helyét. Németh Béla 1903-ban publikált tanulmánya is azzal a helyszínnel azonosította a türbe egykori helyét, ahol a barokk kápolna áll. A néphagyomány a turbéki Segítő Szűz Mária helyére teszi Szulejmán temetkezési helyét, de ma már ez is kizárható opció Forrás: Origo Ebből kiindulva, az 1913-ban, az akkori török kormány kérésére a kápolna bejárata mellett elhelyezett török-magyar nyelvű emléktábla, mind a mai napig Szulejmán egykori sírhelyeként jelöli meg a templomkertet. Kovács Valéria 1970-es évek elején végzett ásatásai csak épülettöredékeket tártak fel, alapozást azonban nem. A kutató azonban ennek ellenére is ragaszkodott nyilvánvalóan téves hipotéziséhez, és a feltárt töredékeket a türbe lokalizációját alátámasztó bizonyítékoknak tekintette. Dr. Pap Norbert tanszékvezető egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője Forrás: Origo Molnár József 1965-ben közzétett tanulmányában – részben Leonardo Anguissola olasz hadmérnök 1689-es térképéből kiindulva – az Almás-pataktól keletre helyezte el a szultáni tábort és Szulejmán sátrát is, ahol az uralkodó elhunyt. E koncepció jegyében jelölték ki a Magyar-Török Barátság Emlékpark helyét is az 1990-es években, az Almás-patak mellett. Csak a 2011-től megkezdett kutatások – amelyek egy geofizikai, földtani és más modern természettudományos módszerekkel elkészített tájrekonstrukciós térképre helyezték el a korabeli források jelöléseit, zárták ki ezt a hipotézist is a valós lehetőségek közül. A Török-Magyar Barátság Emlékpark területén áll Szulejmán jelképes türbéje. A legfrissebb kutatások alappal kérdőjelezik meg, hogy itt temették volna el a szultán belső szerveit Forrás: Origo 2013-ban, a korábban feltételezett Almás-patak menti helyszíntől légvonalban közel 2 km-re, a zsibóti szőlőhegyen találták meg annak az oszmán kori településnek a maradványait, amelyet a szultáni türbe köré építettek. A 2015. október 3-án megkezdett ásatás – amelyet komoly geofizikai felmérés előzött meg – megtalálta a szultáni türbe és a mellé épített dzsámi alapfalait. A türbe helyén talált kerámia-, illetve párkánydíszek szoros egyezést mutatnak az isztambuli Szulejmán síremlék díszítőmotívumaival. A „Szulejmán-sztori” nemcsak a népszerű televízós sorozatban, hanem a zsibóti szőlőhegyen is tovább folytatódik Forrás: RTL Mehmet Emin Yilmaz, a kutatócsoport török tagja a feltárt épületmaradványok alapján elkészítette a türbe rekonstrukciós vázlatát is. Fodor Pál és Pap Norbert professzorok az idén folytatandó ásatásoktól várják a szultán síremlékének végső lokalizációját. A Szulejmán-sztori folytatódik. http://www.origo.hu/tudomany/tortenelem/20160506-oszman-birodalom-hodoltsag-szulejman-szigetvar-siremlek-turbe-visszafoglalo-haboruk-regeszeti.html
